“ Kit érdekel a gát?”
“ Kit érdekel az ártéri-erdő?”
“ Kit érdekel ez egyáltalán?”
“ Léteznek még olyan emberek?”
Simon Balázs: Római part
Egy dunaparti sáv, aztán
Derékszögben az a mesés fasor,
A Rozgonyi Piroska dús platánjai,
Pöndör kéregcsíkok az aszfalton,
Mint száraz papirusztekercsek esnek
Szét a láb alatt – addig a csónakházi
Placc, a parti sáv, fellocsolt por,
Egy-egy sínpár a csónakliftekhez,
Fabódékban lacipecsenye-hal és, persze,
Sör, kimustrált killbe ültetett
Muskátlik, néhány pad, ott ettünk akkor
Is, ez volt a zárlat: bágyadt ég,
Kitűnő fáradtság, a jegenyék borzonganak,
Zizegnek fönn, a muskátlik alig
Rebbennek, söntésből recseg a meccs,
Mi hallgatunk, „finom a hal”, nézem a
Papírtányéron a lefosztott vázat, olyan,
Mint az a halott csónaktest, egy sirály
Körözött, emlékszem, fönt, és mintha
Álomban, nehéz tagokkal, evezéstől,
Víztől, naptól kábán indulunk, a
Sarkon, mielőtt a platánsorba lépnénk,
Visszanézünk, még egyszer a Dunára és a
Poros töltésút, amit olyan rég ismerünk,
Lejátszódik, pördülnek föl a csónakok,
Itt-ott biciklisek, pocakos partiak,
Gyerekek, cserzett öregasszonyok, és,
Mintha függönyt húzna el, víztajtékban,
Párában lebukik a Nap, még épp kiköt a
Hófehérke, lágyan csapkodja a stégeket.
- Költő el.
- Buldózer balról belép.
 |
Van, akit tényleg nem érdekel az, hogy mi történik körülette, esetleg nagyobb perspektívában a városával, a közvetlen környezetével? Van, de ne Ön legyen az! A józan ész az értékek védelmét diktálja, a földi vagyon gyarapítás felett. Ezek sokszor összetűzésbe is keverik az embert. Itt lép képbe az Öntudat. Mérlegelés. A haszontalan beruházásoktól az embernek már a hátán is feláll a szőr, nemhogy azok súlyosan környezetkárosító szempontját is figyelembe véve, nem is beszélve a forint milliárdokról. (videó) A hivatalos tervek alapján ugyanis 8 milliárd lenne a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon lévő védmű megerősítése, így a mobilgát megépítését költséghatékonyabbnak ítélik meg a maga 4,8 milliárdjával. Civil kezdeményezésre az Erbo-Plan közre adott egy részletezett költségvetést, melyből kiderül, hogy a tervezők még a telefonvonalakat és a dn. 800-as öntöttvas vízvezetéket fajlagosan kétszeres árból váltanák ki a védmű megépítéséhez. Így vagy úgy a megvalósítás költségeit a fővárosi és a helyi önkormányzatoknak kell viselniük, mivel az EU az önkormányzatoknak csak közcélokra biztosít forrást. Egy fővédvonali paramétereknek nem megfelelő mobilgát egy ártéren nem közcél! Ami viszont még visszásabb, hogy az EU-n kívül a helyi – fejlesztésben érdekelt - ingatlantulajdonosok sem szeretnének beszállni anyagilag a védmű kiépítésébe. Ember, gondolkodj!
A római-parti gát megépítését évek óta vita övezi. Már sok ciklussal ezelőtt is volt ígéret a megépítésére úgy, hogy az akkori álláspont ez volt: az emberek tudták, hogy ártérre építkeznek. „Ingatlanbiznisz”. A Római-part jövőjének képe bizonytalan, az érdekeltek köre két csoportra oszlik. Az egyik csoport az ott szabálytalanul felépült háztulajdonosok sora, melyek illegalitását a főváros tagadja, mivel arra korábban ők adtak engedélyt és a terület már több mint, 100 éve beépített. A másik csoport pedig azok, akik a partot a természetes szépségében szeretik. A csoportok ellenállása abban ütközik meg, hogy épüljön-e árvízvédelmi gát a Római-part területén? Több megoldás is napvilágot látott, de a legvalószínűbb elképzelés a nyári mobilgát megépítése. Melyik a helyes út?
