E heti írásunk rendhagyó módon fordítás, méghozzá Bokor Katalin – MUTK projekt munkatárs – tollából. Már a novemberi írásunkban is a közösségi közlekedés jövőjére próbáltunk megoldást találni az önjáró autók sikerének elemzésével. Ma a téma másik felét elemezzük: hogyan tehetjük működőképessé a „hagyományos” közösségi tömegközlekedést? A városi életkörülmények javítása érekében ugyanis Tallinnban, Észtországban 2013. január elseje óta bevezették - a regisztrált állampolgárok részére - az ingyenes közösségi közlekedést.
Tallin Európa első fővárosa és a világ legnagyobb városa, ahol minden helyi lakos ingyen használhatja a közösségi közlekedést. De milyen eredményei és tapasztalatai vannak a lassan két éve bevezetett intézkedésnek? Röviden összefoglalva: a városi vezetés sikeresnek ítélte a kezdeményezést. A közösségi közlekedést használók száma nőtt, a városközpontban csökkent az autók száma és szerencsére nem igazolódtak be a közlekedési hálózat túlterheltségét vizionáló előzetes félelmek. (Azért, hogy egy kicsit mindenki képbe kerüljön: Tallinn Észtország fővárosa és a Balti-tengeri régió észak-keleti részén fekszik. Az elmúlt években kikötővárossá fejlődött és ipari és kereskedelmi központtá vált.)
Mielőtt bevezették volna az ingyenes közösségi közlekedést Tallinnban, a működési költségek közel 35%-át biztosította a jegybevétel (körülbelül 18 M euró), holott mindössze az utazók 8 %-a vásárolt csak teljes árú jegyet. A lakosság 92%-a ingyenesen utazhatott vagy különböző kedvezményeket vehettek igénybe. Anno 17 különböző ingyenes utazásra jogosító jegytípus volt és 6 olyan kategória, ami alapján kedvezményesen vásárolhattak jegyek az arra jogosultak.
Jelenleg folyamatban van a város Fenntartható Városi Mobilitás Tervének (Sustainable Urban Mobility Plan) elkészítése és az összes fejlesztési és beruházási terv összhangban van Tallinn 2030 stratégiájával és a Város 2014-2020-ra vonatkozó Fejlesztési Tervével.
Mielőtt bevezették volna az ingyenes közösségi közlekedést, Tallinn városa elhatározta, hogy bevonja az állampolgárokat a döntéshozatal folyamatába, így 2012 márciusában népszavazást tartottak, ahol a városlakók dönthettek a tömegközlekedés sorsáról. A lakosság a város 40 különböző pontján tudott szavazni arról, hogy támogatnák-e az ingyenes közösségi közlekedést bevezetését. Közel 68 000 állampolgár adta le szavazatát, ez kb 20%-a a szavazásra jogosult tallinni lakosoknak. Nem meglepő módon a szavazók többsége - több, mint háromnegyede (75,5 százaléka) - támogatta az intézkedés bevezetését, így politikailag sem lehetett figyelmen kívül hagyni a lakosok akaratát.
Az ingyenes közlekedés bevezetéséről szóló híreket széleskörűen kommunikálták. A különböző médiumok (városi honlap, helyi újság, televízió és rádió) rendszeresen tudósítottak a fejleményekről és a politikusok, helyi vezetők interjúkat adtak az akkor még jövőbeli ingyenes vonalakról: a városhatáron belül közlekedő buszok, villamosok, trolik és elővárosi vasútvonalak.
Ahhoz, hogy ingyenesen igénybe tudják venni a helyiek a tömegközlekedést regisztrálniuk kellett és ki kellett váltani egy ún. „zöldkártyát”. Mindez összesen 2 euróba kerül. A tömegközlekedés során az utasoknak minden egyes felszállásnál érvényesíteniük kell ezt a bizonyos zöldkártyát. Jó hír, hogy a nem tallinni lakosok is használhatják a zöldkártyát, bár nekik némi pénzzel fel kell tölteniük a kártyát az utazáshoz.
