MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

Budapest100 2014-ben is!

2014. április 24. 14:12 - kovács fruzsina

bp100.png

Idén tavasszal negyedik alkalommal rendezik meg a Budapest100 nevű programot, mely keretein belül az adott évben 100 éves házak egy hétvége erejéig megnyitják kapuikat az érdeklődők számára. A Budapest100 ötlete 2011-ben született, amikor is az OSA Archívum épülete, a Goldberger-ház, fennállásának 100. évfordulóját úgy ünnepelték meg az év századik napján, hogy abba további budapesti 100 éves épületeket is bevontak. A rendezvény minden évben az OSA Archívum, a KÉK és a jelentős számú civil, illetve szakmabeli önkéntesek munkája révén valósul meg. A programhoz csatlakozó épületek között mind intézmények, mind lakóházak is jelen vannak. Néhány impresszív név az idei intézmények közül: Hotel Astoria, Le Meridien Szálloda, Orosz Kulturális Központ, Közép-Európai Egyetem (CEU), Dreher Sörgyár, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnázium. Természetesen a lakóházak is bírnak épp olyan (vagy még nagyobb) vonzerővel, mint az előbb felsorolt intézmények. Ilyen például az Óbudai Gázgyár Sujtás utcai lakótelepe , az egykori Csillagos házak közé tatozó, Dános testvérek által épített Dohány utca 58-62. szám alatti lakóház, vagy az impozáns bejárattal rendelkező Ferenczy István utca 14. az V. kerületben.

Már 3 sikeres évet tudhatnak maguk mögött a szervezők és valószínűleg az idei sem lesz különb, ugyanis a korábbiakhoz hasonlóan megint remek, változatos és színes programokkal várják a látogatókat április 26-27-én. Különféle témájú kiállítások, épülettörténeti séta, zenés-, táncos-, színművészeti előadások, irodalmi felolvasások, épületet felújító közös elfoglaltság, bolhapiac, növény- és receptcsere, piknik és még sok más izgalmas program közül választhatnak az érdeklődők. A szervezők a gyerekes családokra is gondoltak, ugyanis több házban is lesz gyereksarok, ahol a kicsik is kedvükre szórakozhatnak, például a megrajzolt épülethomlokzat kiszínezésével.

Hogy a Budapest100-at jobban megismerjük még a hétvége előtt, Libárdi Juliannával (Juli) és Hutter Katalin Cecíliával (Katica) beszélgettem a Budapest100-ban való munkájukról, a rendezvénysorozat felépítéséről és működéséről, a programokról, saját élményeikről és benyomásaikról.

Tovább
Szólj hozzá!

Betekintés a kulisszák mögé, avagy látogatás a felállványozott Várkert Bazárban

2014. április 01. 09:00 - kovács fruzsina

2014 az Ybl Bicentenárium és egyben a magyar építészet éve, ugyanis 200 évvel ezelőtt április 6-án született Ybl Miklós. Ennek megünneplése képpen különböző programok várják a látogatókat: az általa tervezett épületekbe látogatásokat szerveznek, konferenciákat rendeznek és emlékülést tartanak. Szintén idén fejezik be Ybl egyik legjelentősebb alkotásának a Várkert Bazárnak a felújítását is, melyet éppen április 3-án terveznek átadni.

A Budapesti Műszaki Egyetem építészhallgatójaként lehetőségem volt még március közepén bepillantani a Várkert Bazár megújításának kulisszái mögé. Az építkezés egy részét érintő bejáráson a vezető tervező páros Potzner Ferenc és Pottyondy Péter kísért végig minket. Megtudtuk, hogy az építkezésen közel 75 mérnök és több mint 100 különböző kivitelező dolgozik. A több mint 9 milliárd forint fölé rúgó költségeket Európai Uniós támogatás és kormányzati forrás fedezi. A Várkert Bazár felújítása mellett az Ybl-teret, a Lánchíd utcát, illetve a környék közlekedését is jelentősen átalakítják.

ybl-miklos-emlekev.jpg

Habár 2014 nyarára tervezik a teljes projekt befejezését, addig is megnyitnak bizonyos részeket a nagy közönségnek az ütemezéseknek megfelelően. Az első ütemben elkészült épületegyüttest 2014. április 3-án adják át, melyet a következő hétvégén idegenvezetők kíséretében járhat körbe az érdeklődő közönség (regisztráció után), továbbá kiállítást is tartanak Ybl Miklósról és az építészeti emlékekről. (A megnyitás dátuma megelőzi április 6.-át, mely Ybl Miklós születésének 200. évfordulója.)