 |
A római-parti mobilgátak ötlete újra (évek óta visszatérő kérdés) 2011-ben merült fel, az akkori árvíz elöntésével egy időben. A gátak tervezési színtere viszont nem csak a Római-partot érintette, hanem a Kossuth Lajos Dűlőt is. Az intézkedést rendkívüli ülésen szentesítette a Fővárosi Közgyűlés. Itt még nem derült ki, hogy milyen formában is fog létezni a véd mű: 4 változat jelent meg. A problémát az jelenti, hogy ez a terület jelenti a budapestiek számára az egyik utolsó természetközeli ökoszisztémával rendelkező zöldfelületet, dunai partszakaszt, ahol még fövenyek, kacsák és part menti fák találhatók. Az ártéri erdő számos védett madár- és halfaj otthona és ívó helye. Számomra ez és a „köz” számára fontos szerepe: a kikapcsolódás, az üdülés, a rekreáció a legfontosabb szempontok a mérlegelés során.
A felháborodást pontosan ez, a természetközeli vadregényes zöldfelületi rekreációs értékek elvesztésének fenyegetése keltette, hiszen a megépített mobilgát elzárná a közvetlen kijárást a partra, eltakarná az értékes kilátást és a kajakozás, kenuzás lehetőségeit is megszüntetné, melyek a legfőbb vonzerői a rómainak. A gát megépítése a természeti értékek romlását eredményezné.
Az én álláspontom az, hogy a természetet nem lehet legyőzni. Az árvízre előre fel kell készülni, így a szállodák és lakóingatlanok sem kerülhettek volna jelenlegi helyükre. Viszont, ha már a jelenlévő ingatlanoknak szükségük van védelemre, az úgy történjen meg, hogy a természet, a környezet és az emberi rekreáció lehetősége a legkisebb terhelést szenvedjék.
A római-parti fák kivágása közvetlenül 55.000 embert érint, közvetve pedig az egész Fővárost, még sem akarnak mérlegelni. Nem kacsa. Több mint, 435 fa sorsa került a Főváros kezébe miután 2013. decemberében Budapest az óbudai városfejlesztéstől elvette a partszakasz kezelésének jogát 99 évre, így az kikerült a kerületi szabályozási tervből. Azért is érdekes a mobilgátak mibenléte, mert alapvetően a fővárosnak nem kötelező feladata a hullámtér védelme, ezért a finanszírozásba az ingatlantulajdonosoknak is bele kell fektetni.
Ezt követően 2012-ben már meg is született az a szerződés, amely a 3,1 kilométer hosszú árvízvédelmi gát tervezéséről szólt. Itt lefektették az alapját a kivitelezések formájának. A fentebb említett 4 változatot civilszervezetek bevonásával 3 szerkezetre szűkítették. Nem egy egybefüggő gátrendszerről van szó, hanem 3 más-más típusú gátat különböztethetünk meg. Kiderült, hogy a beruházásra 2,5 milliárd forintot szánnak melyből 1 milliárd a kormánnyal kötött támogatási szerződés alapján, 1 milliárd forint fővárosi önrész, és 500 millió a központi költségvetésből.
Geodéziai felméréseket követően pályázatot írtak ki a tervezésre. A 2012-es megállapodás része volt a szükséges engedélyezési tervek megléte, a szakhatósági engedélyek beszerzése és készült egy környezetvédelmi hatástanulmány is egy szakértői szintű döntés-előkészítő tanulmány mellett. A tervezéseket és tanulmányokat követően megállapították, hogy milyen lehetőségek jöhetnek szóba - vagyis az azonos védelmi képességű gátak közül, melyik a leggazdaságosabb és leggyorsabban kivitelezhető. A természeti értékek védelme valahogy itt is, mint általában alul értékelt, ennek ellenére favédelmi terv is készült.
