MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

Ipari épületek megújulása Bécstől Budapestig

2014. február 04. 14:05 - kovács fruzsina

Építész szemmel igazi kihívást jelent egy korábbi épület átalakítása, olyan módon, hogy az új rendeltetése szerint megfelelően működjön, de a múltbeli volta se merüljön feledésbe. Nem könnyű megteremteni az egyensúlyt a modern felgyorsult világ és a korábbi korszakok között, viszont néhány kiemelkedő példán keresztül megmutatom, hogy ez nem lehetetlen!

Az elmúlt évszázadban jelentős változások következtek be mind a gazdaság, a társadalmi berendezkedések, és az életviszonyok terén. Ide tartozik az ipari termelés átalakulása is. Mivel megszűnt az igény a speciális rendeltetésű épületekre, ezért azok szükségtelenné válnak, és az idő elteltével egyre nagyobb az elhagyatott, kihasználatlan épületállomány.

Ilyenkor felmerül az a kérdés, hogy az ilyen típusú épületet részben, vagy teljes egészében meghagyják vagy lebontják, és egy újat emelnek helyette. Érdekes, hogy meglévő, és általában nem jó állapotú épülethez milyen esetleges új funkciót/funkciókat tudnak rendelni, figyelembe véve a külső környezeti tényezőket (lokáció, szociális viszonyok, gazdasági lehetőségek, stb.).

Hazánkban és Európa szerte egyre több ilyen beruházás van. Kezdésnek talán mélyedjünk el egy kicsit a bécsi Gasometer City világában. 

Gasometer City

Bécs egyik külső negyedében, Simmeringben négy gáztartályt alakítottak át több funkciót magukba foglaló épület komplexumokká.  Ezt megelőzően hosszú évtizedeken át kihasználatlanul álltak az épületek, mivel a gáztípus felhasználásában történő változások miatt már nem volt rájuk szükség és bezárták őket. Bár volt, amikor mégis tudták használni őket, például az 1987-es James Bond-film, a Halálos rémületben egyik jelenetét itt forgatták.

Gasometer_Simmering_1901.jpg

Simmering gáztartályai az 1900-as években

A tartályok 1978-tól védett történelmi műemléknek számítanak., majd 1995-ben a vezetés úgy döntött, hogy rehabilitálja a Gasometert. Az építkezés 1999-től 2001-ig tartott. Az épületegyüttes négy cilindrikus, teleszkópikus tartályból áll, melyek kb. 70 méter magasak és 60 méter az átmérőjük, a kapacitásuk pedig egyenként 90.000 m³. Az építkezés során csupán a vörös tégla homlokzatot és a tető egy részét hagyták meg. A további kialakításokat épületenként más-más építész tervezte.

gasometer_a_hof_2005-12-l1070590.jpg

A francia sztárépítész, Jean Nouvel nevéhez fűződik a Gasometer “A” épülete, melyben az üveg-, és a tükröződő fémfelületek játéka nyűgözi le a látogatókat.

gasometer_b-IMG_1076.jpg

A hangversenytermet, kollégiumot is tartalmazó Gasometer “B” Coop Himmelbau munkája, amely messziről is megkülönböztethető a hozzáépített tört formájú épületrésszel.

gasometer_c_hof_IMG_1112.jpg

A századforduló jellegzetes művészeti, építészeti mozgalma, a Jugendstil, ennek a jegyei érzékelhetőek az “Arboretum” elnevezésű “C” épületen, melyet Manfred Wehdorn tervezett.

gasometer_d_web.jpg

Wilhelm Holzbauer pedig a Gasometer “D”-t alakította ki. A többivel ellentétben, ebben nincsen középső centrális tér, mivel 32 méter magasban 3 kertes udvart rendeztek be. Minden lakáshoz tartozik loggia és zöldfelület, illetve az udvarok alatt található a bécsi városi és tartományi levéltár.

Az épületeken belül különböző használati zónákat lehet megkülönböztetni: lakások (kb. 800 db), kollégium (kb. 70 szoba) a felső szinteken, irodák a középső szinteken, óvoda, szórakoztató egységek (hangversenyterem, mozi), üzletek.  Az üzletek szintjén hidak kötik össze az épületeket. Szinte minden megtalálható az épületegyüttesben, ami a hétköznapi élet működéséhez szükséges, ezt tükrözi a Gasometer City, mint önálló, kisebb város, elnevezés is.

