2014 az Ybl Bicentenárium és egyben a magyar építészet éve, ugyanis 200 évvel ezelőtt április 6-án született Ybl Miklós. Ennek megünneplése képpen különböző programok várják a látogatókat: az általa tervezett épületekbe látogatásokat szerveznek, konferenciákat rendeznek és emlékülést tartanak. Szintén idén fejezik be Ybl egyik legjelentősebb alkotásának a Várkert Bazárnak a felújítását is, melyet éppen április 3-án terveznek átadni.
A Budapesti Műszaki Egyetem építészhallgatójaként lehetőségem volt még március közepén bepillantani a Várkert Bazár megújításának kulisszái mögé. Az építkezés egy részét érintő bejáráson a vezető tervező páros Potzner Ferenc és Pottyondy Péter kísért végig minket. Megtudtuk, hogy az építkezésen közel 75 mérnök és több mint 100 különböző kivitelező dolgozik. A több mint 9 milliárd forint fölé rúgó költségeket Európai Uniós támogatás és kormányzati forrás fedezi. A Várkert Bazár felújítása mellett az Ybl-teret, a Lánchíd utcát, illetve a környék közlekedését is jelentősen átalakítják.
Habár 2014 nyarára tervezik a teljes projekt befejezését, addig is megnyitnak bizonyos részeket a nagy közönségnek az ütemezéseknek megfelelően. Az első ütemben elkészült épületegyüttest 2014. április 3-án adják át, melyet a következő hétvégén idegenvezetők kíséretében járhat körbe az érdeklődő közönség (regisztráció után), továbbá kiállítást is tartanak Ybl Miklósról és az építészeti emlékekről. (A megnyitás dátuma megelőzi április 6.-át, mely Ybl Miklós születésének 200. évfordulója.)
A Várkert Bazár múltja…
A kiegyezés után királynak méltó helyet akartak kialakítani a várpalota közelében, ezért magántelkeket vásároltak fel a telekspekuláció elkerülése végett. Maga Reitter Ferenc is készített vázlatokat, a megbízást Ybl Miklós vállalta el. 1875 és 1883 között készült el a neoreneszánsz stílusú épületegyüttes és a hozzá csatlakozó díszkert. Megépítésük célja a pesti oldalnak megfelelő korzó létrehozása volt a Dunával átellenben, ám kevesebb, mint 5 éven belül bezártak a bazársor üzletei. Ezek később szobrászműhelyeknek, festőiskoláknak, képcsarnoknak adtak helyet.
Az idő elteltével fokozatosan romlott az alig használt reprezentatív egység állapota a Duna partján lévő talaj-, és nedvesség viszonyok miatt. Erre a pusztulási folyamatra ráerősített még az 1961-től itt működtetett Budai Ifjúsági Park, amivel együtt a jelentős szerkezeti leromlásoknak köszönhetően végül 1984-ben bezárták a Várkert Bazárt. Az épületek helyzete olyan válságos lett, hogy 1996-ban a Várkert Bazár felkerült a World Monuments Found (WMF) műemlékvédő szervezet, a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit nyilvántartó listájára.
…és jelene
A projekt során a régi épületeket renoválják, illetve új épületrészekkel egészítik ki az épületegyüttest. Ismét kialakítják a neoreneszánsz kertet, a belső udvarokat, illetve a forgalom elterelésével a korábban meghiúsult korzót is kiépítik, sőt megtoldják egy kerékpárúttal is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Várkert Bazár és környéke olyan jelentős városi csomópont lesz Budapesten, amely különböző kiszolgáló egységeket, vendéglátóhelyeket, multifunkcionális rendezvénytermeket, kiállító tereket és további szabadtéri programokra alkalmas tereket foglal magába. Egy szóval a városi élet egyik régi centruma születne újjá.
Mi alkotja pontosan a Várkert Bazár területét?
A Duna felől nézve a szimmetrikus elrendezésű együttes szimmetria tengelyében (középen) áll a Gloriette. A Gloriettet két oldalról rámpák veszik körül, melyek a kerti teraszra vezetnek fel. E terület alatt található a földalatti rendezvényterem, illetve annak kiszolgáló egységei és a teremgarázs. A rámpák folytatásánál áll mind az északi, mind a déli oldalon a bazársor, amely mellett a paloták zárják az építészeti elemek sorát. Északon a Vár, az Északi bazársor és a Testőrpalota közrefogásában az Öntőház udvar, a Cortina fal és a Vízhordó lépcső vonalában egy gyalogos közlekedő tengely fut.
