A múlt héten felbukkant egy hír: az egyik ellenzéki politikai párt köztéri akcióban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Deák Ferenc tér közepén található városházi telek, amely jelenleg Pest legértékesebb telke, egy elzárt parkoló. Természetesen a Városháza szimbolikus tér, ez teszi tökéletes tereppé egy politikai akcióhoz: a párt emelvényt épített, amiről végre egyszer be lehet látni abba a bizonyos mesebeli 101-edik szobába. Nekünk pedig ott a helyünk, mert vajon mégis, mitől ez a legértékesebb?

kép: epiteszforum.hu

A szocialista iparvárosok rendszerváltás utáni lehetőségei nehéz, ám annál izgalmasabb kérdések elé állítanak bennünket. Hogyan definiálja magát újra egy olyan város, amelynek ideológiai alapjait ma már elutasítjuk? Mit kezdjünk a történelem, az urbánus hagyományok hiányával? Ezek a városok óhatatlanul szellemvárosok lesznek, vagy van még mit tennünk? A Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján előadásokat hallhattunk magyar, lengyel illetve szlovák új városok múltjáról, jelenéről és jövőbeni kilátásairól.

kép: Kismoni László

Carrie Bradshow és barátnői nyugodtan szaladgálhatnak pántos miniruhában New York fényesen kivilágított utcáin, Rachel és Monica pedig mindig látványosan széthagyja a cuccait a Central Perkben, mintha tolvajok a világon sem lennének. Ezzel szemben Tom Cruise már a Mission impossible első perceiben bajba keveredik a ködös és sötét Prágában, a Suszter, szabó, baka, kém egyik főszereplőjét pedig percekkel a homályba burkolózó Nyugati pályaudvarra való érkezése után alaposan megruházzák. Vajon hogyan befolyásolja a filmipar a városokról alkotott képünket?

kép: wirednewyork.com

(kép: fortepan.hu)

"Jó dolog a szocializmus, de sűrű ködben, a városokban mégis jobb a kapitalizmus!"

Hogyan lehetséges ez?

A régi kabarétréfa szerint legalábbis úgy, hogy a kapitalista nagyvárosban minden sarkon más boltot hirdetnek a fényreklámok, így ködben nehezebb eltévedni, mint az ismétlődő KÖZÉRT feliratok között. A mai járókelőben mégis feltámadhat a gyanú, hogy éppen fordítva van, amikor minden sarkon ugyanazon gyorsétterem emblémája világít, a falakon néhol még fellelhető régi fényreklámok nyomai pedig egyedi és változatos vizuális világot sejtetnek.

Akárhogy is, a fények a város elengedhetetlen részei, útjelzők, melyek számtalan módon kommunikálnak a városlakóval, feldíszítik a teret, és nem utolsó sorban garantálják annak működését minden napszakban.

Így a téli napforduló környékén különösen megnő a fény jelentősége, elég, ha a Karácsonyra vagy a Hanukára gondolunk, melyek mind a fény ünnepei is, nem meglepő, hogy mi is a fény témája felé fordulunk. A következő hetekben szóba kerül majd a fényreklámok története, az éjszakai városképek, a város ünnepi fényei, és foglalkozunk a közvilágítás gazdasági és közbiztonsági szempontjaival is.

Kövessétek a fényt!

Az utóbbi években rengeteg cikk és tanulmány született a bevásárlóközpontok kártékony hatásáról, a kiskereskedelem hanyatlásáról és a belváros kiürüléséről. A plázák elszívják a forgalmat a hagyományos közösségi terektől, elnéptelenítik az utcákat, komplex szolgáltatásaikkal nem tudnak versenyre kelni azok a kisvállalkozók, akik a helyi, környékbeli háztömbök igényeire támaszkodva alapozták megélhetésüket.

Tehát aki kimarad, lemarad. Minden budapesti ismeri a jelenséget: a csődbe ment kereskedők és ellehetetlenült szolgáltatók más megélhetés után néznek, hátrahagyják a boltjaikat. Ahogy egyik üzlet zár be a másik után egyre kevesebb igényt tud kielégíteni a hajdan forgalmas utca, lassan kiürül a butiksor, elköltözik a műbútorasztalos, a cipész és az órás a Körúton kívülre. A folyamat gyakran visszafordíthatatlanná válik, ahogy azt láthatjuk a kiüresedett Kossuth Lajos és a Rákóczi úton, vagy a Körúton. Az üzletek elköltözésével az ingatlanok bérleti díja csökkenni kezd, a társasházak és önkormányzatok bevételei megcsappannak, a kirakatokat senki nem tartja rendben, így az épület utcafronti homlokzata egyre kopik, megindul a szlömösödés.

Gondolatok a KÉK őszi előadássorozatáról

Az üres kirakatokról, elhagyott irodaházakról és lakóházakról legtöbbünknek csupa szomorú gondolata támad: a kiskereskedő becsődölt, a multi pedig kivonult az országból. Ugyanakkor némi fantáziával az üres üzlethelyiségből pop-up galéria, a foghíjtelekből pedig közösségi kert lehet.  

lakatlan.crowdmap.com

Ezen az őszön a KÉK és a MoMe szervezésében hétfő esténként előadások és kerekasztal beszélgetések követték egymást a MÜSZI-ben. A Corvin áruház épületében kialakított közösségi tér előadójában nincs helye deprimáló gondolatoknak, hiszen tökéletes példa a városi összefogás erejére. A szervezők fontosnak tartották, hogy nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása mellett megjelenjenek sikeres hazai projektek is. Az ember szívesen elálmodozik a Chicago Pop-Up Art Loop sikeréről, de a Csiky Gergely Színház reneszánsz mesekirakata a kaposvári főutcán sokkal közelebb hozza az üres ingatlanokban rejlő lehetőségeket. Ha egy város vezetése támogatja az üres ingatlanok civil, kulturális és szociális újrahasznosítását, két lépésben segít saját magán. Először is, bár direkt profitot nem hoz az adott ingatlan, de használatba kerül, így remélhetőleg az állaga nem romlik tovább. Másodszor pedig, egy új funkciót kapott ingatlan életre keltheti az egész környéket. Ugyan ki szeretne egy törött kirakatot nézegetve kávézni?

Mi történhet ma egy üres üzlethelyiséggel a belváros közepén? A kereskedő és a vevő közötti személyes kapcsolat a vásárlás lényegtelen eleme, vagy igenis van rá igény? Megéri száz forinttal többet költeni a paradicsomra, ha a valódi élet ízét kapjuk hozzá? A Lumen Zöldséges és Közösségi Szolgáltató egy kísérlet a Csányi utca és a Dob utca sarkán, ami idővel választ adhat az ilyen kérdésekre.

A közösségi zöldséges háromféle szándék szerencsés találkozása egy hetedik kerületi üzlethelyiségben: a Gottfried nővérek nagyszüleik üresen álló zöldséges boltjával és művészeti területen szerzett képzettséggel vágtak bele; a Lumen Alapítvány tagjai egy új kiállítási formátum tervével a fejükben indultak neki; és az Uliczki család, a zöldséges szakmában szerzett tapasztalattal és gasztronómiai érdeklődéssel igyekezett valami újba fogni. Az eredmény szintén három dimenziós: közösségi tér, amely nyitva áll a legváratlanabb kezdeményezések előtt, otthont ad egy kísérleti galériának, és termelői zöldséget is lehet kapni benne.