A múlt héten felbukkant egy hír: az egyik ellenzéki politikai párt köztéri akcióban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Deák Ferenc tér közepén található városházi telek, amely jelenleg Pest legértékesebb telke, egy elzárt parkoló. Természetesen a Városháza szimbolikus tér, ez teszi tökéletes tereppé egy politikai akcióhoz: a párt emelvényt épített, amiről végre egyszer be lehet látni abba a bizonyos mesebeli 101-edik szobába. Nekünk pedig ott a helyünk, mert vajon mégis, mitől ez a legértékesebb?

kép: epiteszforum.hu

Az, hogy pénzben mennyit jelent az, hogy a legértékesebb, nem derül ki a programból, amely nem csak láthatóvá teszi az űrt a kerítés mögött, de javaslatokat is vár annak betöltésére. A négy felajánlott tervet szakmai szemmel állították össze  Bardóczi Sándor, Erdős Zoltán és Somfai Ágnes. A csapat már 2011-ben javaslatot tett a Városháza előtti üres terület szimbolikus, transzparens, részvételi tervezésen alapuló újraformálására.  A négy forgatókönyv az anyagi ráfordítás mértékében különbözik. Van amelyik meghagyna mindent a jelenlegi állapotában, van amelyik a kerítés lebontása után minimális összegből berendezné a nyert szabad teret,  a legnépszerűbb harmadik koncepció pedig költene a tér kialakítására, de közel sem annyit mint a nagy beruházás léptékű negyedik vízió, ami a Városház homlokzatának felújítását is tartalmazza.

Meglepő dolog azzal kampányolni, hogy valami a legértékesebb, és közben javaslatot tenni, arra hogy maradjon park. A legutóbb legértékesebbnek kikiáltott telek, a Clark Ádám téri sarokház körüli felhajtás a nagy érdeklődésre számot tartó, eredményes ötletpályázat után halkult el. Az épület szállodává alakítására 2007-ben rengeteg pályamű érkezett be, és mind exkluzivitásával igyekezett lenyűgözni a zsűrit. A különleges, tömbszerű homlokzatok, nemes anyaghasználat és a fenntarthatóság eszméje, amely majd minden pályaművet jellemzett, méltó a drága telekhez. A szakmai vita viszont kiemelte, hogy a bombatalálat miatt üresen maradt terület értékét meghatározza a műemléki környezet, melybe az új épületnek mindenképpen illeszkednie kell . A fejlesztés leállt, és 2010-ben került újra napirendre, amikor a beruházó maga hívta meg az Aspectus Architekt Zrt.-t a tervezésre és a Műemlékvédelem és a kerület kérésére egy hagyományos homlokzatstruktúrájú, modern anyaghasználatú tervet kértek tőlük.

Ugyan az engedélyeztetési eljárás elindult, az építkezés nyomait az elmúlt két évben nem láttuk.
Szintén legértékesebb telekként tartották számon Az MSZMP volt pártfőiskoláját, ahonnan 2007-ben már az ELTE szakjai költöztek ki. A pénzhiánnyal küzdő felsőoktatási intézmény rossz állapotban lévő épületeket hagyott maga mögött, de a tanépületek mellett sportlétesítmények és egy uszoda is tartozik a területhez. A telek értékékéhez hozzájárul a belvárosi fekvés ellenére hatalmas alapterülete, valamint a Városliget közelsége. A beruházó, az Andrássy úti tulajdonviszonyairól ismert Ehud Amir a becsült értéken felüli árat, 6 milliárd forintot adott a 3,6 hektáros komplexumért abban a biztos reményben, hogy az ingatlan bőven visszahozza a befektetést. A projekt a tervpályázatig sem jutott el, nem világos, hogy a válság döntötte-e be vagy más üzleti-jótékonysági megfontolások, ugyanis jelenleg a volt kampusz területén található a Dürer Kert valamint a Keleti Blokk művészeti központ. A kultúr-közösségi hely bérelhető műtermeket és közös brandet biztosít sok művésznek. Nincs információ arról, hogy mennyire hosszútávú a Keleti Blokk és Ehud Amir együttműködése, de valószínűtlen, hogy a kampuszért adott pénz  a művészeti központ bérleti díjából megtérüljön.

Egy megkérdezett ingatlanos szerint a telek értékét a megközelíthetőség mellett az határozza meg, hogy van-e közmű a területen, illetve, hogy milyen építési övezetbe tartozik. A Városháza parkoló valóban értékes telek lehet, hiszen közel van a Deák Ferenc térhez, illetve a turisták által kedvelt célpontokhoz is (Vörösmarty tér, Andrássy út, zsidó negyed). Bár a kilátás nem a legjobb, a történelmi környezet kellően exkluzívvá teszi a teret. A közművesítés és az építési engedély kérdése Bardócziék tervében nem bír jelentőséggel, hiszen köztérként javasolják használni a jelenlegi parkolót, ahogy azt már 2010-ben a Budapest Korzó egy illegális akcióban felvetette.

kép: urbanista.blog.hu

Ugyanakkor a köztérré alakításnak is megvannak a költségei, nem beszélve arról, hogy nem jár kiadható irodákkal és üzlethelyiségekkel, mint például Erick von Egeraat 2008-as, Városháza parkra kiírt nyertes pályázatának „városháza passzázs” névre keresztelt szegmense tette volna. Ugyanakkor Bardócziék szerint a tervpályázaton diadalmaskodó koncepció sem lenne megtérülő, ráadásul városépítészeti szempontból sem tartják szerencsésnek a beépítést. A területen a „sűrű belvárosi szövet oldására van szükség”, ahogy írják, így az ország közlekedési csomópontja mellett a két részből álló Erzsébet térrel együtt közel 3 hektárra növelnék a belvárosi szabad terek területét.

A legértékesebb cím mindenképpen figyelemfelkeltő. Az, hogy az emberek beleszólást kaphatnak egy reprezentatív köztulajdon alakításába, talán nem csak egyszerű párt kampányként értékelendő, hanem felhívja a figyelmet a transzparenciára és a részvételi tervezés előnyeire mind a városlakók, mind a városvezetés szempontjából és ez feltétlen üdvözlendő!