Összefoglaló a Térben gondolkodva című e-könyv bemutatójáról
Február 4-e jeles nappá vált a 2016-os évtől a magyar urbanisztika számára: ezen a napon ünnepli a Magyar Urbanisztikai Társaság fennállásának 50. évfordulóját. Ennek okán az első Magyar Urbanisztika Napjára a MUT az RTPI (Royal Town Planning Institute) gondozásában megjelent „Thinking Spatially” (2014) című e-könyv bemutatójával készült.
Körmendy Imre, a MUT elnöke megnyitójában átfogó képet festett a magyar urbanisztika múltját, jelenét és jövőjét formáló változások dinamikájáról. Felsorolta mindazon érzékeny tényezőket is, amiknek hatására a magyar várostervezés jelen állapota kialakult. Tömören összefoglalta, honnan indult a magyar urbanisztika, hol tart most és mik azok a kihívások, amikkel folyamatosan szembesülnie kell.
Elnök úr bevezetője alkalmas viszonyítási alapként szolgált az ezt követő brit beszámolóhoz.
Phil Williams, az RTPI elnöke a tervezés három alappillérére hívta fel a figyelmet: a gazdaság, környezet és társadalom konvergenciájának szerepére. A brit várostervezés követi a társadalomformáló trendeket, így az információs forradalom hozta dinamikus változásokra is érzékenyen reagál. Mindazon elméleti megközelítéseket integrálja, amelyekkel az információs társadalom, vagy tudás alapú társadalom jelensége magyarázható: ilyenek a hálózatosság, vagy a rendszerszemlélet. Különösen izgalmasak azok a részletek, amik mentén a tervezés hatékonysága növelhető: például kommunikációs térképből nyert adatok alapján az információs társadalomra szabják a tervezést.
Williams nem győzte hangsúlyozni, hogy a kihívások mellett a pozitívumokra érdemes fókuszálni, a megoldás orientált attitűdöt szükséges erősíteni. A hangsúlyt arra a szándékra célszerű fektetni, hogy a várostervezés szereplői jobban, hatékonyabban akarjanak és tudjanak kommunikálni. Az urbanisztika missziója a döntéshozó szervektől függetlenül mindenhol, egyaránt érvényesen abban rejlik, hogy az embereket a tervezés folyamatának méltányolására buzdítsa.
Láposi Roland, a kötet fordítója hangot adott abéli örömének, hogy a „Thinking Spatially”magyar megjelenésének köszönhetően a brit tervezői megközelítés is bekerülhetett a magyar urbanisztika narratívájába. Hozzátette, hogy nagy munkával jár egy ilyen jellegű kötet fordítása és megjelentetése, emiatt igen csekély mértékben jutnak el a nyugati tapasztalatok a magyar gondolkodásba.
A kerekasztal-beszélgetés a tervezés kétféle felfogásának ütköztetése köré szerveződött: a tervezés mint bürokratikus korlátok által szabályozott tevékenység, és a tervezés mint a kihívásokra nyújtandó megoldás. A kettő közötti dinamikus változás, és az urbanisztika erre adott, egyre érzékenyebb reakciói kerültek a beszélgetés fókuszába.
A brit tervezés hálózati felfogása, a tervekről a tervezés rendszerszemlélete felé való elmozdulás követendő értékeket hordoz. A nemzetközi vendégek, meghívottak közreműködésével létrejött eseményen megannyi értékes diskurzus született. Üdvözítő, és a jövőre nézve mindenképpen tanulságos a brit sajátosságok függvényében alakuló tervezői gyakorlat kontrasztjában látni a magyar urbanisztikát.