Mivel az egyes épületeket egymástól stílusban eltérő egyéniségek tervezték, ez a differencia mutatkozik meg a térkialakításban, a belső szerkezeti formában, emellett az anyaghasználatban is. Egyik épületből a másikba belépve úgy érezzük, mintha az előzőhöz képest egy új, teljesen más világba jutottunk volna. Az épületek belső jellegére vonatkozó különbségek ellenére kívülről mégis egységesnek érezzük a Gasometer City-t. Ez a szintézis többek között a külső tégla homlokzatoknak köszönhető.

Annak ellenére, hogy már többször láttam élőben a Gasometer épületeket, még nem volt alkalmam végignézni mindegyik épület belső kialakítását, hiszen az legalább egy napos „városnézés” lenne. Minden egyes épületrész felkeltette az érdeklődésemet a maga jellegzetességével, vagy apró részleteivel. Ha választanom lehetne, akkor biztosan a letisztult, egyszerűbb formavilágú és anyaghasználatú ”C” épületet választanám lakóhelyként. A „C” épületről alkotott képem az otthon megteremtéséhez elengedhetetlen nyugalmat sugározza. Irodahelyiséget, munkahelyet viszont szívesebben választanék inkább a Gasometer ”A”-ban, mivel annak a kialakítása a szememben a pörgős, ámde mégis hatékony, professzionális munkahelyi világot képviseli. Remélem a közel jövőben lesz még szerencsém belepillantani a ”gasometerek világába”.

Bécs külső város negyedeinek megújítását illetően a Gasometer építkezés sikertörténetnek számít. Az épületeket tárt karokkal fogadták a lakosok, állandóan használják a kialakított funkciókat, sőt idegenforgalmi látványosságként is tekintenek rájuk. Akinek az érdeklődését felkeltette a cikk és személyesen is ellátogatna a gasometerekbe, további információ található a hivatalos honlapon, illetve lehetőséget biztosítanak szakértővel való bejárásra is.  Nekem úgy tűnik, hogy a Gasometer City mind funkcionálisan, szerkezetileg, mind gazdaságosság szempontjából megfelel az elvárásoknak, képes felvenni a versenyt a modern világ építészeti remekeivel, emellett illeszkedik is a környezetébe. Nem beszélve a negyed szociális, gazdasági viszonyainak fellendítéséről.

 

Hazánkban hasonló átalakításokon esett át jó néhány raktár és gyártelep.  Nagyobb telken levő beruházásra kitűnő példa az Aquincumnál létrehozott Graphisoft Park, ami az egykori Óbudai Gázgyár területén helyezkedik el. Emellett számos épület nyert új funkciót és kulturális centrumként, étteremként, szórakozóhelyként, irodaként működnek jelenleg. Az utóbbira példaként a Gizella Udvart említeném, mely a ferencvárosi Gizella Gőzmalom megmaradt épületéből lett átépítve.

 

 

Gizella Gőzmalom

Az 1830-as évek vége felé Széchenyi István kezdeményezésére jött létre az első nagy gőzmalom Lipótvárosban: a József Hengermalom. 1860 és 1870 között még 13 gőzmalmot alapítottak (Concordia, Erzsébet, Lujza, Király, Hungária). A növekvő ütemben kiépülő malom iparág közel 3000 munkást foglalkoztatott és a századfordulón több mint 7 millió mázsa őrölt gabonát termelt, mely európai viszonylatban első helyre emelte a magyar termelést. Akkoriban a világon csupán Minneapolis előzte meg Magyarországot, azonban az első világháború véget vetett a konjunktúrának, fokozatos visszaesés jelentkezett a magyar malomiparban is. 

Érdekes módon a világháborúkat szinte sértetlenül átvészelte a Gizella Gőzmalom, melyet 1880-ban alapított a Krausz-Moskovits család. Ekkora a Soroksári út mentén egy komplett „malom negyed” épült ki, 5 cég települt oda, többek között a Concordia, illetve a Pesti Molnárok és Pékek malma. A malmokban a Lang-féle gépgyárban készített gőzgépeket használtak. A Gizella elsők között vett részt a közellátásban, majd az államosítások során nemzeti vállalat lett, de 1963-ban bezárták, mivel a bevezető vágánya akadályt jelentett a Soroksári út fejlődésének. Ezt követően csak raktárnak használták.

