MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

EUROPAN 12 egy építész hallgató szemével

2014. március 17. 10:30 - kovács fruzsina

A 21. században egyre gyakoribb jelenség az egyes városrészek hanyatlása, elnéptelenedése. Budapesten is van több ilyen negyed, ezek közül viszont Zugló került a figyelem középpontjába, mivel az EUROPAN 12. ciklusában erre a területre írták ki a nemzetközi tervpályázatot. Bár már korábban is próbáltak lépéseket tenni a helyi városfejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban, ilyen például a ZUGKert civil szerveződés, akik kezdeményezték a közösségi kertek kialakítását, ám még mindig gyerekcipőben jár a Rákos-patak felvirágzása.

De mi is az az EUROPAN? A Franciaországból kiinduló EUROPAN Nemzetközi Építészeti- Városépítészeti tervpályázat egyszerre több országban, azonos témákban hirdet pályázatot 40 évnél fiatalabb szakembereknek (építészek, városrendezők, tájtervezők, településmérnökök), akiknek így lehetőségük van tervlapok formájában megoldásokat javasolni az elsődlegesen valamilyen urbanisztikai problémával küszködő területek helyreállítására.

Az EUROPAN-t 1984-ben alapították, Magyarországon pedig 1994 óta működik, kezdetben még csak a külföldi pályázatokra jelentkezhettek a magyarok, majd 1995-től (Europan 4) pedig már helyszínt is meghirdethetett a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, mint az Europan magyarországi titkársága.

Az EUROPAN 2013-14-re eső 12. ciklusa a múlt hónapban zárult le, a pályázati rendszer 16 tagországa közül a magyar helyszín is reflektorfénybe került, ugyanis a hazai EUROPAN idén elindult a megvalósulás útján! A zuglói helyszínre a 35 regisztrált nemzetközi tervezőcsapat összesen 26 pályaművet adott be. A magyar tematika sikerét mutatja az is, hogy nem csupán hazai, hanem számottevő nemzetközi csapat nyújtott be tervet a Rákos-patak zuglói szakaszának revitalizációjára. Az EUROPAN pályázat szabályaival összhangban a bíráló bizottság két megvétel díjat (Runner-up) adott ki, illetve dicséretben (Special mention) részesített egy pályaművet. Az előbbi a magyar tervező csapat Chain reaction (Láncreakció) terve és a francia Manual towards a clumsy city (Kézikönyv az esetlen városhoz) elnevezésű pályázat, míg az utóbbi az olasz Tune up, Zuglo’! (Hangolj rá, Zugló!). Ezeken kívül a zsűri második fordulóba juttatta a francia Letting flow (Hadd folyjon!) és a spanyol “The rhythm of the line” (A vonalak ritmusa) terveket.

Ez az 5 sikeres pályázat január 25-től egészen február 14-ig megtekinthető volt a zuglói Lipták Villában, ahol az érdeklődők egy hagyományteremtő közönségszavazáson is részt vehettek és kiválaszthatták a nekik legszimpatikusabb terveket. A közönségszavazás eredménye a pályázat hivatalos eredményhirdetésén és díjátadásán lett közzétéve február 14-én, a kiállításnak is otthont adó zuglói Lipták Villában. A közönségnek, a Párizsi zsűri döntésével egybehangzó volt a véleménye, ugyanis a legtöbb szavazatot a Chain reaction (Láncreakció) című pályamű kapta, így a közönségdíjat is ők vehették át.

Aki esetleg nem tudott jelen lenni, ne csüggedjen! 2014. március 12-25 között ismét láthatóak a tervek a BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszékén, majd a FUGÁ-ban is futhatunk egy kört a tervek között, a tervezett workshop keretén belül.

Az EUROPAN rendszerét tárgyaló cikkeket, illetve az említett pályázók által írt terveiket bemutató eredeti angol szövegeket és a teljes magyar fordításokat a 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 2013-as 32. számában olvashatják. Írásom célja, hogy a terveket egy kicsit könnyedebb, a témában kevésbé, vagy egyáltalán nem járatos laikusok számára is élvezetes formában mutassam be.

