Már régóta foglalkoztat a városi zöldfelületek kihasználhatósága, szokatlan elvek alapján tervezése, így egyetemi éveim alatt felvettem a Történeti temetők elnevezésű kurzust, hogy nagyobb betekintésem legyen a temetőkertek – mint városi közparkok, közkertek – bővebb kihasználásáról.

Magyarországon még nem, de Európa országaiban egyre elterjedtebb a temetőkertek – vagyis a szakrális helyek – továbbgondolása. Nyugat-Európában sok helyen egyáltalán nem megdöbbentő a babakocsit tologató kismama látványa a temetőkertekben, még akkor sem, ha egy kis séta után egy sír mellé letelepednek és meguzsonnáznak, miközben a gyerek labdáznak a sírkövek körül. Ez a fajta szabadidőtöltés egyáltalán nem számít kegyeletsértésnek, sőt, örömteli, hogy a szomorúnak és komornak beskatulyázott tereket nevetéssel és vidámsággal töltik meg.

Az amerikai Smalltown-ban egy család a temetőben piknikezik péntek délután (kép)

2007-ben a brit CABE (Commission for Architecture and the Built Environment) vagyis az Építészet és az Épített Környezet Bizottsága a következő kijelentést tette a temetőkertekkel kapcsolatban: „We should be designing for the living, not just the dead.” (“Nemcsak a halottaknak kell terveznünk, hanem az élőknek is!”- a szerk.) Ezt a kijelentést annak kapcsán tették közzé, hogy a városok környékén található zöldfelületek közel fele temetőkertekből áll, így ezeket mint a zöld infrastruktúra-hálózat elemeit nem szabad alábecsülnünk. A temetőkertek szabadidős kihasználása halottainkkal szemben nem tiszteletlenség, épp ellenkezőleg. Az élet élvezésével tisztelgünk a idő múlása előtt.

Canada, Ontario - életkép a St. Thomas temetőből

Arnos Vale Temető, Bristol

Angliában, Bristol városában kb. 19 hektáron található az ’Arnos Vale’ nevű temető, ahol a szokásos temetkezésektől, sírkőkészítéstől és ravatalozástól eltérően egyéb – számunkra talán még megdöbbentő – eseményeket is rendeznek.

Hangulatos utacska a temetőben (kép)

Egyrészt szokatlan, hogy a temetőben van egy kávéház és ajándékbolt, amelyek egész nap nyitva vannak a vendégek számára. Másrészt ennél talán még meglepőbb, hogy rendszeresen szerveznek élőzenével és fotózással egybekötött esküvőket és fogadásokat is a temetőkertben. Ezen kívül üzleti megbeszéléseket, rendezvényeket is lehet ide szervezni, hiszen van ingyenes wifi és a parkolóhasználat, szép a kilátás és teljesen felszerelt termek állnak a bérlők rendelkezésére. Lehetőség van jógaórákra járni a kertbe vagy koncertre menni, lehet madárlesen részt venni vagy éjszakai túrán elindulni a temetőben…

A temetőkert foglalkozik továbbá gyerekek oktatásával is, az általunk ismert erdei iskolák jellegével. Óvodásoknak, általános iskolásoknak, gimnazistáknak, felnőtteknek, családoknak szerveznek érdekes, ismeretterjesztő és kihívásokkal teli programokat a temetőkertbeli előadótermekben és kint a temető teljes területén is egész évben. Ilyen program például a kincsvadászat, a térképezés, az orvoslás a kisebbeknek és tematikus séták, beszélgetések a nagyobbaknak. Aki megnézi a linket és tud angolul, az láthatja, hogy a programok nevében néhol felfedezhető a szójáték a „halál” kifejezéssel, ezzel is közelebb hozva a temetőt a mindennapi élethez, kikapcsolódáshoz és a szórakozáshoz.

Esküvőre dekorált korlátok (kép)

Necropolis, Glasgow

Skóciában, Glasgow városában az előzőtől eltérő, szinte érintetlen – modern építményektől és programoktól mentes - 15 hektáron elterülő temetőkert található. A Necropolis-ban kevésbé kiépített a környezet és a látogatói infrastruktúra, viszont a helyi civilekből szerveződött csapat a The Friend of Glasgow Necropolis – vagyis a glasgowi temető barátai - tematikus sétákat szerveznek a temetőkertben. A gyalogtúrákat, a helyet jól ismerő, önkéntes idegenvezetők tartják. Pénzt ugyan nem kérnek a szervezett túrákért, csak adományokat fogadnak el, melyet a hely fenntartására, gondozására költenek.

