Május 24-én, pénteken a VÁR A TÉR program workshopján jártunk, beszámolónkban megismerkedhetnek a programmal és a workshopon a Batthyányi térre elkészített ötlettervekkel is.

VÁR A TÉR logó (VÁR A TÉR facebook)

A program

A Vár a tér a Portaterv Városrendezési Iroda, a Gauder Péter vezette Urbanissimus Klub és a Reevolutio Consulting Kft., a Titina Kft., a PLACE-Maker szakmai szervezet, valamint a Fuga Budapesti Építészeti Központ közös programja az Urbitális Majális keretein belül jött létre. A Batthyányi tér közösségi tervezéssel való megújítására egy négyalkalmas sorozatot hoztak létre a szervezők. A cél, ahogy honlapjukon is írják, az volt, hogy bebizonyítsák; a tértervezés sikere és gazdasági prosperitása „nem(csak) azon múlik, mennyi forrás áll rendelkezésre, hanem azon, hogy az ott élők és dolgozók, valamint a teret használók rájönnek-e arra, hogy a változás kezdeményezői ők maguk is lehetnek.”

vállalkozói fórum (VÁR A TÉR facebook)

A programsorozat első lépésében szórólapokkal keresték meg a tér környéki vállalkozókat, majd workshopot szerveztek nekik. A második lépésben a várostervezéssel foglalkozó szakágak (közlekedéstervező, tájépítész, településtevező stb.) szakértőivel beszélgettek a Batthyányi téren. A harmadik nagy eseményük, a Kreatív Majális volt. A térre kitelepülve igyekeztek minél több áthaladó és helyi lakos segítségével feltérképzeni, hogyan használják az emberek a Batthyányit.

Kreatív Majális (VÁR A TÉR facebook)

Az eseményeket blogjukon és a facebookon is dokumentálták. Ahogy Gudron Balázs, a program egyik szervezője (és blogunk szerzője) elmondta, nagy sikere volt a színes lufiknak, az aszfaltrajzolásnak, és a színes tanulóknak, ennek köszönhetően több mint 200 embert (köztük turistákat) sikerült megkérniük, hogy jelöljék a térképeken, melyik útvonalakat a használják a téren, melyek a kedvenc és a nem kedvelt helyeik, osszák meg véleményüket, tapasztalataikat. A vizuálisan beérkezett információkat (a program brandjéhez hasonlóan) igényes térképekbe szerkesztve kapták meg a workshop résztvevői kiindulási alapként.

Az alkotónap

A workshop korán reggel kezdődött a FUGA alagsorában. Hiába jelent meg sok fórumon a felhívás, mindössze 11 résztvevője volt a tervezésnek, viszont rendkívül színesek voltak a csapatok: formatervező, tájépítés, építész, városépítész is jutott a csapatokba. Először Gauder Péter előadását hallgattuk meg. Gauder hangsúlyozta, hogy nem tervezőnapon, hanem alkotónapon vagyunk, beszélt az analitikus tervezői gyakorlatról, amit az iskolában tanítanak, azt erősítve, hogy a tervező hivatott és képes az egy helyes megoldást megtalálni. Említette a szocializmus tervezési mechanizmusait, ahol az állam mint megrendelő megerősítette a tervező szerepét, és elfelejtkezett a lakosok igényeinek feltérképezéséről. Ezzel ellentétben a workshop résztvevőit arra kapacitálta, hogy a program korábbi eredményeit, véleményeit felhasználva többféle, akár egymással szembemenő szcenáriót is készítsenek a workshop keretén belül a térre.

vizualizált információk (VÁR A TÉR facebook)

Gauder a tervezési folyamat 5 állomását állapította meg:

1. Az első az analízis, ahol a legtöbb féle helyzetű térhasználót (lakos, átszálló, közelben dolgozó, iskolában járó stb.) is kikérdezik, összegezve mentális térképüket, terveiket, viselkedésüket. Az adatok kiindulási alapot szolgáltatnak a tervező(k)nek.
   
   
2. A második lépés a tervezők feladata, a beérkezett adatok alapján különböző, variálható funkciósémákat, azaz szcenáriókat kell létrehozniuk, amik választ adnak az egyes jelenlegi, vagy leendő felhasználók igényeire, vágyaira. Mivel ezeket meg kell tárgyalni a közösséggel, fontos, hogy a tervek (legyen az térkép, modell, alaprajz vagy makett) könnyen értelmezhetőek legyenek a laikusok számára is.
   
   
3. A harmadik lépés a fórum, ahol az előzetesen felmért téren megjelenő közösségeknek prezentálják a szcenáriókat és közösen megindul az akár egymásnak ellentmondó szcenáriók összehangolása. A cél itt a konszenzus. Gauder ajánlja a Boston Consulting Group mátrixát a konzultációhoz, de természetesen rengeteg üzleti döntéshozó (pl. SWOT analízis), illetve projektvezetési eszköz lehet a moderátor segítségére.
   
   
4. A negyedik állomás a stratégia kialakítása. A megvalósítandó tervhez közösen forrásokat, eszközöket és határidőket, valamint felelősöket kell találni. Ezen lépésben közösségi tervezés esetén számíthatunk a téren lévő vállalkozások vezetőire, szomszédsági közösségeire, közintézmények rendszeres látogatóira is.
   