 

LÁNCREAKCIÓ

(CHAIN REACTION)

A városi közegben levő zöldfelületek hiánya egyfajta láncreakció hatást tud beindítani, közvetlenül érintve a társadalmi, urbanisztikai és a további területeken felmerülő problémákat. Ez a folyamat azonban meg is fordítható pozitív irányba, ami a magyar tervezőcsapat pályázatának koncepcióját képezi. – derül ki az eredményhirdetésen tartott prezentációjukból.

A Rákos-patak területét, mint zöld közterületet, hozzákapcsolnák a már korábban megépítésre ítélt zöldgyűrűhöz. A patak mindkét oldalához közel intermodeális csomópontok helyezkednének el, a járműforgalmat pedig az északkeletre levő Körvasúti körúthoz terelnék el. A közlekedési infrastruktúra átszervezésével csökkentenék a feleslegesen közlekedésre használt felületek méretét, például ahelyett, hogy két oldalt futna szimultán biciklis és gyalogos út, szétválasztják azokat egy-egy partoldalra. Ezekkel a lépésekkel jelentősen megnőne a zöldfelület Zuglóban. A patak zöldsáv struktúrájának állandósítása közben szem előtt tartják a tervezők, hogy csakis az elengedhetetlenül szükséges, átgondolt beavatkozásokat tegyék meg.

Mindezek mellett a környezet revitalizálása is a céljuk: a meder formájának módosítása helyett inkább annak ökológiai átalakítása, a szennyezettség kiküszöbölése, szezonális láprét kialakítása, illetve magas növésű energia fűből álló zöldszobák létrehozása a zöldsávba eső rákosrendezői sínek helyén.

01.jpg

A tervezők további célkitűzése a területen levő szociális élet felvirágoztatása, közös tevékenységekkel a lakosok összekovácsolása, egy aktív közösség születése. „A stratégiailag fontos pozíciókban elhelyezett metaobjektek alkotják a kezdeti beavatkozásokat, melyek kommunikációs felületet hoznak létre több, jelenleg hiányzó kisebb funkció biztosításával együtt. A Patak Rádió egy új kommunikációs csatorna, amink keresztül mindenki napi szinten hallhat az átalakítási folyamatokról.” – mondják a tervezők. A negyedben lakó civileket többféleképp is bevonnák az átalakításokba, például korábbi ipari épületek közösségi munkaműhelyként funkcionálnának, melyekben olyan berendezéseket készíthetnének maguk a lakosok, amiket később, megegyezés alapján, elhelyeznének a területen. Az elhagyatott alumínium gyárból Kulturális Központ válna, a már nem működtetett magasfeszültségű vezetékek vasszerkezetéből pedig kilátók lennének. A beltéri időtöltés további színterének egy urbánus központot is emelnének, kávézókkal, teraszokkal. A kültéri szabadidős programokat illetően a kutyasétáltatás, gyaloglás, futás, biciklizés, falmászás és a további sportlehetőségeket biztosító létesítmények mellett közösségi kertek és egy méhészet kialakítására is gondoltak a tervezők.

02.jpg

03.jpg

04.jpg

A tervben szereplő beavatkozásokkal egy olyan zöldövezetet építenének ki, ami meghatározó tényező a környék életében, illetve a jelenlegi Rákos-patakhoz képest sokkal értékesebb a lakosok szemében, akik szeretettel óvják azt esetleges ártalmaktól. A tervezőcsapat olyannyira komolyan veszi az elkészített terveket, hogy a Tudásközpont, mint az Europan magyarországi titkársága közvetítésével már fel is vették a kapcsolatot a ZUGkert tagjaival, hogy megtervezzék és megalkossák a kivitelezési alapjait egy közösségi kertnek. Emellett pedig szorgos készülődésbe kezdtek a jövőbeni, helyi lakosok bevonásán alapuló metaobjektek megvalósításával kapcsolatban.

