Most, hogy közeledik a Halottak napja és egyre több ember kerül akarva-akaratlanul is kapcsolatba az elmúlás/halál és a temető/temetőbe járás gondolataival, gondoltam megírom az augusztus 1.-jén megjelent írásom - Temetőkertek, mint városi zöldfelületek!? - Avagy piknik a sírok között - folytatását.
A bejegyzésem témája ambivalens érzelmeket váltott ki az olvasókból, annak ellenére, hogy „csak” a külföldi temetőhasznosítási formákat mutattam be. A vegyes reakciókat végigolvasva arra a következtetésre jutottam, hogy a témát nem szabad ennyiben hagyni! Nem merülhet feledésbe ez a fontos zöldfelület-hasznosítást érintő téma, mikor igenis, tudatosan formálni kell a szemléletmódunkat!
Külföldi példa – egy családi piknik a temetőkertben
A Halottak napja jó példa arra, hogy a temetőkkel kapcsolatosan megszokott cselekvések hogyan alakulhatnak át az idők folyamán, hiszen Magyarországon a Halottak napja csak fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából, az elhunytakról való megemlékezés napjává. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján, október 31-én mentek ki a temetőbe, (Mindenszentekkor vagy) Halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan virágot visznek és gyertyát is gyújtanak.
Egy jellemző kép a Farkasréti temetőről Halottak napján
Emellett hazánkban is a 2000-es évek óta egyre elterjedtebb az október 31.-ei Halloween ünneplése is. A Halloween az ősi kelta hagyományokból alakult ki és terjedt el az angolszász kultúrában-, majd a világ többi országában is. Az ünnep eredete szerint a pogány kelta boszorkányok, kísértetek, szellemek és a halálisten ünnepléséből vált ismerté, majd egyre inkább átalakult a természetfeletti lények és halál gondolatának kigúnyolásává és elfogadásává.
A Halloween Amerikában egyre fontosabb eseménye az évnek, ilyenkor az emberek (felnőttek és gyerekek is) álarcot öltenek, jelmezekbe bújnak. A gyerekek az ajtókon bekopogtatva ’Trick or treat!’ (Csokit vagy csínyt!) felszólítással édességet kérnek, a felnőttek pedig bulikat szerveznek és beöltözve temetőket is látogatnak. A gyerekek szomszédolása nem vált nálunk szokássá, viszont a „Halloween party”-k egyre népszerűbbek minden korosztály körében.
Ilyen egy halloweeni ’Trick or treat!’ szomszédolás
Visszakanyarodva a temetőkertek szűkebben vett témaköréhez, ahogy Gecséné Tar Imola – a Budapesti Corvinus Egyetem Kertművészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa – írja doktori dolgozatában „…a temetők számos funkciót látnak el. […] A városok fejlődésével párhuzamosan, a temetők a települési zöldfelületi rendszer fontos elemei lettek. Az ideális esetben nagy egybefüggő zöldfelülettel rendelkező temetők nem csak esztétikus megjelenésükkel javítják a városi környezetet, hanem a település mikroklímáját, levegőminőségét is kedvezően befolyásolják. Mindezek mellett a nagyvárosi temetők – a közparkokhoz hasonlóan – rekreációs célokat is szolgálhatnak. A sokrétű feladatkörhöz kapcsolódik, a történeti jelentőségű, védelemre érdemes temetők esetében, a kulturális örökség megőrzése és bemutatása.”
Természetesen a cikkemmel nem azt az üzenetet szeretném átadni, hogy menjünk ki focizni és fogócskázni a gyerekkel a jelenleg is „nagyüzemben működő” temetőkbe. Az olyan temetőkben (vagy a temetők olyan parcellái körül), ahol jelenleg is folyik a temetkezés, nem lehet szabadidős tevékenységeket javasolni, viszont ezektől a területektől távol eső, újabb temetésre már nem hasznosított területeken nyugodtan lehet.