   
5. És a végére marad a megvalósítás…

alkotás (VÁR A TÉR facebook)

A továbbiakban a résztvevők igyekeztek megtalálni azt a (mivel két csoportra oszlottunk) két irányt, ami mentén a szcenáriók elkészülnek. Szinte egyértelmű volt, hogy téren tartózkodás célját és tervezett időtartamát vesszük alapul, így a rövid vs. hosszú használat és a reprezentatív vs. lokális identitás tűntek népszerűnek. Míg a résztvevők nagyrészt az elsőt preferálták, a workshop vezetője észrevétlenül a moderáció tipikus hibájába esett, és nem fogadta el a jelenlévők hangtalan döntését. Végül egy újabb beszélgetős kört futva sikerrel definiáltuk a két irányt: az egyik csapat introvertált terveket készített, a másik pedig extrovertáltat. Azokat neveztük introvertált-tér használóknak, akik alapvetően azért jönnek, hogy a téren töltsenek időt. Az extrovertált tér pedig azoknak szól, akik a budai Várba igyekeznek vagy a Parlament látványát csodálni érkeznek a térre (sok esetben turisták), és ezt kiszolgálva cél, hogy hosszabb időt itt töltsenek és rekreációs funkciókat is találjanak a téren. A turisták nem kis fejtörést okoznak a közösségi tervezésben, hiszen ideiglenes itt tartózkodásuk miatt igen nehéz megbeszélni velük a tervező javaslatait, de ezen átlépve elkészítette a szcenáriókat a két csapat.

Szcenárió 1.0 – introvertált

introvertált szcenárió a Batthyányi térre

Az első csoport aktív és passzív terek létrehozását javasolja. Céljuk volt „lelassítani a teret”. Ötleteikben figyelembe vették a tér intermodiális funkcióját, a 19-es, 41-es villamosjáratok meghosszabításának tervét és ezzel a tér a budai fonódó villamos rendszerbe való kapcsolódását. A buszállomást a BKK jelenlegi tervei szerint a tér északi felére csoportosították, így a jelenlegi szervízutakat is a tervezési területükhöz csatolták. A vásárcsarnokból piactér és kultúrközpont lenne, amely a térre is kitelepülhet. Ehhez a funkcióegységhez kapcsolódik a Markovits Iván utca rengeteg vendéglátóhelye is. A tér Duna felőli oldalát pihenőzónának javasolják, a tér közepén fennmaradó négyzetes egység közepén, a közlekedési funkciót nem zavarva pedig burkolt vagy zöldfelületen egy intim, a környezettől karakteresen elütő hangulatú, változtatható funkciójú térrészt hoznának létre.

Szcenárió 2.0 – extrovertált

extrovertált

A második csoport a buszokat a Batthyányi, illetve a Székely utcában fordítaná vissza észak-déli irányban, így egy faltól-falig tér létrehozásást javasolják. A Markovits István utcát gyalogos zónává alakítanák gyalogos átkelőhellyel kapcsolva a tér belső részéhez. Itt három részre tagolták a teret: a templom előtti zónát szintén pihenő térrésznek javasolják, a vásárcsarnok és a metróállomás sávját alapvetően burkolt közlekedő felületként képzelik el, illetve szintén teret biztosítanának a piaccá alakított Vásárcsarnok alkalmi kitelepülésének. A tér északi felét pedig a jelenlegi zöldfelület sávjában továbbra is fás-ligetes, vízfelületekkel szabdalt térként képzelik el, a Máltai Szeretetszolgálat épületének öblét kiülős vendéglátóhelyekkel töltenék fel. A fonódó villamossal számolva megerősítenék a felsőrakpart gyalogos zónáját korzóvá alakítva azt, valamint a Parlament épületével szemben, a tervezett BKV hajóállomás szintje felett az alsórakpart felé nyúlva kilátóterasz létrehozását javasolják, amely közösségi események nézőteréül is szolgálhatna.

A jövő

A program nem zárult le, a tervezők további állomások levezényelését is vállalják. Jelenleg módszertani kiadványon dolgoznak és őszre terveznek egy konferenciát is a tapasztalatokból. Ahogy Krizsán Barbara elmondta, számukra is tanulási folyamat a Vár a tér, és a gyakorlati megvalósításig szeretnének eljutni. „Akkor gondoljuk, hogy megérte a befektetett energia, ha ez nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete, és ha a szereplők lelkesedése megérinti az önkormányzatot is, ő lesz az, aki a folyamatot felkarolja és tovább viszi.” tette hozzá.

A szervező Portaterv Kft. kérésére az alábbiakat is közzétesszük:

A Vár a Tér az Urbitális Majális kiemelt szakmai rendezvénye volt a Portaterv Kft. gondozásában. A programsorozat lezárásaként létrejött workshop a hosszabb távú alkotófolyamat első lépése a résztvevők bevonásával. A workshopon létrejött javaslatokat a korábbi vélemények alapján, a workshop résztvevői hozták létre.