budapest-ix-kerulet-gizella-gozmalom-.jpg

Az egykori Gizella Gőzmalom

A fővárosi védelem alatt álló épületet 2000-ben kezdték el bontani, illetve átépíteni. A Soroksári út, a Tinódi, a Vaskapu és az Ipar utca által közrefogott területen álló eredeti épületegyüttes 2/3-át lebontották, mint például a víztornyokat, kéményeket, kazánházat. Csak a főépület és a fővíztorony maradt meg. Az építkezés 2009-ben ért véget, ekkor adták át a Gizella Udvart, mely luxus loft lakásokat és irodákat rejt magában.

gizellaudvar.jpg

A Gizella Udvar jelenlegi állapota (Készítette: Kovács Fruzsina)

Az épület korábbi külső homlokzata lényegében megmaradt, kellemes, esztétikus látványt kelt a közvetlen környezetében, azonban az építtetők nem számoltak a 2000-es évek gazdasági válságával. Ez az impozáns épület ugyanis jelenleg szinte üresen áll a magas árak miatt. Kérdéses, hogy egy kihasználatlan épület, ebben az esetben gazdasági okokból, mennyire képes megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, funkcionális rendeltetésének?  Talán később megtudjuk, remélhetőleg nem fog sokáig üresen állni, mint a korábbi évtizedekben, csak most felújított állapotban.

Akik mélyebben elmerülnének a magyar malomipar történetében, azoknak ajánlom a Malomipari Múzeumot, mely a Gizella Udvar közvetlen környezetében áll a Soroksári úton. Az 1978-ban alapított múzeum az egykori Concordia Malom épületében foglal helyet. A gyűjteményben korábban felszámolt malmok különböző típusú gépei, eszközei, illetve a témával kapcsolatos képek, iratok szerepelnek. Sajnos a kiállítás jelenleg nem látogatható.

 

 

Az ipari épületek ”újrahasznosításának” sikerességének elemzésére bemutatott hazai és külföldi példa között jelentős különbségek vannak: a beruházás mértéke, az új funkciók összetettsége és maguknak az új épületeknek/új funkcióknak a sikere. Mindkét építkezés tanulságos, mivel megmutatják, hogy mennyire sokféle lehetőség van a barnamezős fejlesztésekben, átalakításokban, egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy a tervezőknek mennyire körültekintőnek kell lenniük, mivel több tényezővel kell számolniuk és nem csupán az adott környezeti, gazdasági, szociális, stb. viszonyokkal.

 

budapestbalna2.jpg

A Bálna Budapest belső tere (Készítette: Kovács Fruzsina)

Magyarországon nem csak a Gizella Gőzmalom az egyetlen, aminek az átépítésével és az új épület jövőjével szemben kétségek merülnek fel. Többek között ilyen a múlt évben átadott, a korábbi Közraktárokból kialakított Bálna Budapest (korábban CET elnevezésű), amely a tervek alapján egy kulturális, gasztronómiai és kereskedelmi központ is egyben. A tervezett jellegzetes üvegszerkezetek gyakorlati megvalósítása akadályokba ütközött, ezért is húzódott el az építkezés 2009-től egészen 2013-ig. Végül elkészült az épület, úgy tűnik döcögve, de megkezdődött a használata is. Mint sok embernek, nekem is fenntartásaim vannak az „üvegbálnával” szemben. Vajon idővel megtérül a nehezen megépített, bár látványos, épület óriási többletköltsége? Használják-e majd olyan mértékben, hogy határozottan állíthassuk, a Bálna is egy sikertörténet?

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mut-mutato.blog.hu/api/trackback/id/tr775798527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shopping 2014.02.05. 12:26:39

Gőzmalom bukta, Bálna dettó.

Moin Moin 2014.02.05. 15:03:35

A Gizella Malom (mai nevén: Mill Lofts) átépítése már az alapgondolat megszületésével bukásra volt ítélve. Azon a helyen annyiért nem lehet százvalahány lakást eladni – még konjunktúrában sem. Ráadásul a kivitelezés minősége – és már a tervezett műszaki megoldások is – messze nem tükrözi az elképzelt m2-árakat. Az alig néhány éve elkészült átépítés után pl. az épület lábazata máris mállik, ui. az épület egyszerű vakolatlábazatot kapott…

Itt inkább egy 4*-os dizájnhotelt kellett volna kialakítani, arra lenne ma is kereslet és a helyszín is jól megfelelne. Most kb. 2,5 milliárdos áron kínálják az épületet… Sokáig fogják kínálni!:-)

Bálna (azelőtt Cet): Itt is az elképzelt funkcióval-koncepcióval van az alapvető baj – pontosabban ennek hiányával. Ezt az épületet két, egymástól nagyon eltérő dolog késztette:
• az ábrándos várostervezők és kultúrpolitikusok lila ködje,
• a beruházáson „lenyúlást eszközölni akaró” városvezetők.