 |
A tervezett három szakaszos gátrendszer
A 3,1 kilométer hosszú gát három szakasza a következő képen alakulhat, Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes elmondása alapján:
- Az első szakasz a Pók utca és a Rozgonyi Piroska utca között terülne el. A főváros szerint itt nem kell minden esetben a teljes partszakaszon kialakítani a gátrendszert, mert alapjában véve a terület magassága (870 cm) megüti az árvízvédelmi gátak szerepét. A tervek alapján rengeteg: 150.000 m3 földet hordanának fel a parttól számított 30 méteren keresztül. Ezzel megszüntetnék a visszaáramlást (Limány-hatás), ami iszapossá teszi a felszínt, amit például a Nílusnál az istenek áldásának tartottak. Néhány szakasz esetén kellene a partot feltölteni vagy gáttal elkeríteni. Ezt személy szerint elfogadhatatlannak tartom, mivel ezzel aláírnák az ártéri erdő halálos ítéletét. A főváros ezt így hívja: folyamhidraulika szempontú mederkorrekció. Én úgy hívom környezetrombolás.
 |
- A második szakasz a Rozgonyi Piroska utcától a Mátyás király útig terjed. Itt a partvonaltól a lehető legtávolabb, vagyis a kerítések vonalának közelében kapnának helyet a mobilgátak. Ez azért egy remek megoldás, mert a gátak nincsenek folyamatosan a területen, mert az árvízmentes időszakokban csak a beton alapzat marad a helyszínen. Egy esetleges árvízi elöntés veszélyének fennforgása esetén a mobilgátak kevesebb, mint egy nap alatt és akár már 12 óra alatt is telepíthetők a meglévő betonalapzatra. A betonalapzat tartja az autópályák hangszigetelő falához hasonló berendezést. Gyakorlatilag cölöpök beton elemekkel. Egy ilyen megoldás már most is használható a szentendrei Duna-korzón árvízidején. Ott már egy egyébként is mesterkélt partszakaszt láttak el gáttal, így annak környezeti rombolása nem az újszerű munkálatokra tekint vissza. Funkcióját tekintve teljes egészében ellátja a feladatot, de a tájképi torzítása megkérdőjelezhetetlen.
 |
A mobilgát betonelemei csupaszon, Szentendre
- A harmadik érintett szakasz a Mátyás Király út és a Pünkösdfürdő közötti partszakaszt foglalja magában. Ezen a területen elméletileg nem lesz szükség mobilgátakra, viszont feltöltésre annál inkább, azonban a feltöltés mértéke még nincs kidolgozva. Kérdés, hogy ez mennyire tesz jót az egyébként sem kristály tiszta Dunának és az élővilágának.
 |
A nyertes pályázat látványterve a Római partról I.
Egy civil oldal 2013 augusztusában (szociológus szakértők bevonásával egy módszertanilag egyeztetett és) országos online lapokban is publikált egy objektív kérdőívet, amelyet eddig több mint 2700-an töltöttek ki, és amelyben a válaszadás lehetősége nyitott volt a parti védműben gondolkodók és azt ellenzők számára is. A kérdőív eredménye nyilvános.
A kérdőív eredményei alapján egy igazán figyelemre méltó pályázat is napvilágot látott 2013. szeptemberben az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) kezdeményezésére. A pályázati felhívás elsődleges célja az volt, hogy a jövő szakemberit, vagyis a mai építész, tájépítész hallgatókat a Római-part újraálmodására buzdítsa. Az IFK által elindított Római-part 2100 elnevezésű pályázat győztesei a bírákat az alapos szakmai vizsgálati módszer meglétével győzték meg tervük hitelességéről. Ezt követően egy alapos helyzetértékelés következett, amiből kialakult az alábbi koncepció és annak ütemezése is. A nyertes mesterszakos hallgatók a Budapest Corvinus Egyetem (BCE) Tájépítész karáról pályáztak. Egy fürdőzhető Dunát, árvízvédett lakóparkokat és egy nemzetközi jelentőségű evezősközpontot álmodtak meg, amely idáig a legszimpatikusabb rekreációs elgondolás számomra. . Ráadásul dicséretes, hogy az érvényes szabályozási terv előírásainak megfelelően, kerítésvonalba helyezték a másodlagos védvonalat és a Nánási-Királyok útja elsődleges védvonal megerősítésével kalkuláltak. „Ez egy olyan kompromisszumos javaslat, ahol az ökológia káposztája is megmarad, de az ingatlanfejlesztés kecskéje is jól lakhat!” – írta Bardóczi Sándor.