Ha eddig idegenkedtek a temetők szabadidős hasznosításától, akkor ajánlom, menjenek ki a Fiumei úti (Kerepesi) temetőbe. Egy napsütéses novemberi napon is lehet ott látni fiatalokat, idősebbeket, kismamákat, kisgyerekeseket a sírok között sétálgatni, babakocsit tologatni vagy labdázni. Miért ne tennék? Kellemes a környezet, hiszen ha már jártak arra, tudják, hogy meglepően szép sírkövek, mauzóleumok és emlékhelyek találhatóak a Kerepesi temetőben. Ezen kívül a környezetükben lévő zöld növényzet is szép, gondozott, így kifejezetten kellemes itt sétálgatni egy meleg őszi napon.
A séta mellett más is vár ránk a temetőkertben: a Kegyeleti Múzeum, ami Magyarország egyetlen temetkezési- és kegyeleti szakgyűjteménye. A Kegyeleti Múzeum puszta létezése is azt az alapvető szemléletváltást sürgeti, amit cikkemmel is szeretnék elérni: elő kell segíteni, hogy a temetkezést, a kegyeletet ne tekintsük tabu-témának. Ahogy a tőlünk nyugatibb kultúrákban, nálunk is nyíltabban beszéljenek a halálról és nyissanak az emberek a temetőkertek felé, lehetőleg már az iskolás kortól kezdve.
Egy kis programajánló, amely kitágíthatja az elménket:
Már volt ugyan és nagy érdeklődéssel zárult a Kulturális Örökség Napjai keretén belüli sírkerti séták, melyeket kisvonattal és gyalogosan is meg lehetett tenni képzett előadók társaságában.
A Múzeumok Őszi Fesztiváljának keretében 2013. november 8.-án színes programok várnak a Fiumei úti sírkertben és a Kegyeleti Múzeumban. Lesz anekdotamesélés, „sírkerti metró”, pszichoterapeuta előadás a veszteségek feldolgozásáról, Pszeudo-Apokalipszis kiállítás és horror mondóka könyvbemutató is.
Emellett a tavalyi évben volt a Harangok napja, mely a Múzeumok éjszakájához kötődő programkezdeményezés. Kisvonatozás, különféle előadások és zenei koncertek, szavalás, „irodalmi szellemvasút” és kisplasztika pályázat is volt.
A Bors Online cikke alapján a Budapesti Temetkezési Intézet nem zárkózik el a témától. „Mi abszolút nyitottak vagyunk, ám az átalakításokat csak lassan, folyamatosan szabad véghezvinni, mert a hirtelen reform ellentétes hatást válthat ki. Jövőre ingyenes kisvonatos túrát szervezünk a már működő rendhagyó tanórák mellé, amiknél adott témakör szerint, díjmentesen biztosított vezetővel járhatók be nagyjaink örök nyughelyei. Idő kellett a Harangok Napjához, de fokozatosan elfogadták az emberek, hogy egy temetőben gyerekprogramok, könnyűzenei és instrumentális koncertek váltsák egymást. Fellépett már Varnus Xavér, Kökény Attila, Illényi Katica és Levente Péter is. Legutóbb mintegy négyezren jöttek el, s csak egy-két látogató mondta, szerinte ilyesminek nincs helye a temetőben. Elindult a virtuális sírhely szolgáltatás is, s ősszel mobiltelefonos alkalmazás segíthet a temetőben való tájékozódásban, hírességeink sírjának megtalálásában.”– mondja a BTI munkatársa.
Kisvonat a Harangok Napja program keretében, a Fiumei úti temetőben
Ha pedig a városi temetők meglátogatásától viszolyognak, de nyitottak a gondolatra, akkor javasolom az erdei temetőket, melyek kifejezetten érdekesek és alkalmasak szabadidő eltöltésére. Maga az erdőbe temetkezés a századforduló környékén terjedt el Németországban, mint új temetőtípus. Az erdei temetőkben (Waldfriedhof) a sírok egy-egy tisztásban helyezkednek el, jellemzően nagyobb, aszimmetrikus távolságokra a fák között. Magyarországon viszonylag kevés van belőlük, Budapesthez talán a legközelebb eső a Körtvélyesi erdei temető, amely Tatabányától nem messze található.
A Körtvélyesi erdei temető hangulatos részlete