Ja, szakmai koncepció kidolgozására képes emberek a projekt környékén sem fordul(hat)tak elő. isten őrizz: akkor ui. se nagyot álmodni, se lopni nem lehetett volna. (Nota bene: a Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő nevével fémjelzett korszak szüleménye a projekt…)

Tovább rontott a dolgon, hogy amikor a részlettervek és –megoldások ismeretében hozzáértők óvatos aggodalmakat fogalmaztak meg – pl. az üvegtető-konstrukcióval és az ahhoz választott szerkezettípussal kapcsolatban – akkor „természetesen” le lettek ugatva… A Bálna meg azóta is beázik…:-) (Persze nem csupán felülről, az elcseszett, szakszerűtlen üvegtető, hanem alulról is a szakszerűtlenül szigetelt mélygarázs/pince.)

Erre jött rá, betetőzve a kudarcot, a jelenlegi önkormányzat és főpolgármester, akik „természetesen nem hagyhatták”, hogy az eredeti, kulturális funkció valósuljon meg (hiszen az „az SZDSZ dicsősége” lett volna), hanem kitaláltak egy vegyes „pláza-funkciót”, amire persze az addigra már gyakorlatilag elkészült épület tökéletesen alkalmatlan…

…És akkor még nem írtam arról a műemlékvédelmi mesterfogásról, hogy a védendőnek ítélt (de ugyan miért?) régi közraktárakat gyakorlatilag lebontották, majd újraépítették, az alapoktól…

Ha érvényesülhettek volna az ingatlanfejlesztői szakmai szempontok, érvek, számítások, valamint a város infrastruktúra-igénye, akkor ide, erre az exkluzív területre (teljes budai panoráma, stb.) vagy luxushotelt, vagy luxuslakásokat kellett volna „fejleszteni”. Persze ez utóbbi „politikai szempontból” nyilván védhetetlen lett volna, mert Magyarországon illik közutálattal fordulni a gazdagokhoz – mintha bizony (elvileg) nem is kapitalizmus lenne!

átlátó 2014.02.05. 23:20:14

A Gasometerben simán elszalad egy nap, mire mindent megdikhel a nézelődő. Lépcsőházak, titkos létrák is ide értendőek.

innovation 2014.02.06. 14:10:19

@Moin Moin: Azt nem értem, miért ne lehetett volna bármely malomból lakásokat kialakítani? Szerintem jó ötlet. Lakásra mindig szükség van.
Az már persze más tészta, hogy ez milyen minőségben jött létre. Ez a baj ezzel az országgal, hogy ezekbe szarnak bele. Ezernyi példát lehetne említeni.
A CET is jó ötlet lenne, ha az önk. nem balfaszkodta volna el, az építők meg minőségben csinálták volna meg. Jó helyen van, el tudnék benne képzelni sok mindent.

Moin Moin 2014.02.06. 15:33:43

@innovation:

„Bármely malomból” azért nem lehet lakásokat kialakítani, mert vannak malmok, amelyek vagy műszakilag, vagy pedig a helyszín tekintetében nem alkalmasak arra, hogy a bennük létesülő lakások piacképesek legyenek. A Mill Lofts-szal az a baj, hogy sem az épület, sem a helyszín nem volt alkalmas arra, hogy ott magas presztízsű, nagy alapterületű és ebből adódóan drága lakásokat legyen érdemes építeni. Az épület a zajos-poros, soksávos Soroksári út mellett áll, kilátás a Dunára és panoráma csupán néhány lakásból adódik – a többi vagy egy-egy északi, ill. keleti tájolású mellékutcára néz, vagy egy szomszédos társasházra. Az eredeti malomépület kialakítása következtében pedig a lakások nagyjából harmada csak északra volt tájolható.