Tovább
3 komment

EUROPAN 12 egy építész hallgató szemével

2014. március 17. 10:30 - kovács fruzsina

A 21. században egyre gyakoribb jelenség az egyes városrészek hanyatlása, elnéptelenedése. Budapesten is van több ilyen negyed, ezek közül viszont Zugló került a figyelem középpontjába, mivel az EUROPAN 12. ciklusában erre a területre írták ki a nemzetközi tervpályázatot. Bár már korábban is próbáltak lépéseket tenni a helyi városfejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban, ilyen például a ZUGKert civil szerveződés, akik kezdeményezték a közösségi kertek kialakítását, ám még mindig gyerekcipőben jár a Rákos-patak felvirágzása.

De mi is az az EUROPAN? A Franciaországból kiinduló EUROPAN Nemzetközi Építészeti- Városépítészeti tervpályázat egyszerre több országban, azonos témákban hirdet pályázatot 40 évnél fiatalabb szakembereknek (építészek, városrendezők, tájtervezők, településmérnökök), akiknek így lehetőségük van tervlapok formájában megoldásokat javasolni az elsődlegesen valamilyen urbanisztikai problémával küszködő területek helyreállítására.

Az EUROPAN-t 1984-ben alapították, Magyarországon pedig 1994 óta működik, kezdetben még csak a külföldi pályázatokra jelentkezhettek a magyarok, majd 1995-től (Europan 4) pedig már helyszínt is meghirdethetett a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, mint az Europan magyarországi titkársága.

Az EUROPAN 2013-14-re eső 12. ciklusa a múlt hónapban zárult le, a pályázati rendszer 16 tagországa közül a magyar helyszín is reflektorfénybe került, ugyanis a hazai EUROPAN idén elindult a megvalósulás útján! A zuglói helyszínre a 35 regisztrált nemzetközi tervezőcsapat összesen 26 pályaművet adott be. A magyar tematika sikerét mutatja az is, hogy nem csupán hazai, hanem számottevő nemzetközi csapat nyújtott be tervet a Rákos-patak zuglói szakaszának revitalizációjára. Az EUROPAN pályázat szabályaival összhangban a bíráló bizottság két megvétel díjat (Runner-up) adott ki, illetve dicséretben (Special mention) részesített egy pályaművet. Az előbbi a magyar tervező csapat Chain reaction (Láncreakció) terve és a francia Manual towards a clumsy city (Kézikönyv az esetlen városhoz) elnevezésű pályázat, míg az utóbbi az olasz Tune up, Zuglo’! (Hangolj rá, Zugló!). Ezeken kívül a zsűri második fordulóba juttatta a francia Letting flow (Hadd folyjon!) és a spanyol “The rhythm of the line” (A vonalak ritmusa) terveket.

Ez az 5 sikeres pályázat január 25-től egészen február 14-ig megtekinthető volt a zuglói Lipták Villában, ahol az érdeklődők egy hagyományteremtő közönségszavazáson is részt vehettek és kiválaszthatták a nekik legszimpatikusabb terveket. A közönségszavazás eredménye a pályázat hivatalos eredményhirdetésén és díjátadásán lett közzétéve február 14-én, a kiállításnak is otthont adó zuglói Lipták Villában. A közönségnek, a Párizsi zsűri döntésével egybehangzó volt a véleménye, ugyanis a legtöbb szavazatot a Chain reaction (Láncreakció) című pályamű kapta, így a közönségdíjat is ők vehették át.

Aki esetleg nem tudott jelen lenni, ne csüggedjen! 2014. március 12-25 között ismét láthatóak a tervek a BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszékén, majd a FUGÁ-ban is futhatunk egy kört a tervek között, a tervezett workshop keretén belül.

Tovább
Szólj hozzá!

