Az Flórián tér a helyieknek olyan fogalom, mint másoknak a Moszkva tér, kicsit régi, kicsit kopott, de a mienk. Az óbudai térről mindenkinek ugyanaz ugrik be: az üzletház és az előtte elterülő körülbelül 5,5 hektáros park. Egyszerű, suta teresedésként éljük meg, holott a Szentlélek tér melletti Fő térrel együtt valójában a III. kerület központja. Hogyan alakult a térszerkezet az elmúlt évtizedekben? Minek köszönhető, hogy a környékbeliek csak „kutyafuttató” parkként aposztrofálják? Ennek jártunk utána!
I. szakasz – A tér éledezése
Az 1950-es évekig, az Árpád-híd megépüléséig a Flórián tér csak egy volt az óbudai zeg-zugos utcák közötti kiteresedésekből. A híd megépülését követően a Flórián tér a történelmileg fontos szerepet játszó Fő tér mellett központi helyzethez jutott. A kelet-nyugat irányú közlekedés - a pesti városrésszel való összeköttetés – felélénkítette a forgalmat, a kereskedelmet és a városrész jelentőségét. Ennek következtében megnőtt a városrészbe költözők és az itt munkát vállalók száma, illetve átszerveződött az élet. A 33-as (részben a mai 1-es) villamost átvezették az Árpád-hídon és 1973-ban lebontották a „Csemege-házat”, mely sokáig Körtvélyesi-áruházként volt ismert.
A híd építésével párhuzamosan megkezdődtek a tervezések a Flórián Üzletközpontra is, mely 1976-ra készült el. Az üzletközpont tervét Törőcsik Sándor, a LAKÓTERV építészmérnöke készítette. Ezzel a központtal „pótolták” a lebontott „Csemege-házat”. Ennek az óbudai lakótelep ellátása és a belvárosi üzletek tehermentesítése volt a célja.
II. szakasz – Közlekedési csomópont kiépülése
A Szentendrei úti felüljárórendszer rajza az 1980-as Budapesti újságból |
Az 1980-as években a felerősödő forgalom miatt elkezdték építeni a Szentendrei úti felüljárót, hogy gyorsítsa az áthaladó forgalmat. A 2x2 sávos felüljárónak a tér tehermentesítése volt a feladata, amivel párhuzamosan az Árpád-hídhoz kötötte az észak-dél irányú közlekedést is. Habár a felüljáró kettévágja a teret és belecsúfít a lakások panorámájába, az így kialakult két közlekedési tengely – észak-dél, kelet-nyugat – összekapcsolása adja ma is a tér elsődleges városi szerepét: tömegközlekedési csomópont lett.
Szintén ebben az időszakban épült ki az aluljárórendszer is, mellyel így három szintes közlekedési csomópont létesült a tér közepén. Az aluljáró építését 1984-re fejezték be.
Jelenlegi látvány a háromszintes közlekedési csomópontról (fénykép: Szabó Alexandra) |
Az aluljáró kifejezetten nagy várostörténeti értékeket őriz. Mivel Óbuda területe történelmileg fontos állomáshelye volt a római birodalomnak, számos római kori emléket találunk a kerületben (az aquincumi amfiteátrum a Pacsirtamező utcánál, a Szentendrei út mentén haladó akvadukt, a Nagy Fürdő, a katonai és a polgári negyed, stb.), melyeknek csak egy töredéke került eddig napvilágra. Minden második építkezés alkalmával előkerül valamilyen római kori emlék.
A Flórián téri aluljáró például a Nagy Fürdőt (Therme Maiores) rejti, mely az egyik legnagyobb fürdő az Alpoktól északra, emellett számos falmaradvány és oszlopfő díszíti az aluljáró falait. Ezek az emlékek az aluljáró kiépülésével párhuzamosan elvesztették jelentőségüket, hiszen ha nem tudatosan keressük a fürdő maradványait, akkor azok a „föld alatt maradnak”. Pedig már maga a feltárás is történelmi jelentőségű volt, ugyanis az 1778-ban megindult ásatás Magyarország első régészeti ásatása volt, illetve a fürdő az ország első műemléki védettséget kapott épülete.
A Therme Maiores mai látványa a bejáratból, a felüljáró alatt (fénykép: Szabó Alexandra) |
Az aluljárónak egyébként nyolc bejárata lett, melyek kijelölését a feltárt romok elhelyezkedése befolyásolta, illetve fontos, hogy mindegyik bejáratot rámpával kötötték össze a felszínnel, így már megépítésekor akadálymentesnek volt mondható! Mai szemmel nézve furcsa lehet, hogy a föld alá vezették a gyalogosokat, hiszen ma már egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a felszínre vezetik a járókelőket, gyalogos hidakat és autómentes felületeket jelölnek ki.
