A Nehru-part a belső IX. kerület találkozási pontja a Dunával. Meghatározó épületei a közraktárak, melyek máig emlékeztetnek minket a korábban – a dunai áruszállítás fénykorában – betöltött szerepükre, ugyanis az itteni kikötőkből osztották szét az árut Pesten. Így a gyárak, a vágóhíd, a malmok látványa is érthető a 2-es villamos külső szakaszán, vagy épp északra a Fővám tér nevében is őrzött vámházak (ma a Corvinus Sóház épülete), a Vásárcsarnok és a CET-ből Bálnára magyarosított, volt Közraktárak épületegyütteseinek ipari karaktere, amely körülöleli a Nehru-partot is.

Nehru part a 70-es években (forrás: Fortepan)

Miután a part korábbi funkcióját elvesztette, 1948-ban lebontották a kikötő kiszolgáló épületeinek nagy részét, majd 1966-ban kialakítottak egy parkot, melyet a független India első miniszterelnökéről neveztek el. A park tervezői Krizsán Zoltánné, Jancsó Vilmos és Mészáros Ferenc voltak. Az így létrejött zöldfelület az akkori főváros második közparkja volt, a háborúban megrongálódott Margitsziget után. Jelenleg az 1984-es felújítás (Baraczka Katalin tervezte) nyomait viseli magán. Azóta csak egyszer, 1998-ban avatkoztak bele a tér szerkezetébe: ekkor épült a ma „rossz hírnevű” játszótér.

A Nehru part ma leginkább kutyasétáltató hely. Ennek ellenére olyan fontos és reprezentatív emlékműnek ad helyet, mint a roma holokauszt (pojramos) emlékére Szabó Tamás és Maurer Klimes Ákos tervei alapkán felállított szobor, amiről csak a rendszeres rongálási ügyek miatt hallhatott a nyilvánosság.

Évente egyszer benépesül a part, mikor a Budapesti Corvinus Egyetem ide szervezi a kampusz fesztiválját, a CEN-t, de egyébként nyoma sincs a Petőfi-híd túlpartján lévő Bajor Gizi parkban található pezsgésnek a partszakaszon. Egy darabig ugyan volt itt egy hajóra épített szórakozóhely, de mára már az is megszűnt. Szinte érthetetlen, hiszen a part a méretével (26.600 nm), megközelíthetőségével, kilátásával, a Duna közvetlen közelségével és viszonylagos intimitásával könnyedén fővárosi jelentőségű köztér lehetne.

Természetesen a Nehru partban lévő potenciált az önkormányzatnál is ismerik. Ezt az is bizonyítja, hogy a Budapest középtávú stratégiáját tárgyaló Podmanicky Programban a parton tervezett beruházások közül sokat láthatunk elindulni. Bár a 2013-ra tervezett fejlesztések még nem valósultak meg. Sem a Bakáts téri buszparkolás megszüntetését, sem az árvízvédelmi sétány rendezését és a bicikliút létesítését vagy az új kutyafuttató kiépítését tekintve.

A Bálna (forrás: thedaily.hu)

Persze kezdeményezések azért vannak bőven! Megépült a Bálna, amelynek környezetét szintén közösségi használatra tervezték (Szepezdi Ildikó tervei alapján), de a Fővám téri metrómegálló világító ablakai és a Corvinus Egyetem parkosított előtere (Jámbor Imre) is szorosan a térhez kapcsolható, amennyiben a Salkaházi Sára rakpart és a 2-es villamos pályáján átívelő gyalogos útvonalat megerősítik. Egységességről nem beszélhetünk, de rengeteg vízió látott napvilágot az elmúlt években a Nehru part tekintetében.

A területre 2013-ban írt ki a Budapesti Corvinus Egyetem a mesterszakos hallgatóinak egy ötletpályázatot. A  pályamunkákból szemezgetve felfedezhetünk pár alapvető megállapítást a terület jelenlegi állapotára és a fejlesztésekre vonatkozóan.

Hallgatói ötletpályázat - Kétszeri Ádám és Sípos Andrea analízise

Mind a négy pályamunka egyszerre számolt a turisták, az egyetemisták és a közraktárakra épülő kulturális beruházások látogatóival, tehát egyértelműen fővárosi jelentőségűnek tekintették. Három csapat kapcsolta szorosan a városszövet felé a Nehru partot, miután felfedezték, hogy a sok különböző sávon való áthatolás kényszere megnehezíti a szárazföldi megközelítést. Ők a Bakáts tér felől érkező Bakáts utca meghosszabbításában hangsúlyos tengelyt hoztak létre a Duna felé.

Hallgatói ötletpályázat - Baji Hajnalka és Reith Anita koncepcióterve

A Duna felőli nyitást legbátrabban a Fekete Orsolya és Zsigmond György által készített vízió képviselte. Ők megtörték a rakpart egyenes vonalát és egy mesterséges „lagúna” kialakításával kapcsolták össze a parkot a Duna vizével. 

