Szerdán ellátogattunk a Lakatlan Fesztivál Játszd újra! beszélgetéssorozatának második alkalmára, ahol budapesti üres tereket kulturális tartalommal megtöltő ún. „creative industry” projektek mutatkoztak be.

müszi.org

A Corvin áruház tetején lévő Művelődési Szintre (MÜSZI) érkezve kisebb pánikba estem, mert kis késésben lévén minél gyorsabban akartam megtalálni a helyszínt. Így gyorsan körbenéztem és biztos léptekkel odamentem egy sok emberből álló társasághoz, akik mint kiderült, épp valami rendezvényt szerveztek, majd egy újabb gyülekezetet meglátva egy kiállítás megnyitójába futottam, ott mutattak egy termet, ahol láttak valami vetítést - így csöppentem egy művészeti kurzus előadásába - majd végül sikeresen elfoglaltam a helyem a LAKATLAN Fesztivál soraiban az előadóteremben.

A Körút fesztivál - koztermuvezet.blogspot.com

Elsőként a 2006-os budapesti Körút fesztiválról beszélt Piskolti Bernadett, a rendezvény első szervezője. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedben megváltozott vásárlási szokások és a gazdasági válság rengeteg üres bolthelység képében hagytak nyomot a körúton. A Körút fesztivál ezekbe az üres helységekbe szervezett programot a fesztivál hetei alatt. A 23.000 eurós költségvetésű projekt (melyet a Budapesti Őszi Fesztiválon keresztül a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Fővárostól kaptak) 12 kurátor segítségével 12 lakatlan bolthelységben hozott létre ideiglenes installációkat és programokat a fesztivál ideje alatt. Piskolti elmondta, hogy a program rendkívül sok papírmunkával járt. Szerződtek a kurátorokkal, a szponzorokkal és a bolthelységek tulajdonosaival is. Amikor a program eredményességéről beszélt, kiemelte, hogy ugyan csak rövidtávú fellendülést okoztak, de programjaik (a kurátorok aktivitásától függően) kifejezetten látogatottak voltak, volt olyan helyszín, ahol naponta több mint 100 látogató fordult meg. Másrészt hozzátette, hogy azon túl, hogy a bolthelységek állagmegóvásával és a bérléssel némileg ösztönözték a tulajdonosokat, hogy ne hagyják parlagon a bolthelységüket, nem sikerült markánsan fellendíteni a környéket. Véleménye szerint, ha évente 3-4 alkalommal lenne Körút fesztivál, nagyobb médiaérdeklődésre tarthatnának számot, ez által jobban sikerülne felhívni a figyelmet a Körút üresen álló bolthelységeire (az összes 1/6-oda). „Talán túl békés volt a fesztivál ahhoz, hogy beszámoljanak róla a nagyobb médiumok.” – tette hozzá kissé csalódottan – „Provokatívabbnak kellett volna lenni”.

A Tűzraktér ikonikus falfestése - frozenbrody.blogspot.com

Balla Zoltán a Tűzraktár - Tűzraktér projektről mesélt. Ők abban az érdekes helyzetben voltak, hogy privát tulajdonú és önkormányzati épületben is üzemeltek – egy darabig – így mindkét modell hátulütőiről képet kaphattunk. Először 2006-ban a Közraktárakkal kezdték a tárgyalást, majd miután a megegyezés alapjául szolgáló fesztivált megszervezték és lebonyolították, mégsem kapták meg hosszabb használatra az egyébként üresen álló teret, hogy stúdiókat alakítsanak ki benne független, szabadúszó művészeknek. Ekkor találták a Tűzoltó utca 10.000 m²-es magántulajdonú épületét. A megnyitón 2000 ember vett részt; a forrás nélküli, de mégis hallatlan népszerű konstrukciónak a térben található bárral való konfliktus, valamint a tulajdonos üzleti érdeke vetett véget. A Tűzraktér miatt ugyanis annyira felértékelődött a hely, hogy 30%-os haszonnal tudta eladni a tulajdonos az épületet. Igaz az új befektető úgy gondolta, az árban a Tűzraktér projekt is benne foglaltatott, de a Tűzrakteresek ezt nem így gondolták, így 2007-ben újra házkeresésbe kezdtek. A VI. kerületi volt iskolát kezdetben egy hónapra kapták meg, majd ez fokozatosan nőtt. Összesen két évet töltöttek ott, stúdiókat, próbatereket bérbe adva művészeknek, fesztiválokat, koncerteket szervezve, miközben rendbe tették a műemlékvédelem alatt álló épületet és fizették a REZSI-t, amit külöben az önkormányzatnak kellett volna megtennie. Amatőröket és profikat, szegényeket és gadagokat hoztak össze, „mint egy falu” -mondta Balla. Mikor hosszútávú szerződés igényével álltak az önkormányzat elé, a Pro Urbe és Kulturális Minisztérium- díjas intézmény vezetőinek azt mondták, hogy megpályáztatják a helyet. annak ellenére, hogy csak a Tűzraktér indult el a helyért, az önkormányzat mégsem biztosította a feltételeket a hely megmaradásához (ráadásul hirtelen nagyon magas bérleti díjat követelt volna). A záróaktus egy szintén sok embert megmozgató utcai fesztivál lett. Balla zárszóként elmondta, úgy érzi, sikerült elindítaniuk valamit.