Skicc (Kovács Fruzsina)
Most pedig következzenek az építkezés bejárása!
Sajnos idő híján az északi rész elemeit nem tudtuk belülről megnézni, de így is kellő betekintésben volt részünk még a hivatalos megnyitás előtt.
A Déli palota “U” alakú gangján jártunk, látható, hogy felfelé csökken az egyes szintek belmagassága. A lépcsőház kovácsoltvas korlátja szembetűnően szép ornamentikájú. A palotákat légudvarból átalakított üveghíd köti majd össze.
Az épületek belső építészeti formavilága, kialakítása Dévényi Tamás munkáját dicsérik. Mivel régi lakások lettek átalakítva múzeumi kiállítótermekké, gondoskodniuk kellett a szükséges fény- és légtechnika biztosításáról, mindeközben igyekeztek a rekonstruálható elemeket megtartani. Így a parkettától kezdve a Zsolnay csempén át mindenféle fajta burkolat típus követhető nyomon az épületben, illetve a korábbi időkben álló, ma már nem létező falak helyét is jelölik a burkolatokon, falrészeken.
A palota mellett a déli bazársor található, mely területén kávéház fog működni. Ott jártunkkor még csak előkészületben volt a burkolat.
A déli bazársorról átsétálhatunk a neoreneszánsz kertbe, ahol jelenleg még javában folyik az építkezés. A domboldal tömege alatt lépcsős födémmel lett kialakítva a földalatti egység.
A kertben végig sétálva a Duna vonalával párhuzamosan, a messziről is látható Cortina fal és a Vízhordó lépcső elé érkezünk. A lépcsőfal oldalain led lámpa csík fog végig futni, emellett a régi ágyúgolyókat visszahelyezik eredeti helyükre.
A neoreneszánsz kert Duna felőli oldala mentén található egy-egy rámpa, amik közrefogják a Várkertbazár homlokzatának közepén álló Gloriette-et, melyen a négy évszak allegorikus ábrázolása látható.
A Gloriette fülkéjén keresztül a föld alá érve a nyers tégla burkolatú közlekedő-kiállítótérbe vezet utunk.
Innen a legjelentősebb földalatti terembe megyünk tovább. A többcélú 900 négyzetméteres rendezvényterem egyfajta “ház a házban”, ugyanis rugós elemekkel vannak a falak táv tartva, illetve cikk-cakk hangelnyelő réteg van beépítve közéjük. A falon led pontok sűrű elhelyezésével az aktuális eseménynek megfelelő pixelekből összeálló kép jeleníthető meg. Szintén a rendezvényekre való tekintettel csiszolt padló burkolatú a terem. A hozzákapcsolódó kiszolgáló egységek (ruhatár, mosdók, TV stúdió, konyha, liftek – melyek a díszletek mozgatását segítik -) és az akadálymentes kialakítású szervíz forgalom révén zenei-, színházi előadások, vacsorák helyéül is szolgálhat ez a tekintélyes méretű terem. Ennek előcsarnokában a beton szerkezetű falon nyílások vannak, így látható az egykori téglafal is. Az oszlopok ellipszis alakúak, illetve a falra a Schröder – krónika részlete van felfestve.
A belső lépcsőházból juthatunk le a hét fél szint eltolásos mélygarázsba. Kívülről egy hosszú levezető rámpán hajthatnak le a kerékpárosok, autósok, illetve a kamionok is, ugyanis a lerakodó-parkoló rész az ilyen több tonnás méretű terhelésre van méretezve. A mélygarázs bejárata a déli oldalon van, így zavartalan lesz a tervezett dunai sétány vonala.
A több mint 2,5 órás bejárás végén a földfelszínre érve pedig a budai oldal esti kivilágított látványa várt bennünket.
Biztos vagyok benne, hogy ott jártam óta is sokat haladt előre az építkezés, egyre több részt fejeztek be. Szerintem nem vagyok egyedül, aki izgatottan várja augusztus végét, hogy beléphessen a teljesen befejezett területre. Bár addig még pár hónapot várni kell, de addig is érdemes a jövő hétvégén ellátogatni a Várkert Bazár megnyitott részébe, ugyanis azután ismét bezár a második ütem elkészüléséig, hiszen az építkezésnek még koránt sincs vége az első ütem befejeztével. Még hátra van a hegy gyomrában folyó munkálatok egy része, illetve maga a várkert kiépítése.
Remélem a projekt befejezése után egy sikertörténetté válik majd a Várkert Bazár fejlesztés!
A fotókért köszönet Bálint Annának!