Az, hogy „lakásra mindig szükség van”, ugyan igaz, de nem mindegy, hogy milyen lakásra és milyen árakon. Hogy mennyire nem mindegy a hely és a milyenség: gondolj csak az ócsai devizahiteles-lakótelepre!:-)

A kivitelezési minőség egyfelől ár kérdése, másfelől munkakultúráé…

A CET/Bálna-projektről pedig a kommentben már részletesen leírtam, miért elcseszett. A lényeg: egy kulturális-közösségi funkcióra csak akkor szabad épületet szánni, ha az:
• hosszabb távon is fennálló igényeket szolgál ki,
• igényváltozás esetén az épület gazdaságosan átalakítható, vagy „fájdalom nélkül” lebontható,
• az épület tervezett üzemidejére biztosítva vannak a fenntartás és üzemeltetés költségének forrásai.
A Bálna esetében egyik feltétel sem teljesült.

ongjerth 2014.02.10. 07:26:37

@Moin Moin: Csak a Bálnáról írottakhoz egy megjegyzés: kevesen emlékeznek rá, hogy a CET koncepcióját Derdák András - akkoriban a népszerű Banán Klub alapító-vezetője - koordinálásával egy háromfős munkacsoport készítette, úgy 2003 környékén, egy tanulmány formájában. Az azóta réges-régen elveszett alapötlet szerint az egy-két kilométeren belüli egyetemek/egyetemisták kulturális és szórakozási, valamint dolgozási (pl. fénymásoló, éjjel-nappal könyvtár, stb.) igényeinek kielégítését szolgálta volna, rendezvényhelyszínekkel, az egyetemistákhoz kapcsolódó kulturális szolgáltatásokkal, éjjel-nappal nyitva tartó részlegekkel. Ezek egy része beépült az onnan tán kétszáz méterre megnyílt BCM-be. A megvalósítás más kérdés, a komment csak arra vonatkozik, hogy volt koncepció, és nem is amatőr.

ongjerth 2014.02.10. 07:31:15

@ongjerth: egy kiegészítés: rendes feasibility studyt készítettek Derdákék, gazdasági szakértelemmel megtámogatva, igényprognózissal, látogatóforgalom-becsléssel és szervezeti, menedzselési és költség-haszon tervvel, nem várostervező-álmodozásról (?). Talán még megtalálható a Fővárosi Közgyűlés anyagai között (bár akkor még nem hívták CET-nek sem, nehéz lehet megtalálni).

Moin Moin 2014.02.10. 10:19:34

@ongjerth:

Derdák az ingatlanfejlesztésben amatőr, ebből következően a projektre vonatkozó koncepció is az volt. (Ismerem az egész „rémtörténetet”.) Az a baj a magyar (kultúr-)politikában, hogy „álmokat álmodnak” (hogy Derdák egy korábbi posztját emlegessem), de egyszerűen nem is tudják, hogy egy sikeres projektet hosszú távon és minden elemében végig kell gondolni-tervezni. (Egyébként ez kellene a sikeres kormányzáshoz is.)

Az egy teljesen téves és megalapozott elképzelés volt, hogy „az egy-két kilométeren belüli egyetemek/egyetemisták kulturális és szórakozási, valamint dolgozási (pl. fénymásoló, éjjel-nappal könyvtár, stb.) igényeinek kielégítését szolgálta volna, rendezvényhelyszínekkel, az egyetemistákhoz kapcsolódó kulturális szolgáltatásokkal, éjjel-nappal nyitva tartó részlegekkel”, ui. nem számolt az átlagos magyar egyetemisták anyagi teherbíró képességével – ami bizony képtelen eltartani, finanszírozni egy többmilliárdért létrehozott intézményt. Szegény Derdák biztosan látott Párizsban valami hasonló projektet és azt beleálmodozta a negyed-ötödakkora finanszírozó képességű budapesti egyetemista közegbe. A hiányzó forrásokról pedig nagyvonalúan csak annyit mondtak, hogy „…önkormányzati forrásból…” – és ezzel kész is volt az egész SWOT-analízis.:-)

Egyszer – ahogy szegény Hofi mondta: „próbából” – már lehetne egy végiggondolt magyar projekttel is kísérletet tenni!:-)

Moin Moin 2014.02.10. 10:21:16

@ongjerth: Bocsánat, javítás: nem "téves és megalapozott elképzelés", hanem "téves és megalapozatlan..."

ongjerth 2014.02.10. 17:56:15

Ez még bőven Derdák párizsi kiküldetése előtt volt, és a csapatban nem ő volt az ingatlanos. Sajnos nincs már meg nekem az anyag, így mindenki azt szid, akit akar :).
süti beállítások módosítása