III. szakasz – A park fénykora
A felüljáró és az aluljáró megépülése után a közlekedés fejlesztése serkentően hatott a kereskedelem fejlesztésére is. Több terv is készült a Flórián téri park fejlesztésére, melyből az első a szocialista városfejlesztési koncepció nyomán 1968 után készült. E terv alapján csak a mai üzletközpont felépítése és a kicsit beljebb, a házak szövetében elhelyezkedő piac rekonstrukciója valósult meg, a későbbiekben – a ’80-as években tervezett – képen látható kereskedelmi komplexum nem.
A tervezett óbudai kereskedelmi városközpont látványterve az Óbuda című könyvből (1985) |
A kereskedelmi városközpont megvalósítása ellen több érv is szólt. Egyrészt a tér elsődleges funkcióját a közlekedés tölti be. Másrészt problémák akadtak a finanszírozással is, hiszen ahogy a képen is látszik, igen magas (~15-20 emeletnek megfelelő) épületeket is terveztek a területre. Harmadrészt az ellen-lobbi sem hagyta magát. Sokak szerették volna megtartani a megszokott zöldfelületet, illetve az addig kialakult városszerkezetbe sem illet volna bele a komplexum, ugyanis Óbuda építészetére nem jellemző a 10 emeletes panelnál magasabb beépítés. Így a kereskedelmi központ kiépítésére vonatkozó tervek a feledés homályába merültek és a Flórián téri park a beépítések elmaradásával zöldfelületként – közparkként –maradt fent. Ehelyett a Bécsi út vált Óbuda kereskedelmi központjává az elmúlt évtizedben.
Az így megmaradt zöldfelületet a Fővárosi Kertészeti Vállalat, a mai FŐKERT elődjének dolgozói parkosították Schnitzler Erika és Csapó András tervei alapján. A park nyugati felébe terveztek egy görkorcsolya- és kerékpárpályát, melynek állapota ma már nagyon leromlott és a mai biciklik váza sok helyen fennakadhat az akadályokon. A pálya mellett a szocialista korra jellemző, „olcsó és megbízható”, földbe ásott traktor- és más nagyméretű kerékgumik vannak, melyeken kiskoromban a szüleinket az őrületbe kergetve vakmerően ugráltunk és a földön mászva belebújtunk. A park északi részén, az aluljáró déli kijáratához közel egy lankás terület húzódik, mely a kisgyerekeknek télen a szánkópályát jelentette és jelenti most is.
IV. szakasz - Leépülés
Kiskoromra visszagondolva mindig nagyon vártuk a nyarat, ugyanis, akkor felépítették a vidámparkot a park északi részén. A dodgemtől kezdve a körhintán keresztül az össze-vissza átforduló szerkezetekig minden volt a vidámparkban, amit csak el lehet képzelni. Ilyenkor erőteljesen megváltozott a park hangulata, rengeteg család jött ki a gyerekekkel. Emlékeimben kicsit szürreálisak a képek erről az időszakról, hiszen viszonylag ritkán fordul elő vidámpark a város közepén.
Sokáig nem is értettem, hogy miért kellett betiltani a vidámparkot, mikor mi gyerekek, annyira szerettük. Később persze megétettem, hogy a rendezvény során az autók, az épületek és a járókelők teljesen kitaposták a füvet és az önkormányzat nem győzte újrafüvesíteni az érintett területet. A tömeges taposás nagy terhelést jelentett a zöldfelületnek. Ez a probléma napjainkig megoldatlan feladat.
Miután elköltözött a vidámpark, a park vonzereje csökkent. Telente egyre kevesebb hó esett, így már a szánkózás se volt olyan opció, amit annyira lehetett várni és szép lassan a park kiürült. Ez is azt bizonyítja, hogy vonzerő, attrakció nélkül egy köztér vagy közpark egyszerűen nem működőképes.
Eközben 1996-ban felavatták a tér közepén a közlekedési balesetben elhunytak emlékére állított emlékművet, melyet Mihály Gábor tervezett. 2005-ben felújították a Flórián Üzletközpontot, majd 2009-2010-ben „Ökopanel"-lé alakították az óbudai Faluházat – mely Magyarország legnagyobb lakóépülete -, de a park látogató száma egyre csökkent, jószerivel már csak a kutyások jártak ide ki a környékről.
