Carrie Bradshow és barátnői nyugodtan szaladgálhatnak pántos miniruhában New York fényesen kivilágított utcáin, Rachel és Monica pedig mindig látványosan széthagyja a cuccait a Central Perkben, mintha tolvajok a világon sem lennének. Ezzel szemben Tom Cruise már a Mission impossible első perceiben bajba keveredik a ködös és sötét Prágában, a Suszter, szabó, baka, kém egyik főszereplőjét pedig percekkel a homályba burkolózó Nyugati pályaudvarra való érkezése után alaposan megruházzák. Vajon hogyan befolyásolja a filmipar a városokról alkotott képünket?

kép: wirednewyork.com

A mozgókép lényegében új teret nyit meg akár a saját nappalinkban is. Olyan helyekre visz minket, nézőket, ahol még sosem jártunk és talán nem is fogunk, de a filmen keresztül benyomásaink lehetnek róla, a magunkénak érezhetjük. A sikerfilmeknek és sorozatoknak gyakran meghatározó szereplői a városok, melyek a történet hátterét biztosítják, így a közönségre gyakorolt hatásukat figyelembe véve imázsfilmeknek is tekinthetőek. A múltszázad elején egy sikeres filmes útibeszámolóhoz, ún. travelogue-hoz, elégnek bizonyult némi pattogós aláfestő zene, nyüzsgő londoni képek és kész volt a “Good Old London Town” mítosza. Napjainkban már fordulatos cselekményre, csavaros szerelmi és/vagy bűnügyi szálra van szükség ahhoz, hogy hétről hétre kövessük az eseményeket.

A filmeken, sorozatokon keresztül New York csillogó éjszakai látképe mindennapjaink részévé vált, bárhol is élünk a világon. Rudy Giuliani, new yorki polgármester legnagyobb érdemének a közbiztonság jelentős javulását tartják. Mandátuma alatt, 1994 és 2001 között New York lényegesen élhetőbb város lett: a Times Square-n már nem kellett térdig gázolni a használt tűkben, a Central Parkban pedig újra biztonságban érezhették magukat a városlakók. Érdekes egybeesés, hogy mind a Szex és New Yorkot, mind a Jóbarátokat Giuliani hivatala idején kezdték forgatni. Mindkét kultsorozat olyan városként mutatja be New Yorkot, ahol izgalmas fiatalnak lenni, ahol életreszóló barátságok, változatos kulináris élmények és fantasztikus szex vár mindenkit, aki átkel a Brooklyn hídon.

Ez a két sorozat olyan mértékben növelte a város vonzerejét, hogy ma már utcai standokat töltenek meg a kapcsolódó szuvenírek, a Szex és New York kultikus helyszíneivel külön térkép foglalkozik, a tematikus városnéző túrák változatlanul népszerűek, a sorozat társadalmi hatásait boncolgató cikkel pedig már az akadémia világában is találkozhatunk. Hab a tortán, hogy jóllehet a Jóbarátokat nem az East Village-ben, hanem egy kaliforniai stúdióban forgatták, ez még nem jelenti azt, hogy New Yorkban ne vehetnénk részt olyan “autentikus” városnéző túrán, ahol a sorozat minden fontos helyszínét megmutatják nekünk. Varázslat.

Mindeközben nálunk...

Nyilvánvaló pénzügyi okokból kifolyólag a közép-európai városok kevésbé tudják befolyásolni, hogy a náluk forgatott filmek, videoklipek milyen képet mutatnak róluk. Így aztán a nyugati filmipar a hidegháború korszakának hagyományait folytatja, mikor is James Bondnak rendre egy orosz gonosszal kellett felvennie a kesztyűt. Ennek megfelelően továbbra is hihetetlen mennyiségű kémfilmet forgatnak Prágában, Berlinben illetve Budapesten. Ilyen például Az adósság, a Kémjátszma, illetve a Die Hard széria legújabb, a találékony A Good Day to Die Hard címet viselő darabja. Ezekben a filmekben Budapest Kelet-Berlin, illetve Moszkva szerepét játssza, tehát nem Budapest imázsát formálják, hanem általános, kifejezetten negatív képet közvetítenek Kelet-Európáról.

kép: kino-zeit.de (jelenet a Suszter, szabó, baka, kém című filmből)

A városokat jellemzően sűrű köd borítja, állandóan esik az eső, és mintha gyakrabban lenne éjszaka, mint bárhol máshol a világon. Hideg van és menekülni kell. A misztikus, sötét kelet- európai város imázsa, ahol még mindig a kommunizmus jeges lehelete fúj az utcákon, kiválóan eladható Nyugaton. Ezek a filmek újra megerősítik azokat a sztereotípiákat, melyek ellen a poszt-szocialista országok hivatalos imázsfilmjei egyébként foggal-körömmel küzdenek. Ezekben jellemzően napfényben úsznak a tájak, szökellnek a szarvasok, csillog a barokk kastélyok felújított teteje, a gyerekek pedig patyolat népviseletben kergetőznek.

Manhattan éjszakai látképe Brooklynból ma a város egyik legtöbbet fotózott látványossága. Turistavágyak tárgya, Facebook albumok legelső büszke képe. Vajon hogyan lesz ez a skyline "A" skyline? Ilyen távolságból nem látszanak az épületek art deco finomságai, melyek New Yorkot klasszikus felhőkarcoló várossá tették. A New York skyline hihetetlen népszerűsége a populáris kultúra olyan termékeinek köszönhető, mint az 1928-as New York fényei, majd jóval később a Jóbarátok, a Szex és New York, Az ördög Pradat visel és társai. Napjainkban a filmek, sorozatok nem hivatalos imázsfilmeknek is tekinthetőek, hiszen milliókhoz jutnak el, tudatalatt formálva a különböző városokról alkotott véleményünket. 

Forrás:

Adriaens, F. and Bauwel, S. (2011) ‘Sex and the City: A Postfeminist Point of View? Or How Popular Culture Functions as a Channel for Feminist Discourse’ The Journal of Popular Culture

Jasper, S. (2011) Sexuality and the City, Lecture for Cities, Space and Power, Urban Studies, UCL Urban Laboratory

Kendal-Bush, K. (2011) The City, Cinema and Travel, Lecture for Urban Imaginations, Urban Studies, UCL Urban Laboratory