Hallgatói ötletpályázat - Fekete Orsolya és Zsigmond György terve

A másik két csapat a Duna és a budai rakpart látványára erősített rá azzal a javaslattal, ami megtiltaná a hajók ezen a partszakaszokon való kikötését, ezzel szabadon hagyva a partot. A jobb kilátás érdekében pedig kiemelkedő illetve lépcsőzetes objektumokat helyeztek a partra. Mind a négy csapat megfelelt a Főváros aktuális irányelveinek a bicikliút és a gyalogos sétány kijelölésével, illetve a játszótér megtartásával. A Petőfi-híd alatti „sötét zugot” négyféleképpen képzelték el. A Fekete-Zsigmond csoport a public art undergrudját képzeli el itt; a Baji-Reith féle vízión kávézót láthatunk; Kerekes és Orosz kávézó mellett turistainformációs központot javasol; Kétszeri és Sípos a területre az átvezetett bicikliút mellé sport funkciót helyeznének. 

Hallgatói öteltpályázat - Kerekes Bence és Orosz Ádám terve

A Valyóval is együtt dolgozó D1618 műhelyes Kukucska Gergelynek is szemet szúrt a híd alatti terület. A Valyo által 2013-ban kihelyezett mobil vécék kísérlete mellett a híd alatti szemetes, büdös, gazdátlan és riasztó terület benépesítése nagy kihívást jelent. Kukucska ehhez egyedi világítótesteket tervezett, amelyek fényében feltűnik a víz fodrozódása, ezzel sajátos vízparti atmoszférát teremtve a híd alatt. A lámpák magasra lettek felhelyezve, így a rongálástól nem kell tartani. Színes fényük pedig nem csak esztétikus, de átláthatóvá teszi a korábban ijesztő, zavarosnak tűnő városrészt. A fényekkel szeptemberben egy nyárbúcsúztató bulival mutatkoztak be, majd a Valyo Mobil felbukkant a híd alatt és a rögtönzött bálteremben több mint 100 fiatal táncolt mosolyogva.

Valyó szezonzáró (forrás: Valyó facebook)

A Főkert már 2010-ben sem rejtette véka alá, hogy vannak tervei a Nehru parttal. Igaz akkor az épülő CET-Bálna zavaros jogi helyzete még tovább bonyolította a korábban sem tiszta lehetőségeket. A Főváros TÉR_KÖZ projektjét ragadta meg a Ferencváros három tervének megvalósításához, ezek közül a Bakáts tér felújítását képző tervben és a konkrétan a Nehru partra vonatkozó pályázati anyagban esik szó a partszakaszról.

A Baktáts téri projekt így ír a Nehru partról:

„A kutyatartók igényeihez igazodva a Nehru parton, a HÉV végállomása mellett alakítják ki a főváros legnagyobb kutyafuttatóját, ahol kerítés választja majd el a kis- és nagytestű ebeket. A fákat megtartva növeljük a zöldfelületeket, valamint a szabadtéri pihenőterek számát” (forrás: Ferencváros.hu)

A Nehru parthoz készülő - 590.535.000 forint támogatást elnyerő - terv a Főkert elképzelései szerint készült, melyhez a Valyo és a D1618  a sport-bútor tervezésben és a Dunával való kapcsolatot érintő részlettervekkel járult hozzá. A fent említett kutyasétáltatón kívül, a játszótér megújítása mellett, új, korszerű, a parkot pezsgővé és fővárosi jelentőségű szabadidő parkká varázsoló ötleteket is találunk. Ilyen például a hídpillér alatt helyet kapó gördeszka pálya, melynek felvetését már láthattuk egy hallgatói pályamunkában is.

Valyó-D1618 kertépítézetiterv

Az elképzelés szintén operál a Bakáts utca meghosszabbításával, összefogja a tervezési területet a Bálna Duna felé eső részével. A lépcsőzetes, közösségi funkciókat azonban a Duna helyett a tér közepe felé fordítja, ahol saját vízfelülete határozza meg a hangulatot, így intimebbé téve a teret. A Nehru partra megálmodott, általunk ismert víziók közül viszont ez az első és egyetlen, amelyik közvetlen kapcsolatot épít ki a vízfelülettel. Teszi ezt a Dunán úszó stégeket továbbgondoló ülőfelületekkel (és napozóágyakkal) tarkított „állóhajó” elem formájában. A pihenésen túl a sportnak is jelentős területeket szentel az új koncepció. A már említett gördeszka pályán túl szabadtéri konditerem, sakkasztalok és a Petőfi-híd déli oldalán található futó- és kerékpárút folytatása is a terv részt képezi.

Valyó - D1618 látványterv

A Nehru part fővárosi jelentősége nem csökkent létesítése óta. A jelenleg itt épülő kiemelt és karakteres építészeti programok környezetrendezési tervei nem egységes koncepció mentén érintik a területet. Az új beruházások (Metró 4, Bálna és az Egyetem előtti tér rendezése) a Belvároshoz közeli területrészen összpontosulnak, míg a maradék, klasszikusan Nehru partnak nevezett rész egyre több idevonzott ember rekreációjáért lenne felelős. Egyik koncepcióban sem látjuk viszont, hogy a BKK által tervezett nagy mérföldkőhöz, az alsórakpart gyalogossá tételéhez hogyan és mikor fog csatlakozni az akcióterület. Egy biztos, ha minden megvalósul a Nehru-part lesz Budapest kedvenc helye, csak férjenek el az emberek!

Folyt. köv!