Az a bizonyos zöldkártya
Tallinn vezetőinek jövőképe azonban jóval túlmutat az ingyenes tömegközlekedésen, ez csak egy eszköz a sok közül. A legfőbb cél elérésének érdekében, vagyis a közösségi közlekedés népszerűsítése érdekében a város:
- új tömegközlekedési eszközöket vásárolt,
- minőségi információs rendszert építtetett ki,
- beindították a Tömegközlekedési Prioritási Rendszert (ami egyébként nagyon érdekes: kijelölt járatok minden közlekedési helyzetben elsőbbséggel indulhatnak a közlekedésben résztvevő egyéb járművekkel szemben) és
- külön csak tömegközlekedésre kijelölt sávokat jelöltek ki a városban.
Ezen fejlesztések hatására a város vezetősége azt várta, hogy nőni fog a tömegközlekedést használók száma. Az első eredmények azt mutatják, hogy az intézkedések hatásosak voltak: 2012-es évhez képest 2013-ban 6%-kal nőtt a közösségi közlekedést választók száma. Emellett, annak ellenére az autók száma Tallinnban és a környező Harju megyében évről-évre nő, a városban nem emelkedett a forgalom mértéke, ugyanazon szinten maradt az előző évekhez képest, és az autóhasználat a belvárosban 5%-kal csökkent.
Tallinn vezetősége szerint az ingyenes közösségi közlekedés bevezetésének hatására megnőtt a valós tartózkodási helyüket bejelentők száma és ez növelte a város adóbevételeit. 2012. január 1-jén 416 144 regisztrált állampolgárt tartottak nyilván Tallinnban, míg két évvel később, 2014-ben 430 000 főt számláltak.
A város számításai szerint minden 1000 új regisztrált lakos 1 M euró többletbevételt termel a személyi adókból a városi költségvetésbe, azonban a jegyekből származó bevételkiesés évi 12 M euró hiányt jelent, amit állami támogatásból kell finanszírozni.
A tallinni buszok, ahogy a végállomáson pihennek
A városi hatóságok abban bíznak, hogy a közösségi közlekedéssel utazók számának növekedése pozitívan hat a város fejlődésére, és a tervek szerint a város részletes tanulmányt készít majd az intézkedések hatásairól.
Amikor bejelentették a terveket sokan attól tartottak, hogy az ingyenes közlekedéssel csökkenni fog a közbiztonság és több hajléktalan lesz a közlekedési eszközökön, de legfőképp attól tartottak, hogy a hálózat túlterhelt lesz. Ezen rémképek közül azonban egyik sem valósult meg, sőt egy 2013-as, az utasok elégedettségét mérő tanulmány szerint a tallinni lakosok úgy érzik javult a tömegközlekedés színvonala.
Fontos azonban megjegyezni, hogy van egy negatív hatása is az intézkedésnek, amivel sajnos számolni kell. A mobilitást vizsgáló szakemberek szerint azok akik eddig gyalog tettek meg kisebb távokat, most inkább az ingyenesen használható tömegközlekedési eszközöket veszik igénybe. A kerékpárosok száma ennek ellenére - ahogy azt remélték - nem változott.
Habár a tömegközlekedést használók száma 2012 óta csak 6%-kal nőtt (ami főleg annak köszönhető, hogy korábban is sokan ingyen utaztak), Tallinn arra buzdít minden más várost is, hogy fontolják meg ezeket az intézkedéseket a tömegközlekedés népszerűsítése érdekében.
A főváros vezetősége úgy véli, hogy képes lesz hosszú távon is fenntartani az ingyenes tömegközlekedést és hangsúlyozzák, hogy nélkülözhetetlen a folyamatos fejlesztés. A város minden évben új eszközökre ruház be, legutóbb 2013-ban 50 új buszt vásároltak a tömegközlekedés modernebbé és kényelmesebbé tétele érdekében.