Az egyetlen dolog, amit sajnálok az, az hogy a pályázat időintervalluma túlságosan a távoli jövőbe tekint, ami nem baj minden esetben, csak én ezeket a funkciókat több mint, valószínű nem fogom élményeimmel kamatoztatni, hiszen addigra 100 éves is elmúlnék.Tervezetük alapján a Római-part 2100-ra „egy árvízvédelmi szempontból védett, közkedvelt természetes rekreációs terület lesz, amely a lakók, látogatók és befektetők által egyaránt kihasználható sport és pihenési funkciókat jelent.” . Ebből adódik az a felismerés, hogy a hallgatók szemszögéből is a part elhanyagolt, leomlott állapotokat idéz, viszont a környezeti adottságait tekintve egyedi, ezáltal rekreációsi célpont.
A 2700 megkérdezett elmondása alapján a part környezete rendezetlen, a kerékpárút megoldatlan, zavaró az illemhelyek hiánya és nem utolsó sorban fontos nekik az evezőssport, amit a fent említettekkel egyensúlyba kell hozni. A válaszadók legnagyobb hányadát az árnyas, fás, természetközeli környezet és a víz közelsége vonzza a Rómaira.
A hallgatók 3 nagyobb részben ütemeznék a változásokat egészen 2100-ig.
- Az első ütem 2030-ban látna napvilágot és egy mobilgát megépítését vonná maga után, így a terület egyharmada lakóterületté válna. A fennmaradó part menti sétány és az ingatlanfejlesztések által növekedne a part vonzereje, így a parthasználók száma is.
- A 2070-ben kezdődő második ütemben zöld közösségi tér, teniszakadémia, termálfürdő és egy nemzetközi jelentőségű evezős központ épülhetne ki a Rómain.
- Az 2100-ig bezáródó utolsó ütem feltételezi a Duna vízminőségi állapotának javulását egy közmű rendezési folyamat során. Ezt követően a part rendezése kezdődhetne meg, és újra lehetne fürdeni a Dunán. Vonzó és változatos partszakasz kialakítása a cél.
 |
A nyertes pályázat látványterve a Római partról II.
A nyertes pályázat további látványtervei
Visszatérve a jelenbe, a Rómaifürdő Telepegyesület elnöke nem érti miért a 2,5 milliárd forintos beruházást erőltetik, amikor az nem ad minden esetben védelmet a területnek. Ők az egy utcával beljebb lévő főgátat (10 méteres védelem, a rakpartokkal megegyező magasság) erősítenék meg. Ez több esetben is sikeresebb projekt lehetne, mivel így a part természetközeli vegetációja és jellegzetes képe is érintetlen maradhatna. A főváros álláspontja az, hogy a mobilgát éppen ezért játszik szerepet, mármint a főgát terhelésének csökkentésében. Amit valljunk be, én sem értek teljesen. A fővárosi közgyűlés továbbra is kiáll a mobilgát mellett. Az évtizedekkel ezelőtt ideiglenes gátként épített véd mű többek között a Római lakótelepet, a főváros legnagyobb lakótelepét a Békásmegyerit és a Csillaghegyet is védené (közel 20 ezer ember).
A fővédmű szerkezete sok helyen megsüllyedt az évek alatt. Az alapzatának szélessége és a koronamagassága is kíván némi rekonstrukciót. A fővárosi vezetés azzal érvel, hogy a megmagasított gát, elzárná a települést a Dunától és hatalmas költségekkel lehetne csak kivitelezni. Ez egy hasonló következtetés, mint amivel a másik tábor is érvel a mobilgát ellen. Ezen felül a Királyok útjára csak rámpával lehetne felhajtani a környező utcákból, ami valószínűleg nincs teljesen átgondolva, hiszen a Királyok útja most sem csak töltésből áll, hanem egy betonfallal (Ilyen épült Pozsonyban is, amire Európai Uniós támogatásokat vettek fel) éri el végleges magasságát.