Őszi látkép a temetőben (kép)

A szervezett séták mellett a lakók rendszeresen látogatják a temetőkertet és használják a hatalmas szabad zöldfelületéből adódó lehetőségeket, mint a futás, gyaloglás, kutyasétáltatás vagy télen a szánkózás. A helyi lakosok úgy tartják, hogy a temető fontos része településük zöldfelületi rendszerének, a Necropolis a legkedveltebb glasgowi parkok egyike. Ezt Billy Connolly helyi lakos fogalmazta meg a legszebben: "Glasgow's a bit like Nashville, Tennessee: it doesn't care much for the living, but it really looks after the dead."  (vagyis: “Glasgow egy kicsit olyan, mint tennessee-i Nashville: nem sokat foglalkozik az élőkkel, de rendesen gondozza halottait.”)

Nem csak az emberek, az állatok is szeretnek a temetőben időzni (kép)

Père Lachaise, Párizs

Père Lachaise Párizs legnagyobb temetőjének számít a maga 44 hektáros területével. A temető oldalán egy interaktív térkép segítségével mi magunk is bejárhatjuk a temetőkertet, amely inkább egy múzeumra emlékeztet. Ha belenézünk az interaktív térképbe, láthatjuk, hogy a sírkövek és mauzóleumok többsége igazi művészi alkotás, melyek közül külön érdekesség a telefonfülke jellegű épület a sírok előtt, ahova behúzódnak a hozzátartozók, hogy elmondjanak egy imát a halottakért.

Idilli hangulat (kép)

Ami meglepő, hogy az Eiffel-torony és Champs-Élysées helyett a párizsiak az egyik legromantikusabb helynek tartják a temetőt. Gyakran szerveznek ide randevúkat és baráti találkozókat, majd andalognak a természet és az emberi alkotás útvesztőjében.

Woodhouse (Lane), Leeds

Utolsó példának tartogattam a kedvencemet, a Woodhouse (Lane) nevű temetőt, ami Leeds városában található. A temető érdekessége, hogy ma a Leeds Egyetem területén található, mindenki számára nyitott közpark. Ez a terület remek példája annak, hogy egy temetőkertet nemcsak közpark funkciókkal bírhat, hanem idővel át is alakulhat eggyé. A temető teljes területét 1969-ben adták oda az egyetemnek, aki átkeresztelte Saint George's Fields-nek, mivel ez volt az eredeti elnevezése a területnek a temető nyitása előtt.

Hangulatos ösvény sírkövekkel szegélyezve a Leeds Egyetem hatalmas parkjában (kép)

Mikor az egyetem megkapta a területet, a tervezők a nagyobb és jó állapotban lévő épületeket, sírokat nem, de számos más sírkövet eltávolítottak, hogy nyílt gyepfelületeket képezzenek. A sírköveket azonban nem dobták el vagy állították ki, hanem felhasználták őket: ezekből lettek a járólapok, az ösvények az egyetemi park területén.

Sírkövekből kirakott gyalogos út az egyetem kertjében (kép)

Mivel az emberek lassú lépésekben ugyan, de kezdik megkedveli a temetőkerteket, kezd elterjedni az öko-temetkezések divatja, miszerint sírkő helyett egy fát ültetnek szeretteik sírjára, hogy a későbbiekben a temetőkert egy árnyas, zöld park lehessen.

Az öko-temetkezés egy jó példája (kép: Green Cemeteries munkája)

Aki továbbra is úgy gondolja, hogy a temetőkertekben való szabadidő eltöltés kegyeletsértés, annak ajánlom, hogy gondoljon bele, nap mint nap régi temetők maradványai felett sétálunk el. Budapesten az óbudai lakosok nagy része például római sírok felett élik mindennapi életüket úgy, hogy sokan csak akkor döbbennek erre rá, mikor lenéznek az Árpád-hídról a Flórián téri romokra vagy elsétálnak egy-egy épület mellet, ahol tábla jelzi a feltárt maradványokat.

Vajon mennyire alakítható a halottainkhoz való viszonyunk? Mikor nő fel itthon az első korosztály, aki kimegy a temetőbe babakocsit tologatni és közparkként gondol a temetőkre?