MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

St. George - Staten Island Kulturális Negyede

2013. szeptember 02. 09:00 - siposkriszta

A New York-i Staten Island északi partjánál sok új dolog történik mostanában. Ezek közül a legtöbb Bloomberg polgármester aktivitásához köthető, akinek célja St. George választókerület - ahol a Staten Island-i kompkikötő is található - belső részének revitalizációja. A tervek szerint itt épülne a világ legnagyobb óriáskereke (jelenlegi legnagyobb: Singapore Flyer), egy bevásárló központ, és egy komplett kulturális negyed - ez utóbbinak célja, hogy megteremtse az egyensúlyt a művészetek és az üzleti élet között.

StGeorge-650x358.jpg1. kép
St. George látképe 

 

Az Art Hill projekt - amelyet a Staten Island Arts megbízottjai és a Hunter College diákcsoportja készített elő - célja, hogy állandó otthont biztosítson a művészeteknek, és megteremtse a kapcsolatot a kompterminál és a környező utcák között. Staten Islanden belül jól érzékelhető átjárót biztosítson St. George - ahol a kultúra a gazdasági fejlődés és társadalmi jólét alapját képezi - és a kulturális tevékenységek között. Az elképzelt művésznegyed központosítaná és biztosítaná a táptalaját a helyi művészközösségeknek és művészeti intézményeknek, amelyek az elmúlt évben alakultak ki az északi parton.

StGeorgeMap-5-650x474.jpg2. kép
A kompterminál, St. George C.D. és a Snug Harbor

A New York városában létrejött kulturális negyedek közül St. George a negyedik, és egyelőre utolsó is. A közösség fő feladata a felmerülő kihívások megoldása, a lehetőségek felmérése a helyi identitást alapul véve, s egy városszerte elágazó kulturális hálózat kiépítése. Summer Brennan, író végigköveti a közösség tevékenységét, és a felmerülő problémák és kihívások leküzdésében segédkezik. A NOCDs (Naturally Occuring Cultural Districts - azaz "természetesen létrejött kulturális negyedek") munkacsoport Tamara Greenfield és Caron Atlas kezdeményezéséből nőtte ki magát, akik a szomszédos kulturális csoportok koalícióját vizsgálták. A munkacsoport egyik legfőbb feladata, hogy egy közösség-alapú képet fessen arról, hogy a város kulturális stratégiája milyen kellene, hogy legyen. Fontos felismerni és hangoztatni, hogy a művelődés közösségi szinten mekkora értéket képvisel.

Corona, Fort Greene, Hunts Point és St.George az a négy városrész eddig, ahol folyamatos erőfeszítések révén kulturális fejlődés tapasztalható. Ezek bemutatása és tevékenységük ismertetése egyaránt fontos, hiszen a közös célok és közös kihívások segíthetik az előrelépést. A fenntartható várostervezés, a belső városrészek fejlesztése kizárólag helyi szinten megoldható feladatok. St. George példáján keresztül ismerkedjünk meg egy városrész egyedülálló múltjával, továbbá a kulturális stratégiák segítségével az egyre fényesebb jelennel és jövővel.

ferry2.jpg3. kép
A kompkikötő bejárata

Első pillantásra Staten Island északi partja közel sem úgy fest, mintha kulturális negyed volna. A csillogó-villogó kompkikötő új épülete mögött, délkelet felé indulva a Bay Streeten a Tompkinsville Square irányába egyáltalán nincs olyan egyértelmű jel, ami arra utalna, hogy ez bizony a művészek találkozóhelye. Nincsenek falfestmények, sem nyüzsgő utcai kávézók, nincsenek galériák és zenei üzletek. Nincsenek hipsterek! Ehelyett úgy tűnik a dzsentrifikáció túlnőtte magát és a városrész még mindig az elmúlt évtizedek enyhén elhanyagolt auráját hordozza.

Egy új téglaház, melynek falán hatalmas hirdetőfelület látható, közvetlenül egy üres, fűvel sűrűn benőtt, lelakatolt telek mellett. Kis üzletsor, különböző kedvezményekre jogosító kuponbeváltó üzletek, egy pizzéria és két üres butik. A hegyen felfelé lombos, kanyargós utcák, s olyan családi házak, melyek ritkán láthatók New York túlzsúfolt negyedeiben, ez a hely szinte hívogatja a művészi beállítottságú embereket, akik mind inkább terjeszkedni és szárnyalni szeretnének.

haziko.jpg4. kép
Házikó a városban

Ez az alvó-negyed egy óriás dolog szomszédságában található. A víz mentén a kompkikötő és a stadion között építkezés zajlik. Egy hatalmas bevásárlóközpont üzletekkel és különböző éttermekkel biztosan megváltoztatja majd ezt a területet. St. George kusza, bohókás városképe mégis magába foglal egy összeszokott művészközösséget. Egy közösséget, mely egyre erősebb, és lehet, hogy egy nagyobb lökés a város (NY) irányából a kulturális térképre helyezheti e nagy óriás árnyékában meghúzódó kicsiny területet.

"Hogy fény derüljön arra, hogy ezt a csodás helyet hogyan is szeretnék a művészek és művészetek központjává varázsolni, számos emberrel kellett beszélgetnem, többek között helyi művészekkel, várostervezőkkel." - írja Summer Brennan. A beszélgetések fő témái között szerepelt a városrész történelme, a kulturális negyed tervezete - azaz az Art Hill projekt, valamint az ezekkel szorosan egybekapcsolódó új vízparti konstrukció, mely elkerülhetetlen kísérője a helyi változásoknak.