A főváros koncepciója (mobilgát) addig jó és költség hatékony, amíg nem érkezik meg, egy minden időknél magasabb árvíz. Márpedig az évtizedes tendenciák az árvizek emelkedéséről szólnak. A mérvadó vízszint a 870 centiméteres magasság, amit a 2002-es és 2006-os árvíz veszélyesen megközelített, akkor viszont fabatkát sem ért az egész gátazás. A 10 méteres mobilgát híján a Királyok útja és a Duna közötti terület továbbra is hullámtér marad. A problémát az is tetőzi, hogy a KvVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) árvízvédelmi rendeletében nem is szerepel olyan, hogy mobilgát. Csak első-, másod-, és harmadrendű árvízvédelmi mű.
2013 telén a Magyar Tudományos Akadémia tájépítészeti albizottsága ragaszkodott egy hatástanulmány elkészítéséhez. A következőket tartották fontosnak a csillaghegyi ártéri öblözet tekintetében:
- Legyen szempont a csillaghegyi ártéri öblözet árvízi védelme és a csapadékvíz elvezetése.
- A római-parti sétány környezetének rendezése.
- A szabadterek és zöldhálózati elemek revitalizációja.
Ezeken felül minden vízügyi rendezésnek alá kell vetnie magát az Európai Unió Víz Keretirányelvének. Örvendetes. A műszaki tervezésben egyenlő súllyal kell, mérlegeljék a társadalmi igények és az ökológiai szempontok érvényesülését, megőrizve és fejlesztve folyóink jó ökológiai állapotát. A védelemre való kötelezettség mindenekfelett egyértelmű, hiszen a galériaerdő és a part kavicsos jellege, olyan egyedi tájérték, melyet mind a kultúrigénynek mind a környezeti igényeknek alá kell rendelni és véghezvinni (jelen esetben békén hagyni).
Szóval építenének egy gátat és hagynák, hogy az emberek továbbra is az ártérben építkezzenek szívük szerint. Na de, mi nem hagyjuk magunkat, ahogyan a Túlmozgásos Tájépítészek avagy a Magyar Nem Ép eszűek Társasága sem hagyják magukat. Valószínű, hogy a “gátazás” csak az üdülőket lakóháznak használóknak és a szálloda tulajdonosoknak lenne kifizetődő a környezet kárára. Jelenleg 43 olyan (az üdülőteleppé nyilvánítás előtt épült) ingatlan van a hullámtéren, melyen lakóépület áll. Ezen kívül még most is sok olyan épület van, ami üdülőként kezdte és lakóházként folytatta pályafutását. Érdekes még, hogy az újonnan épült lakóparkok többsége kellően magas talpazattal bír, és pár helyi lakos saját maga vette kézbe az árvíz elleni védelmet, így őket nem fenyegeti az elöntés veszélye. Máshol a nagy világban milliárdokat ölnek abba, hogy az élhetetlen és túlságosan művivé alakított part szakaszaikat renaturalizálják a természeti értékek védelmének érdekében és a “presztízs” miatt. Amit pedig sokan elfelejtenek az az, hogy: Einstein óta tudjuk, hogy a tér és az idő korrelál, szorosan összefügg. Tételezzük fel, hogy egy probléma megoldását másnapra (tér és idő összefügg) halasztom, attól még az a probléma később is fenn fog állni. A tér úgy reprezentálja magát, hogy, ha a víz nem Budapesten oszlik szét (önt ki), akkor a lefolyása során más településeken végzi el ezt a tevékenységét. Ezen kéne egy kicsit gondolkozni, nem is volt olyan nagy badarság régen a Tiszán a fok-gazdálkodás a nagy meder átalakítások ideje előtt. Hála az égnek jelen álláspont szerint (2014. Február 20.) a Közép-Duna Völgyi Vízügyi Hatóság felfüggesztette a tervezési és kivitelezési folyamatokat környezetkárosítási eshetőségek miatt, ami így hangzott el a címzettek, többek között Római Parti Egyesületnek kipostázott levélben: "…tárgyi tevékenységre vonatkozóan jelentős környezeti hatások feltételezhetők.". Ezt a remekbe szabott hírt a ’Maradjanak a FÁK a Rómain’ elnevezésű szerveződés Facebook oldalon halásztam. Úgy néz ki, még a józan ész a győzedelmeskedik és léteznek még "olyan" emberek. Most vajon hogyan tovább...?