 

KÉZIKÖNYV AZ ESETLEN VÁROSHOZ

(MANUAL TOWARDS A CLUMSY CITY)

A francia trió tervének célja, az hogy a sebezhetőség a fenntarthatóság feltételévé váljon, mivel a sebezhető városi terek és funkciók elfogadásával előre meg nem tervezett, spontán helyzetek teremthetőek, megjelennek a térmutációk. A viszonyokat illetően az egyes elemek egymással való kölcsönhatását is figyelembe veszik.

A periodikus változások során végbe menő átalakulás-megújulás érdekében olyan kisebb elemek alkalmazásában gondolkoznak a tervezők, amik sérülékenyebbek, így maga a terv is az. Másrészt a kis léptékű elemek könnyebben beilleszthetőek, mivel képesek azonosulni az adott, időközben módosuló körülményekhez. Így egy erős szerkezetet hoznak létre, ami változóképes, alkalmazkodik az újabb-és újabb szituációkhoz, ezek mellett az elavulással is számolnak. A mutációk révén többfunkciós központokat teremtenek, amelyek az ideiglenesség következtében új aktuál funkcióval jellemezhetőek. Úgy vélik, hogy „a közös használat az új kulcsfogalom a város működésében.” A kis mértékű elemeknek sokféle variációja lehetséges, így változatos mintázatok alakulhatnak ki, amik szintén újabbak létrehozását ösztönöznék, így megteremtve egy önműködő, megújuló folyamatot. Az időbeliség többféleségével, a megvalósulás közeli, vagy távoli jövőben való elhelyezésével, a jelenlevő funkciók élettartamával egyfajta ritmus teremtődik.

Mindezekhez egy kézikönyvet alkottak, amely a folyamatos adaptáció különféle eszközeit tartalmazza. A pályázat sokrétű megoldások javaslatát foglalja magába, nem egy konkrét, lehatárolt terv. Az eszköztár révén végtelen variációk állíthatók össze, melyeket befolyásolhat az, hogy aktuálisan mire kerül nagyobb hangsúly: a tájépítészetre, az ingatlanpiacra, vagy akár a kultúrára. Így maga a városépítészet is megújul. Az említett és további felmerülő építészeti programok a szabad gondolkozást hordozzák magukkal, de reálisak is egyben, illetve elhatárolódnak az utópisztikus építészettől.

06.jpg

Ők is jelentős faktornak tartják a lakosok bevonását a folyamatba, hiszen így biztosabb a tervezett megoldások alkalmazkodása. Mivel a közösségnek lényeges szerep tulajdonítható, ezért a kialakulásának alapjait képező közösségi élet gyakorlását biztosító középületek, közterületek, azaz a közösségi terek megteremtése vagy éppen revitalizációja feltétlenül szükséges tervezési tevékenység. A korábban említett kisebb elemek, azaz kis léptékű beavatkozások különböző idő-tér lehetőségekhez kapcsolhatóak, így egy sokkal szabadabb, gyakorlatiasabb és a lakosokhoz közvetlenebb építészetet hoznak létre, mely kontrasztot képez a hivatali nagyléptékű projektekkel, amik a szigorú szabályozások miatt lekorlátoltak, kevésbé alkalmazkodóak az időközbeni átalakulásokhoz.

05.jpg

07.jpg

A francia tervezők nem Zugló esztétikus megjelenítését vették elsődleges szempontnak, koncepciójukban egy jelenkori, életszerű építészetet fogalmaznak meg. „Védelmünkbe vesszük annak a városnak az ideáját, ami lehet, hogy néha esetlen, de pont a kísérletezései miatt erőteljes. Úgy akarunk építkezni, hogy nem hozunk létre egyedi terveket, hanem hagyjuk, hogy a dolgok kölcsönhatásba lépjenek egymással. Ha a teljes egész elemeit törékennyé tesszük, azzal az egész rendszert tesszük erősebbé. Azzal, hogy lehetővé tesszük a mutációkat, bizonyos elavulást is megelőlegezünk és létrehozzuk az alkalmazkodóképességet. Nem úgy, mint Rene Char, aki a költészetet a sebezhetetlenség által definiálja, mi a sebezhetőséget tesszük a költői város kiindulópontjává.”