Dzsentrifikálódó köztereink - E közben a Nehru parton

2014. március 12. 09:00 - sarafleischer

A Nehru-part a belső IX. kerület találkozási pontja a Dunával. Meghatározó épületei a közraktárak, melyek máig emlékeztetnek minket a korábban – a dunai áruszállítás fénykorában – betöltött szerepükre, ugyanis az itteni kikötőkből osztották szét az árut Pesten. Így a gyárak, a vágóhíd, a malmok látványa is érthető a 2-es villamos külső szakaszán, vagy épp északra a Fővám tér nevében is őrzött vámházak (ma a Corvinus Sóház épülete), a Vásárcsarnok és a CET-ből Bálnára magyarosított, volt Közraktárak épületegyütteseinek ipari karaktere, amely körülöleli a Nehru-partot is.

dzsentrifika_nehru_1970_fortepan_6060.jpg

Nehru part a 70-es években (forrás: Fortepan)

Tovább
1 komment

Római-part: gátlások nélkül, természetesen

2014. március 05. 13:27 - Klovács bence

“ Kit érdekel a gát?”

“ Kit érdekel az ártéri-erdő?”

“ Kit érdekel ez egyáltalán?”

“ Léteznek még olyan emberek?”

Tovább
Szólj hozzá!

Dzsentrifikálódó köztereink - Valyó a parton

2014. február 26. 09:00 - sarafleischer

Amikor véget ért a nyár, a nyár legjobb budapesti helye a Valyo parti Kacsakő Bisztró is elköltözött. A parton ottmaradtak a bútorok, a szép kilátás, a meleg homok és a Duna, de a fesztiválprogramokra várni kell, gondoltuk augusztusban. Azóta volt őszi híd alatti Valyó nap az új fényekkel (video), kérdőívek a Római partról és most megjelentek a Valyó látványtervei a Nehru-partra. A három akcióterületen zajló folyamatokról a MUTATÓ blog háromrészes cikksorozatban számol be, melynek első része itt olvasható.

De mi is az a Valyó?

A Lánchíd pesti hídfőjét hat éve fedeztem fel magamnak. Remekül lehetett itt egyedül lenni, meg kettesben is, de pár éve már nem erre való Budapest egyik legfrekventáltabb Duna partja. A Lánchídtól majdnem a Margit-hídig végig láblógató fiatalokat lehetett látni augusztus első három hetében, ráadásul egész este élőzene és dj-k várták a pesti estben tobzódókat.

 dzsentrifika_valyopart_1945_kurutzmarton_fortepan_24697.jpg

Pesti  Dunapart 1945 (Kurutz Márton I forrás: Fortepan)

Tovább
Szólj hozzá!

Makótól Makoveczig

2014. február 17. 10:48 - kovács fruzsina

Mi a közös Galamb Józsefben, Szakáts Gáborban, Páger Antalban, Pulitzer Józsefben és Palya Beátában? A Ford konstruktőre, a lángszóró feltalálója, a Kossuth-díjas színész, az amerikai újságíró és a népdalénekesnő is egy ugyanazon város szülötte. Vajon melyik az a város? Csak a felsorolt nevek alapján elsőre lehet, hogy nem jutna eszünkbe a válasz. Viszont a “hagymaváros” hallatán egyből rájönnénk, hogy nem másról, mint Makóról van szó!

Makó a Tiszántúl déli részén Csongrád megyében, a Maros jobb partján fekszik, Szeged és a román határ közvetlen közelében. A 13. századról ránk maradt írásos emlékekből kiderül, hogy a Maros azon partján Felvelnek, Velnek település egyik része volt, amely később az azt birtokló Makó bánról kapta a Makófalva nevet. A Makó pogány név türk nyelven a “dicsőséges” szót jelentette.

Tovább
Szólj hozzá!

OKOS-ház - I Love Panel: Hatékonyság, esztétika

2014. február 12. 10:24 - Klovács bence

„Sosem térül meg!”

„Majd, ha olcsóbb lesz.”

„Ugyan már?!”

 

Biztos vagyok benne, hogy sokunkban felmerült már a kérdés mai szemmel és fejjel, hogy: mi vette rá eleinket arra, hogy az építészet oltárán feláldozzák a hatékonyságot és az esztétikát a házgyári technológiával felépített panelházak esetében? válasz valószínű több, mint egyszerű, akkor ezek voltak a kor elvárásai, mind a hatékonyság, mind pedig az esztétika terén. Akkoriban – ’70-es, ’80-as évek – kifejezetten kecsegtető volt vidékről városba költözőknek egy ilyen típusú panellakás. Ma már félve tekintünk rájuk, pedig tengernyi lehetőséget rejtenek. 

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása