Miközben az önkormányzatok többsége az életben maradásért küzd, addig egy kis Zala megyei falu, Nagypáli dinamikus fejlődésen ment keresztül az utóbbi 12 évben. Míg más önkormányzat eladta tulajdonát, ők gyarapították a falu vagyonát és a megújuló energia, valamint az agrárenergetikai területhasznosítás mellett tették le a voksukat. A fejlesztéseknek köszönhetően az ezredfordulón mindössze 272 lakosú település napjainkra több mint 500 főre duzzadt, 16 évvel csökkent az átlagéletkor, megháromszorozódott - azaz 45-re emelkedett - a vállalkozások száma és nagyjából 800 millió forinttal gyarapodott az önkormányzat vagyonértéke. Mindemellett a község sikereit az elmúlt évben több hazai és nemzetközi díjjal is jutalmazták, többek között a MUT Falutagozatának közreműködésével zsűrizett Magyarországi Falumegújítási Díjat is elnyerték 2013-ban.
A sikerek eléréséhez vezető utat a község polgármesterével, Köcse Tiborral készített interjú nyomán mutatjuk be.
Napenergiával működő lámpák szegélyezik az utat a Nagypáliba vezető úton (forrás: HVG)
A település céljai
A település polgármestere, Köcse Tibor 1996-os megválasztásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Nagypáli egy energetikailag önellátó és gazdaságilag több lábon álló település legyen, amely fejlettségében nem marad el a hasonló típusú nyugat-európai településektől. A megújuló energiaforrások felhasználásával és a turizmus erősítésével egy fenntartható, vonzó és élhető települést kívánt létrehozni. Mindezt oly módon, hogy közben a magyar falvak hagyományait is megőrizze a település.
Vajon hogyan sikerült ezeket a terveket összehangoltan megvalósítani?
A célok elérése érdekében 2003-ban elindítottak egy komplex településfejlesztési koncepciót, az úgynevezett Zöld Út Falufejlesztési Programot. A Program keretén belül több fejlesztési irányt jelöltek ki, amelyek azóta is iránytűként szolgálnak a település számára:
- megújuló energiák alkalmazása,
- agrárenergetikai területhasznosítás,
- energiatakarékosság,
- turizmus,
- helyi termék előállítás,
- ökológiai állattartás,
- közösségfejlesztés,
- környezetvédelem.
Kapacitás- és szervezetfejlesztés
A polgármester felismerte, hogy a projektek megvalósításához elengedhetetlen a szervezetfejlesztés és -átalakítás, ezért különböző profilú szervezeteket hozott létre. A Zöld út Program elején az önkormányzat megalapította a Pályázati Management Iroda Nonprofit Kft.-t és a Nagypáli Fejlesztési Övezet Nonprofit Kft.-t. Előbbi pályázatírással, pályázatfigyeléssel, rendezvényszervezéssel, utóbbi a nemzetközi kapcsolatok kialakításával és ápolásával, valamint a gazdasági együttműködés fellendítésével foglalkozik. A Fejlesztési Övezet Nonprofit Kft.-nek köszönhetően Nagypáli gazdasági kapcsolatokat ápol Indonéziával, Szudánnal, Szaúd-Arábiával, Egyiptommal és Katarral.
Mindemellett a település déli határában létrehoztak egy épületegyüttest, amely jelenleg 9 vállalatnak és szervezetnek nyújt otthont. Itt található többek közt a Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma is, amely egy nemzetközi tematikus út egyik állomásaként számottevő turistát, érdeklődőt vonz. Szintén az épületegyüttesben található egy Tourinform Iroda, valamint a Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület székhelye is.
A Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma
Ingatlanfejlesztés és energiahatékony épületállomány
A polgármester a sikeres településfejlesztés fő tényezőjének a lakosságszám növelését tartotta, ezért a gazdasági program alapja egy kertvárosi lakópark kialakításának gondolata volt. Ennek érdekében az önkormányzat vásárolt egy 12,5 hektáros területet, amin a 2000-es évek közepére 94 építési telket alakítottak ki. Az önkormányzat a telkeket nem egyesével, hanem együtt értékesítette egy építőipari vállalatnak, amely megépítette a szükséges közműhálózatot, majd sikeresen eladta a házhelyeket.
Ez az ingatlanfejlesztés jelentette a faluban végrehajtott fejlesztések alapját. Ugyanis az ingatlanfejlesztésből és a lakótelep bővítéséből az önkormányzat meghúszszorozta a befektetett pénzösszegét, az így nyert összeget pedig pályázati önrészekre, további telekvásárlásokra és megtérülő beruházásokra fordította.
94 összközműves telkes lakópark Nagypáli délkeleti részén
A polgármester tudta, hogy valamivel vonzóvá kell tenni a lakóparkot, ezért megálmodta, hogy kialakítanak egy bioszolár fűtőművet, amely napkollektorok üzemeltetésével és biomassza felhasználásával együttesen látná el a lakópark háztartásait hővel és meleg vízzel (Magyarországon a Vas megyei Pornóapátiban működik ilyen bioszolár fűtőmű). A terv végül meghiúsult, mert olyan ütemben keltek el a házak, hogy a fejlesztést el sem tudták kezdeni. A polgármester ennek ellenére nem adta fel és a közeljövőben tervezi egy hasonló célú beruházás kivitelezését.
Az önkormányzat ügyel arra is, hogy az építkezéseknél energiatakarékos építési rendszereket használjanak, többek között új típusú falazóelemeket. Ezek előnye, hogy gyors és tiszta kivitelezést tesznek lehetővé, alacsony az építési és fenntartási költségük, szerkezetileg masszívak, és növelik a szigetelés hatékonyságát is.
Megújuló Energiák
A gazdasági program másik fő elemét a megújuló energiák hasznosítása és az energiatakarékosság jelenti. Az önkormányzat kiadásainak csökkentése érdekében elsődleges célként fogalmazták meg a közösségi ház és a hozzá kapcsolódó épületek fűtésének korszerűsítését, valamint a túlterhelt fűtési rendszer napkollektorokkal való tehermentesítését. A központi kazánházban kialakított rendszer biztosítja a közösségi ház, az orvosi rendelő, az önkormányzati irodahelyiség, a szolgálati lakás és a bérbe adott önkormányzati bolthelyiség meleg víz és fűtés ellátását.
A projekt keretében a közösségi ház tetőszerkezetén 140 m2 nagyságban helyeztek el napkollektorokat, valamint beszereltek egy ATMOS kazánt, amelyhez saját maguk által gyártott faaprítékot használnak. A felhasznált fachips 90 százalékos hatásfokkal ég el, így a kéményen távozó égéstermék mennyisége 45 százalékkal kedvezőbb, mint a korábbi kazánoké. A beruházást követően 70 százalékos megtakarítást értek el a gázköltségek tekintetében, továbbá az idén beszerelésre kerülő napelemeknek köszönhetően, várhatóan NULLÁRA csökken az épületegyüttes külső forrásból származó villamos energia felhasználása.
Az önkormányzat, a település központjában fekvő 4000 m2 parkosított területen, bemutató jelleggel létrehozott egy Energia Parkot, amelyben helyet kapott egy napkövető rendszerrel ellátott napraforgó alakú napelem telep, egy kisméretű meteorológiai állomás és egy napelemes térvilágító rendszer, továbbá folyamatban van egy függőleges tengelyű szélgenerátor tervezése.
Energia Park a település központjában
A település energiahatékonyság terén is jelentős sikereket ért el. A közterületek és parkok megvilágítását mára már napelemmel működtetett, LED technológiával ellátott lámpák végzik. Ezeknek köszönhetően 500 W helyett 40 W-ra csökkent a szabadtéri lámpák energia igénye. Emellett a beltéri terek (templom, önkormányzati épületek) égőit is LED-es izzókra cserélték, amivel szintén töredékére redukálódott a felhasznált villamos energia mennyisége.
A falu vezetői a lakosságot is próbálják az energiatudatos életmódra ösztönözni, ezért egy energiaudvart - fotovoltaikus napelem telepet - építettek a lakópark északi határában. Ennek alapját 12 darab, napkövető rendszerrel ellátott napelem jelenti, amelyek összteljesítménye 17 kW (további 33 kW-tal bővíthető). Egy ilyen rendszer előnye, hogy a napelemeket nem a háztetőn telepítik, ezáltal azok jobban szellőznek, könnyebben takaríthatók és élettartamuk is megnő. A rendszerhez csatlakozott helyi lakosok innen nyerhetnek energiát, de a programba társulhatnak önkormányzatok és befektetők is.
Energiaudvar a lakópark északi végénél
Az önkormányzat által elért sikerek arra ösztönzik a helyi lakosokat is, hogy egyre nagyobb mértékben használjanak megújuló energiákat is. Ezért a település utcáit járva, feltűnően sok napelem és napkollektor figyelhető meg a háztetőkön.
A polgármester nemcsak a lakosság körében, hanem nemzetközi szinten is szeretné népszerűsíteni az energetikai fejlesztéseket, elsősorban ausztriai és magyar mintapéldákon keresztül, ezért a lakópark szélén megépítették a Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentrumát, amelyben 6 osztrák és magyar vállalkozás kapott helyet. Az Ökocentrum célja, hogy promóciós központként szolgáljon, mintaprojekteken, tréningeken és gyakorlati tanácsadásokon keresztül bemutassa, hogy milyen eredményeket lehet elérni a különböző technológiák alkalmazásával, valamint a megvalósítás módját is ismertesse. A centrum 2007-re épült meg a Magyarország- Ausztria INTERREG III. program keretében. A fejlesztés költségigénye 173 millió forint volt, amelyhez az Európai Unió 90 százalékos támogatást biztosított. Az épület energia szükségletét 80 százalékban megújuló energia biztosítja, többek közt 140 m2 napkollektor, egy bemutató jellegű 1,5 kW teljesítményű szélgenerátor és egy 1,4 kW teljesítményű napelem rendszer.
A település gazdasági fejlődését tovább erősítette a 2011-ben átadott Logisztikai Központ is, melynek villamos energia ellátását napelemekkel, meleg víz felhasználást napkollektorokkal, a mellékhelyiségek vízbiztosítását szürkevíz hasznosításával oldották meg.