 

HANGOLJ RÁ, ZUGLÓ!

(TUNE UP, ZUGLÓ!)

A 6 tagú olasz pályázó csapat szerint Zugló Rákos-patak része jelenleg sokféle lehetőséget magában rejtő, még kiaknázatlan terület, mivel az egyes szakaszok funkciójukat vesztették idővel, vagy elavultak. A tervpályázat címe is az építészeti koncepciójukat mutatja: a kerület újra hangolása révén a Rákos-patak mint aktív terület központi szereppel bírna, részt venne a városrészek összekötésében. A TUNE szó betűi is egy-egy alapelvüket képviseli, amit látványosan be is mutattak prezentációjuk során.

T mint Timing, azaz időzítés alatt azt értik a tervezők, hogy a mai instabil gazdasági világban bizonytalanok a piaci lehetőségek, ezért olyan megoldásokra kell törekedni, amelyek könnyebben igazíthatóak az éppen aktuális szükségleteknek, körülményeknek megfelelően. U mint Urban Public Attractors, magyarul Urbánus Vonzerő ebben az esetben arra utal, hogy a meglévő közösségi funkciók egy modernebb és fejlettebb közegbe való helyezésével vonzerővel fog bírni a terület, illetve átértékelődik Budapest városszövetében levő helyzete is. N mint Networks, Hálózat a közlekedés fejlesztését jelenti: míg a magánközlekedés korlátozottabbá, szabályozottabbá válna, addig a kerékpáros közlekedés javulna. E mint Environment, azaz Környezet a patak természeti környezetére vonatkozik, mivel a zöldterületek nagy része magántulajdonban van, míg a köztulajdonban levőek alig kapcsolódnak egymáshoz, tehát nincsen nagy összefüggő zöldterület, ami Zugló egységességét adná meg, ezért vetették fel a természeti zöldfelületek újraegyesítését.

A tervezők felvetették azt a gondolatot, hogy a Rákos-patak átalakuljon egy sokkal kedvezőbb ún. Rákos Negyeddé.

A Rákos-patak mindkét oldalán szervizutak futnak, maga a patak nem is látható, így feledésbe merült, nincs jelentős szerepe a környezetében, nincs vonzereje. Ezzel szemben a Rákos Negyed önálló, egyedi és attraktív, továbbá az urbánus térhasználatra lehetőségeket nyújt, ezért a közösség alakításához hozzájárul, segít a helyi jelleg megerősítésében. „Egy hiper-infrastruktúra, amely kortárs, alkalmazkodó és flexibilis.” A patak teljes szakaszában megalkotott hely-specifikus projektekben gondolkoznak az olasz tervezők. Megalkották saját eszköztárukat, mely módszertani és gyakorlati alkotó elemekből áll össze, és a teljes területen lenne alkalmazva.

09.jpg

10.jpg

Továbbá 5 lépésben megfogalmazzák, miként válhat a Rákos-patak Rákos Negyeddé

1. Magát a területet kell meghatározni, annak kiterjedési vonalát, térkapcsolatait, különböző funkcióit.

2. A negyed egy homogén rendszer, amit két részre oszt a rajta keresztülmenő patak vonala. Szükséges megállapítani a rendszerben levő összetevők (pl: víz, köz-, és magánterületek) viszonyát, közöttük levő hierarchikus kapcsolatokat, azok jelentőségét.