Ennek remek példája a Jurányi Inkubátorház. Erről Bakk Ágnes beszélt a Füge Produkciós Irodától. A Füge 2006-ben jött létre független színházi előadások segítésére. Már ekkor cél volt, és végül 2011-ben valósult meg, hogy az első kerületben egy tető alá hozzák a velük együttműködő szervezeteket. Az 1911-ben épült ház szintén iskola volt eredetileg, de ha a Tűzraktér falu szeretett volna lenni, akkor a Jurányi város. Saját építész csapatuk metrótérképpel felfestett útjelzővel irányítja a látogatót a próbaterek, színházterek, galériák, alapítványi irodák, showroomok stb. valamelyikéhez. Miután a Füge felfedezte a Jurányi utcában álló házat, az önkormányzathoz fordultak, ami pályázatot írt ki a házra, amit a színházi produkciós iroda 5 évre megkötött, úgy, hogy lehetőségük van még 5 évre hosszabbítani. A házat 25.000.000 Ft-ért újították fel és alakították át, ehhez privát támogatók, a MasterCard, mint főszponzor, az Open Society Institute és a társulatok bérleti díjai járultak hozzá. Az önkormányzat a sikeren felbuzdulva nagyvonalú ajánlatot tett: a hátralevő 3 évben a bérleti díj 30%-át visszaadja az Inkubátorháznak. Későbbi terveik között szerepel, hogy a Visegrádi Alap segítségével ne csak az országon belüli, hanem a határokon túl nyúló együttműködésekben is hathatóan segítsenek produkciós irodaként.

A Jurányi - 2.kerulet.ittelunk.hu

A Pátkai Marcell által bemutatott PP center alapvetően üzleti szempontból működik. A gigantikus volt gyárterületet üzlethelységekként és irodákként igyekeztek kiadni, de a válság nem kedvezett ennek, így jött létre egy DATA Fundation Network nevű projektmenedzser alszervezetük, amellyel előadókat, művészeket támogatnak műveik megvalósításában. Ehhez helyet, kedvezményes bérleti feltételeket biztosítanak, illetve a hozzájuk tartozó partizán studióban egy-egy művükért cserébe kiállítást is csinálhatnak az alkotók. Ebben segíti őket a DATA. A cél itt nem elsősorban a  művészek együttműködésének a támogatása volt, sokkal inkább egy mesterséges dzsentrifikálódást generált a cég, így befektetett a projektmenedzser cégbe, cserébe (úgy látszik sikerrel) jó hangulattal, pezsgő kulturális élettel csábíthatja a bérlőit.

A PP center - facebook

Az utolsó bemutatkozó a házigazda volt Bársony Juli tolmácsolásában. Mint megtudtuk, a MÜSZI alapterületéből kizárólag a büfé előtti részen van joga bármit is ellenőrizni az államnak, a többi terület magánterület és be sem tehetik a lábukat. Erre nyomós okuk van, hiszen a MÜSZI építése, szervezése és kiötlése 2011 novemberére esik, amikor lassan a Gödör, a Tűzraktér és majdnem a Sirály is áldozatul estek az új kultúrpolitikának. A MÜSZI nem csak szellemiségében épít ezekre az intézményekre, de építőanyagaiban is kizárólag reciklál. Építettek rengeteg stúdió szobát, amit bérbe adnak, vannak közösségi terek, galéria és a tér organikusan fejlődik - itt nemcsak a tetőkertjükre gondolok, hanem az új gyereksarok és a rengeteg jövőbeni terv mind a tapasztalatok alapján készül. Működtetésükben önkéntesek vesznek rszt, adományként fogadnak építőanyagot és bármit. A bérleti díjakból és a büféből pedig a hely rezsiét teremtik elő. Számításaik szerint egy év alatt 35.000 résztvevő fordul meg a Corvin Áruház tetején.