Közlekedés
A környezetbarát közlekedésfejlesztés még gyermekcipőben jár a településen, de az utóbbi években tervezett beruházásoknak köszönhetően Nagypáli ezen a téren is megközelítheti a nyugati településeket.
A Zöld Út Program újabb eleme az E-mobilitás, melynek lényege, hogy a település egy elektromos kerékpárút hálózat részeként egy töltőállomást hoz létre. Az állomáson 6 elektromos kerékpárt tartanak majd fent, amelyek kölcsönözhetők lesznek, ezáltal erősítve a térség turizmusát.
Ezen kívül az önkormányzat vásárolt egy biogázzal működő buszt, amit várhatóan március folyamán szállítanak a településre. A tervek szerint ezzel biztosítják majd a civil szervezetek közlekedését és a helyi tömegközlekedést is. Továbbá, felvették a kapcsolatot egy céggel, amely függőleges tengelyű szélgenerátorral, napelemmel, valamint puffer tárolóval együttesen ellátott rendszereket gyárt. A polgármester elképzelése szerint a rendszer által megtermelt energiával töltenék azt az elektromos autót, amit az önkormányzati alkalmazottak használnak majd a közeljövőben.
Közösségfejlesztés
A polgármester bevallása szerint az egyik leglényegesebb eleme a közösségfejlesztésnek a kommunikáció, ez segíthet abban, hogy a lakosok magukénak érezzék és azonosulni tudjanak a településsel és az ottani fejlesztésekkel. Ennek érdekében az önkormányzat folyamatosan tájékoztatja és kikéri a helyi lakosok véleményét minden kérdéses esetnél, emellett segít nekik szélgenerátorokra, napelemekre és napkollektorokra is pályázni. Továbbá a falu vezetőinek sikerült meggyőznie a település polgárait, hogy az üresen álló földjeiket, ne hagyják szabadon, inkább telepítsenek rá az önkormányzat által felajánlott energiafűzt, amiből később ők is profitálhatnak.
A falu szíve, az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér Nagypáliban (kép: Kelemen Gergő)
Jövőbeni fejlesztések
A polgármester elképzelései szerint a közeljövőben várhatóan megépül majd egy környezetbarát erőmű. Jelenleg egy kogenerációs és egy biogáz erőmű között gondolkodnak és pillanatnyilag is tárgyalásokat folytatnak kivitelezőkkel és üzemeltetőkkel. A két projekt közül az egyik várhatóan megvalósul.
A kogenerációs és biogáz erőmű előnye, hogy jobb hatásfokkal dolgozik, mint egy hagyományos, gázalapú villamosenergia-termelő rendszer, emellett decentralizált, független és rugalmas gáz, villamos energia és hő ellátást biztosít.
A Nagypáliba tervezett kogenerációs erőműhöz szükséges tervdokumentáció és hatástanulmány két Európai Unió-s projekt keretében már megvalósult. Az erőmű – mely a falu határában épülne – célja a lakosság függetlenítése az országos gáz- és áramszolgáltatóktól. Az rendszer üzemeltetéséhez felhasznált biomassza biogázt állítana elő, amelyet a már meglévő gázrendszeren keresztül betermelne a hálózatba. Az így megtermelt gázt az önkormányzat olcsóbban értékesítené, mint az országos szolgáltató. Ezen kívül az erőmű nemcsak gázt táplál a rendszerbe, hanem gázmotorról képes villamos energiát és hőt előállítani.
A településre tervezett kogenerációs erőmű működéséhez szükséges biomasszát az önkormányzat által előállított faaprítékból, energiafűzből, erdészeti hulladékból és a környéken termelt gyümölcs hulladékából fedeznék. A tervek szerint a megtermelt villamos és hő energiából biztosítanák a rendszerre csatolt aszaló- és szárítóüzem, kertészetek, üvegházak és egy gyümölcskoncentrátum készítő üzem erőforrás igényeit.
A falu határában elültetett energiafűz ültetvény (forrás: HVG)
A másik projekt keretében egy biogáz erőmű épülne, egy ilyen rendszer előnye, hogy szerves anyag természetes lebomlásából keletkező hulladékot magas hatásfokkal hasznosít, emellett képes biogázt, villamos energiát és hőt termelni.
A Nagypáliba tervezett rendszer alapanyagát a környéken keletkező mezőgazdasági, élelmezési és vágóhídi hulladék, valamint almos trágya jelentené. A rendszerből nyert villamos energiát, hőt és meleg vizet a településre tervezett baromfi tápkeverő és broiler csirke üzem, a szárnyas vágóhíd és a helyi mezőgazdaság hasznosítaná.
Nagypáli fejlődése jó példaként szolgálhat a hasonló településeknek, mert megmutatja, hogyan kapcsolódhat össze a településfejlesztés és a megújuló energiaforrások kiaknázása. A falu története azonban ezzel még nem ér véget! Köcse Tibor polgármester és a falu közössége a jövőben is folytatják majd tudatos és kitartó munkájukat.
