Összefoglaló a Térben gondolkodva című e-könyv bemutatójáról
Február 4-e jeles nappá vált a 2016-os évtől a magyar urbanisztika számára: ezen a napon ünnepli a Magyar Urbanisztikai Társaság fennállásának 50. évfordulóját. Ennek okán az első Magyar Urbanisztika Napjára a MUT az RTPI (Royal Town Planning Institute) gondozásában megjelent „Thinking Spatially” (2014) című e-könyv bemutatójával készült.
A SUMP (Fenntartható Városi Mobilitási Tervek) egy stratégai tervezési dokumentum, amelynek célja a városi közlekedésfejlesztés tervezésében a fenntarthatóság érvényesítése. A SUMP igazodik az EU 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseihez, azok elérését segíti, ezért elkészítését az Európai Bizottság javasolja.
Az egyik résztvevő város, Drezda
A SUMP sikerének titkai
A SUMP legfőbb céljai, hogy minden városrész megfelelően elérhető legyen közösségi közlekedéssel, valamint magas színvonalú és fenntartható tömegközlekedési rendszer kialakítása. A SUMP egy hosszútávú közlekedés-stratégiai tervezési dokumentum, de tartalmaznia kell rövidtávú terveket is és konkrét végrehajtásra szánt időtávokat, a hosszútávú terv ugyanis a jelen helyzet értékelésén kell, hogy alapuljon. A SUMP-ban kiemelt figyelmet kell fordítani a közlekedési módok kiegyensúlyozott, együttes fejlesztésére. A SUMP-ot fontos folyamatosan felülvizsgálni, ellenőrizni, hogy az eszközök a kitűzött célok felé visznek-e. A SUMP esetében egyaránt fontos a horizontális és vertikális integráció, azaz elengedhetetlen a rokon területekkel, mint pl. a környezetvédelem, a terület-és településfejlesztés, illetve a gazdaságfejlesztés tervezésével való kooperáció és konzultáció, az egyes szakterületeknek összehangban és integráltan kell elkészíteni programjukat.
Kitekintés a környezettudatos életmód kialakítása felé.
Lettország fővárosában, Rigában kidolgoztak egy újszerű közlekedésfejlesztési projektet, melynek keretében közvetlenül a helyi lakosokat szólítják meg a környezettudatos életmód kialakítása érdekében. A projekt PTP-Cycle néven működik és egy olyan személyre szabott utazási tervezési programot takar, amelynek célja a helyi lakosok viselkedésének megismerése, befolyásolása. Rigában a projekt végére szeretnék elérni, hogy a polgárok gépkocsi használat helyett térjenek át a környezetileg fenntartható utazási módszerekre, mint a kerékpározás, sétálás és a tömegközlekedés, ily módon csökkentve a CO2 kibocsátást.
Kerékpáros megmozdulás Rigában
Miközben az önkormányzatok többsége az életben maradásért küzd, addig egy kis Zala megyei falu, Nagypáli dinamikus fejlődésen ment keresztül az utóbbi 12 évben. Míg más önkormányzat eladta tulajdonát, ők gyarapították a falu vagyonát és a megújuló energia, valamint az agrárenergetikai területhasznosítás mellett tették le a voksukat. A fejlesztéseknek köszönhetően az ezredfordulón mindössze 272 lakosú település napjainkra több mint 500 főre duzzadt, 16 évvel csökkent az átlagéletkor, megháromszorozódott - azaz 45-re emelkedett - a vállalkozások száma és nagyjából 800 millió forinttal gyarapodott az önkormányzat vagyonértéke. Mindemellett a község sikereit az elmúlt évben több hazai és nemzetközi díjjal is jutalmazták, többek között a MUT Falutagozatának közreműködésével zsűrizett Magyarországi Falumegújítási Díjat is elnyerték 2013-ban.
A sikerek eléréséhez vezető utat a község polgármesterével, Köcse Tiborral készített interjú nyomán mutatjuk be.
Napenergiával működő lámpák szegélyezik az utat a Nagypáliba vezető úton (forrás: HVG)
A település céljai
A település polgármestere, Köcse Tibor 1996-os megválasztásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Nagypáli egy energetikailag önellátó és gazdaságilag több lábon álló település legyen, amely fejlettségében nem marad el a hasonló típusú nyugat-európai településektől. A megújuló energiaforrások felhasználásával és a turizmus erősítésével egy fenntartható, vonzó és élhető települést kívánt létrehozni. Mindezt oly módon, hogy közben a magyar falvak hagyományait is megőrizze a település.
Vajon hogyan sikerült ezeket a terveket összehangoltan megvalósítani?
Korunk városainak világszerte problémát jelent a túlnépesedés és annak következményei. Az ázsiai és dél-amerikai metropoliszok bádogvárosai a legsúlyosabban érintett területek, de Európán belül is gondokat okoz a városvezetésnek a hajléktalanok elszállásolása, az elidegenedés, a bevándorlás és a társadalmi különbségek okozta „gettósodás”. Magyarország hajléktalan ügyben a legérintettebb, míg Nyugat-Európában inkább a gettók élhetőségének növelése foglalkoztatja a szakembereket.