V. szakasz – Mi legyen veled Flórián tér?
A park nagy része máig mit sem változott. A fák megnőttek, a fű sok helyen kiégett és a szórt gyöngykavics burkolat alapozás hiányában elsüllyedt a talajban. 1-2 éve a kavics helyett hófehér murvát terítettek le, mely szintén nem bizonyult jó választásnak. Ugyanis, ha rásüt a nap, a hóhoz hasonlóan, szemet bántó módon visszatükröződik róla a napfény, másrészt a zúzottkőről szálló fehér por befogja a cipőt és a nadrágszárat. ez azt eredményezte, hogy a parkon áthaladók újabb és újabb útvonalakat tapostak ki maguk számára, felülírva a park „neki rendelt” szerepét.
Nem maradt sok vonzerő a parkban, hiszen nincs rajta játszótér, kevés a pad és ami van, az is megrongálódott. Szemetes, elhagyatott hely lett, ami egyedül a kutyatulajdonosoknak és a hajlék nélkül maradtak számára nyújt közösségi- és életteret. Így született a park közösségi gúnyneve, a „Kutyafuttató”. Emellett a zöldfelület gyalogos közlekedési folyosóvá degradálódott. Alapvetően két irányba a legintenzívebb az átmenő gyalogos forgalom: egyrészt az 1-es villamos, másrészt a 86-os és 206-os busz megállója felé.
A felsorolt gondok felvezetik és alátámasztják a jelenlegi állapot egyik legnagyobb problémáját, miszerint a park „köz”funkciója átalakult.
Jelenlegi kép a buszmegállóból, háttérben a Faluház (fénykép: Szabó Alexandra) |
Park az aluljáró felől nézve (fénykép: Szabó Alexandra) |
Mi lehet a megoldás?
Mindenek előtt fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen irányba szeretnék fejleszteni a parkot?
Ahogy én látom két lehetőség van. Egy élhető közparkot szeretnék Óbuda szívébe, mely teljes mértékben nyitott a köz számára és azt szolgálja a funkciók kialakításával is. Vagy egy, olyan zöldfelületet szeretnénk, mely a rengeteg óbudai kutyás igényét kielégíti, mint például Amerikában a Dog park vagy az Off leash dog run parkok?
A saját szívem a közpark funkció erősítése és nem a „Kutyás-parkok” felé húz. Ez lehet azért, mert nincs kutyám, csak a törpenyulamat szoktam sétáltatni vagy azért, mert itthon még nem igazán terjedt el a kutyásoknak tervezett parkok ötlete, nem tudom. Mindenesetre egy-két javaslatomat megosztom mindenkivel.
Jelenlegi és tervezett funkcióséma északnak tájolva (Rajzolta: Szabó Alexandra) |
Egyrészt fontos lenne a park használói által kitaposott utakat figyelembe venni és a ’80-as években vonalzóval berajzolt útvonalakat újra átgondolni. A fő útvonalak a Google Earth felvételen is tökéletesen kivehetőek és látszik rajtuk, hogy a megtervezett utak meghosszabbítására és egymásba csatolására irányulnak.
Google Earth felvétel a parkról, ahol jól kirajzolódnak a használatban lévő útvonalak |
Másrészt nagyon hiányzik a „kerület szívéből” egy játszótér, mely biztosítaná a parkban a családosok igényeit egész évben és nem csak a szánkódomb állna a kisgyerekesek szolgálatára. Illetve a gyerekeknek való játszótér mellé nyugodtan tervezhetnék egy „felnőtt játszóteret” is, hogy a szülők és gyerekek együtt kapcsolódhassanak ki.
A parkot alapvetően két irányból közelítjük meg, tehát erre a két végére a parknak igazán lehetne egy fogadókaput kialakítani díszesebb vagy színes lombú fákkal, kiültetésekkel. Másrészt a forgalmas közrefogó utak mentén az alacsonyabb-magasabb cserjék telepítése is kedvező lenne mind esztétikailag, mind pedig a zaj- és por terhelés mérséklése céljából.
A már meglévő kerékpárpálya nagyon jó koncepcióra épül. Ennek fejlesztése, korszerűsítése biztosan több kerékpározni szerető gyereket vonzana ide. A kutyások kirekesztése ellen pedig érdemes lenne egy körbekerített, nagy alapterületű „kutyajátszóteret” létrehozni, hogy a pihenésre vágyók mellett a kutyasétáltatók is megtalálják az ideális környezetüket és helyreálljon a harmónia. Illetve kifejezetten fontos kérdés még a padok kihelyezése, hiszen mint írtam, jelenleg elég rossz állapotban vannak az ülőalkalmatosságok.
Összességében véve a Flórián tér és a parkja fontos szerepet tölt be az óbudaiak életében. Többet kéne a felvetett kérdésekkel foglalkoznunk egy mindenki számára megfelelő, minden igényt kielégítő parkot kéne létrehozni, mely megfelelő fogadó kapuja lehetne Óbudának az Árpád-híd felől érkezők számára is.