3. Ez a homogén rendszer viszont változatossá válik a különböző attraktív funkciók belehelyezésével, így lehetőség nyílik a minőségbeli változásokra, léptékben és dinamikában eltérő eszközök alkalmazására. Céljuk az eseményközpontú fejlesztés, azaz a területi egységek a közösség számára oktatás, sport, szórakozás és kultúra művelésének  színtereit biztosítják.

4. A terület egyes részeihez tartozó potenciálok meghatározása, illetve a már meglévő jelleg megerősítése.

5. Figyelmet fordítanak az ütemezésre, az időbeni lefutás alatt a program alakítható legyen, az esetleges új állapotnak is képes legyen megfelelni. Az építés folyamata a közösség távlati képébe is megjelenjen, ezzel támogatva a közös identitás kialakulását.

08.jpg

 

HADD FOLYJON!

(LETTING FLOW!)

A francia páros pályázatában a Rákos-patak szabad áramlásának gondolata a kiindulási alap, mivel a patak mint a környék meghatározó természeti eleme könnyed kapcsolatot alakíthat ki a part mentén felfűzött funkciókkal. A tervek közül leginkább ennél kiemelt, a helyi lakosok mellett, a felhasználók közé sorolt látogatók célcsoportja, ezért szem előtt tartják a szomszédos kerületek felé vezető infrastrukturális kapcsolatokat, illetve a budapesti turisták áthaladásával is számolnak. Tervükben sokféle funkciót sokféle útvonalon lehet megközelíteni, szélesítve a használók körét azáltal, hogy mindenki tetszés szerint dönthet az előbbiekről.

12.jpg

Stratégiájukban első lépésnek a Rákos-patak jelenlegi és további lehetséges értékeinek definiálását tartják. „Az emlékezet és az elérhetőség a terület rehabilitációjának két fő alapelve.” Kezdetben a patak zuglói vonalán végig futó sétáló út mentén olyan alakítható, növelhető objektumokat helyeznének el, amelyek mint jelek funkcionálnának és a változó igényekhez, területi kapcsolatokhoz is képesek idomulni. Ezek a „totemek” beindítanák a terület egészének a használatát, a látogatók számára is vonzók lennének, így feléledne a negyed. Később az objektumok mindegyike a patak sávjában egy-egy pontszerű elemé válna, többek között tájépítészeti eszközök segítségével.

A patak áramlásának jelenségéhez köthető az idő múlása is, ahogyan saját szokásaink, cselekedetink, stílusunk is változik az idő elteltével. Ezen alapul az az elképzelésük is, hogy a tervben szereplő különféle funkciók az egyes területeken egymást helyettesíthetnék az évszakoknak megfelelően. Például, ahol nyáron napoznánk, ott télen jégkorcsolyázásra volna lehetőségünk.

11.jpg

A tervezett beavatkozások igazodnának az időbeliséghez, az igények módosulásához, így maga a pályázati terv is alkalmazkodó. Sőt nem is terv, inkább egy javaslat, ami a lokális civil kezdeményezéseket generálhatja. „Az átfogó lehetőségeket biztosító térszerkezet és az ehhez társított nyitott eszközök a tervünket egy időhöz, jövőbeli igényekhez és helyszíni adottságokhoz alkalmazkodó hely specifikus javaslattá teszik.”

 

A VONALAK RITMUSA

(THE RYTHM OF THE LINE)

„A tervünk alapkoncepciója az, hogy a látogatókat az izgalom, a felfedezés és az érzékelés egy játékos formája révén inspirálja. A terv alapja egy ritmusra épülő, szekvenciális megtapasztalás, mely végigvezeti a látogatókat a mozgóképszerűen elrendezett növények, vízfelületek, topográfiai elemek és városi terek színes és merész kompozícióján.” - így fogalmazza meg terve alapgondolatát a spanyol csapat a pályázatot összefoglaló írásában.