A túlnépesedés folyamata ellen jogi eszközökkel már a feudalizmusban sem tudtak hatásosan fellépni. A városba áramló jobbágyokat az ott töltött egy év és egy nap után hűbéruruk nem kötelezhette jobbágyi kötelességeik teljesítésére. A szabályozás nem volt szükségszerű, a bevándorlás annál inkább! A rossz higiéniai állapotok és az orvostudomány fejletlensége okozta nagyarányú elhalálozások miatt a város önerőből nem volt fenntartható. Az ipari forradalom még több munkaerő- és nyersanyagforrást igényelt, így a városnak még több lakóra volt szüksége. A közlekedési forradalom az utazást is elősegítette. A piacok globálissá válásával, a technológiai forradalommal és a közlekedés elképzelhetetlen fejlődésével a folyamatok kezelhetetlenné váltak. E rövid történelmi áttekintés után beláthatjuk, nem csoda, hogy a megoldáson évtizedek óta dolgoznak, egyelőre átütő eredmény nélkül.
E heti írásunk rendhagyó módon fordítás, méghozzá Bokor Katalin – MUTK projekt munkatárs – tollából. Már a novemberi írásunkban is a közösségi közlekedés jövőjére próbáltunk megoldást találni az önjáró autók sikerének elemzésével. Ma a téma másik felét elemezzük: hogyan tehetjük működőképessé a „hagyományos” közösségi tömegközlekedést? A városi életkörülmények javítása érekében ugyanis Tallinnban, Észtországban 2013. január elseje óta bevezették - a regisztrált állampolgárok részére - az ingyenes közösségi közlekedést.
Tallin Európa első fővárosa és a világ legnagyobb városa, ahol minden helyi lakos ingyen használhatja a közösségi közlekedést. De milyen eredményei és tapasztalatai vannak a lassan két éve bevezetett intézkedésnek? Röviden összefoglalva: a városi vezetés sikeresnek ítélte a kezdeményezést. A közösségi közlekedést használók száma nőtt, a városközpontban csökkent az autók száma és szerencsére nem igazolódtak be a közlekedési hálózat túlterheltségét vizionáló előzetes félelmek. (Azért, hogy egy kicsit mindenki képbe kerüljön: Tallinn Észtország fővárosa és a Balti-tengeri régió észak-keleti részén fekszik. Az elmúlt években kikötővárossá fejlődött és ipari és kereskedelmi központtá vált.)
Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelye, a Normafa változni készül! Nem először, hisz a Hegyvidék sokszor rákényszerült a történelem során arra, hogy máshogy szolgálja a fővárosiak kikapcsolódását, mint azelőtt. Tájépítész tanulmányaimból kifolyólag ugyan van szakmai véleményem a Normafa – mint városi zöldfelület – átalakításának kérdéséről, de most mégsem szakmai szemmel közelítem meg a témát. Itt lakom. Szeretem a Normafát, a természetet. Magam is űzöm a téli sportokat.
Távolról (saját fénykép)
A Normafa beruházás 2013 tavaszán került a média fókuszpontjába, ekkor jelentették be, hogy alpesi sí-központot, bob pályát és egyéb grandiózus fejlesztéseket terveznek a Normafára. Vincze P. Márton személyében a projekt kormánybiztost kapott, megszületett a Normafa törvény, mely a területre vonatkozó építési szabályokat lazította fel (a terület kettős védelem alatt áll, egyrészt a Budai Tájvédelmi körzet, másrészt a Natura 2000-es hálózat része). A reakció nem maradt el, a természetvédelmi egyesületek, civil támogatással felhívták a figyelmet a terület érzékenységére és fontosságára, ezzel nyomást gyakorolva a beruházókra és a tervek alakítására.
Miközben manapság a tömegközlekedés reneszánszát éljük, előtérbe kerül a forgalomcsillapítás és az autóhasználat visszaszorítása. P+R parkolók épülnek és az Egyesült Államokban javában zajlanak azok a fejlesztések, melyek egy újabb motorizációs hullámot indíthatnak el. Vajon ezek az önjáró (vagy ahogyan leggyakrabban találkozhatunk vele, autonóm) gépjárműveknek milyen hatással lesznek városainkra? Erre a kérdésre különböző teóriák, forgatókönyvek is léteznek, melyek elsősorban amerikai forrásból származnak és az ottani életmód irányából indulnak ki. Tehát mindenképpen illik forráskritikával kezelni őket, ennek ellenére jó támpontot adhatnak a jövőre nézve.
Van azonban néhány dolog, amiben biztosak lehetünk!
Napjainkban gyakorlatilag nincs olyan gyártó, amelyik ne végezne fejlesztéseket e területen. Ugyan különböző fázisban járnak, de egytől-egyig mind az önjáró autó projektjén dolgoznak: a General Motors, a Ford, a Mercedes Benz, a Volkswagen, az Audi, a Nissan, a Toyota, a BMW és a Volvo, sőt a Google is. Az erős lobbinak köszönhetően Nevada állam 2011. június 29.-én engedélyezte a vezető nélküli autók részvételét a közutakon, melyhez később Florida és Kalifornia (utóbbi csak tesztelés erejéig) is csatlakozott. A tesztüzem során csak a Google által „vezetett” flotta teljesítette az 500 000.-ik megtett kilométerét 2012-ben. Mindezt balesetmentesen! Szakértők szerint az első önjáró autók kereskedelmi forgalmazása 2020-ban indulhat el és 2040-re várható, hogy kiszorítják a forgalomból hagyományos társaikat.