A ritmusosságnak köszönhetően a patak mentén haladva mindenki a saját tetszésének megfelelő elemeket választhatja ki, és a legkülönbözőbb élmények részese lehet a változatos funkciók, útvonalaknak és az érzékszerveket érő hatások, benyomások révén. Fontos úticélok közé tartoznak a terület csomópontjai, melyek egyben mobilitási csatlakozók is.

14.jpg

A Rákos patakra ökológiai gerincként tekint, ami szervesen magához csatolja a szabadidős, sport, oktatási és ökotechnológiai funkciókat. Ezeknek számtalan kombinációja lehetséges, a patak mentén felsorakoztatva őket ritmusosság születik. A patak központi szerepe pedig tovább erősödik, vonzó lesz a helyiek és a turisták szemében is. A tervezők kiemelt célja, megvételre döntött magyar pályázati tervhez hasonlóan, a környezet revitalizációja, a patak élővilágának egyensúlyba billentése. Ezt többek között a helyi növényültetésével, a patak part formálásával tennék, az utóbbival csökkentve a problémás területeken az árvíz és az erózió veszélyét. Ezt a területrendezést az ún. cut and fill módszert alkalmazva képzelték el, miszerint az egyes szakaszokon kivágott földmennyiséget más partrészek feltöltésekor használják fel, a mennyiség nagyjából megegyező. Ez az átalakítás a patak Zuglón kívüli partvonalán is alkalmazható lehetne. Úgy vélik ezekkel a beavatkozásokkal a patak sávja is hatásosabb lenne, jobban funkcionálna. Továbbá a tevékenységek végzését, az épületek működését megújuló energiák felhasználásával gondolták.

13.jpg

A tervezők egy olyan programtervet szándékoztak megalkotni, amely a kezdeményezések motorja, tekintettel van a helyi identitás jegyeire, emellett lehetőséget nyújt a szomszédság lakóinak is a fejlesztésekre, akikkel az infrastruktúrát illetően is hatékony összeköttetésben lenne Zugló. Három alapvető koncepcionális elemet szerepeltetnek: kapcsolatok, elérhetőség, aktivitás. Tervükben a Rákos patak sávja mint Zugló első számú közparkja működne, úgy gondolják, hogy a későbbiekben akár országos szintű átalakításoknak a követendő példája lehetne a zuglói folyamat.

 

Az 5 kiemelt helyre kerülő terv közül mindegyik fontos, a tervezést befolyásoló faktorként szerepelteti a helyi közösség igényeit, a leromló ökoszisztéma felélesztését, az infrastruktúra átalakítását, szabadidős tevékenységekre való lehetőség biztosítását.

Nekem leginkább a magyar CHAIN REACTION terv tetszik, a közösségépítő javaslatai, természeti átalakítások, a meglévő épületek funkciójának újradefiniálása miatt. Persze a többi pályázati terv is tartalmaz olyan megoldás javaslatokat, amik kíváncsivá tettek. Például felkeltette az érdeklődésemet a sebezhetőség fogalmának definiálása a KÉZIKÖNYV AZ ESETLEN VÁROSHOZ tervezői  által, vagy a HADD FOLYJON! alapelveinek az idő múlásához való kapcsolása.

Ezeket a terveket végig nézve, az az érzésem támad, hogy valóban nagy jövő áll a zuglói Rákos-patak előtt! Ebben megerősít Ongjerth Richárdnak - a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatójának - az EUROPAN 12 eredményhirdetésén tartott nyitóbeszédében elhangzott kijelentés, miszerint:

„A 12. pályázati forduló egy mérföldkő az EUROPAN magyarországi történetében, hiszen még soha nem volt ennyire közel a pályázat eredménye a megvalósuláshoz. Persze a beteljesülést illetően mindig felmerülnek a kétségek, tekintve a gazdasági-, beruházói- és piaci viszonyokat. De reméljük, hogy pár év múlva már a megújult Rákos-patak partján sétálhatunk, hiszen Zugló az élvonalba került az EUROPAN 12-vel!”

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mut-mutato.blog.hu/api/trackback/id/tr685860211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.