Amint kiderült a beszélgetésekből, a művészközösség érdekelt saját mitológiájában, eredetük fellelésében és őseik hagyatékainak megőrzésében - mindezt alternatív gondolkodók és színes forradalmárok segítségével kívánják megvalósítani. Legtöbbjüknek a kiindulási pontot a száműzött mexikói elnök, General Antonio López de Santa Anna története jelenti.

A történet szerint 1866 közepén az öreg Antoniot - aki saját útvesztőjében eltévedve bolyongott, azon erőlködve, hogy visszaszerezze rég elvesztett hatalmát hazájában - nap, mint nap látni lehetett a Broadwaytől a Staten Island-i kompkikötő felé sétálni. Falába a macskaköveken minden lépténél koppant egyet, így nem lehetett összetéveszteni senkivel sem. Az önjelölt "Nyugat Napóleonja" a karibi térségből száműzve kötött ki New Yorkban néhány bajtársával együtt, abban bízva, hogy az amerikai kormány támogatja majd törekvéseit és újra felemelkedhet. Törekvései azonban kudarcba fulladtak, így a drága New Jerseyből átköltözött a mindmáig csendes és olcsó Staten Islandre. Kiáltványt adott ki és kedvére játszadozott. Kecsegetető leveleket küldözgetett diplomatáknak és leendő támogatóinak.

Azonban mint minden ágrólszakadt városinak, Antonionak is volt egy lakótársa, a önjelölt fotós, Thomas Adams, aki nem mellesleg a később feltalált rágógumi ihletője. A választókerületet - mely egészen 1898-ig nem volt része NYC-nak - ez rendkívül népszerűvé tette. Staten Island egykori kreatív jellege idővel megszűnt, azonban napjainkban újra a kreatív és alternatív gondolkodók mennyországává lett.

Staten Island, mint kulturális negyed felemelkedésének hajtóerejét - melyben kulcsfontosságú volt a tervek hivatalossá és nyilvánossá tétele - a Staten Island Arts, korábbi nevén Council on the Arts and Humanities for Staten Island (COAHSI - Staten Islandi Művészetek és Bölcsészetek Tanácsa) biztosította.

Snug-Harbor-650x867.jpg5. kép
Snug Harbor

A Richmond Terracetól nyugatra, néhány mérföldre az északi parton haladva belefutunk a Snug Harborba, mely egy 28 tagból álló, építészetileg rendkívül jelentős gyűjtemény. A 19. századi épületek 83 hektáron terülnek el, s nem mellesleg itt található a Staten Island Arts irodája is. Az 1801-ben megépített központ egykor a gyengélkedő, idős tengerészek otthona volt, ma a kampusz - hivatalos nevén a Snug Harbor Cultural Center and Botanical Garden- egy olyan park, mely otthont ad számos művészeti intézménynek és programnak, többek között a Staten Island Children’s Museum-nak, a Staten Island Museum & Archives-nak, a New York Chinese Scholars Garden-nek, a Music Hall-nak és az Art Lab and the Snug Harbor Artist Residency Program-nak (SHARP) is.

Az Art Lab egy helyi non-profit szervezet, mely 1975-ben alakult, s Staten Island lakosságának képző- és iparművészeti tanfolyamokat kínál, továbbá lehetőséget arra, hogy galériájában kiállításokat szervezzenek. A SHARP pedig szállást és stúdiót biztosít a művészeknek. 

Agnes Thor, svéd művész két hónapos Snug Harbor-beli tartózkodása után, melyet a SHARP programban való részvétellel valósíthatott meg tavaly ősszel, kiállítás készült műveiből. A kiállítást a szintén Snug Harborban található Newhouse Center for Contemporary Art galériájában tekinthették meg a látogatók.

"Elképesztő volt" - nyilatkozza Agnes a programról. "Jártam már Staten Islanden korábban is, ennek a helynek különleges történelme van - de ez egy nagyszerű lehetőség volt, hogy itt dolgozhattam és 100%-ban a munkámra koncentrálhattam." 

Agnes azt mondta még, hogy a két hónap alatt, ebben a kis történelmi faluban lehetősége volt más művészekkel együtt alkotni és megtarthatta első bemutatóját New Yorkban. "Megismerkedtem Staten Islanddel és végül el kellett hagynom." - mondja. "Azt hiszem, már én is része vagyok ennek a helynek."

agnes.jpg6. kép 
Agnes Thor egyik Staten Island-i képe 

A Staten Island Arts eltökélt szándéka, hogy megteremtse a kontaktust a választókerületen belül és kívül tevékenykedő művészek között, valamint a nagyközönséggel is. Melanie Franklin Cohn, ügyvezető igazgató szerint az új vízparti projekt - azaz a Harbor Commons olyan lehetőséget kínál, melyet meg kell ragadni. Célja, hogy bevonják a Staten Islandre látogató turista közönséget a helyi művészetekbe.

Cohn szerint a Staten Island-i kompkikötő a harmadik leglátogatottabb turistalátványosság a városban. A Harbor Commons művészeti programja újabb okot ad az idelátogatásra, és egy kicsit hosszabb maradásra is bírja a turistákat. Ez az apróság hozzásegíti a terület művészeit az érdeklődés fenntartásához és a megfelelő tőkéhez egyaránt. A legnagyobb áldás azonban egyben a legnagyobb akadály is a kulturális párbeszéd megteremtésében, hiszen a kompterminál hatalmas tömegeket, naponta 65 ezer látogatót fogad be.

A hatalmas forgalom kezelése nehéz feladat, az autók és parkolók rendkívül nagy akadályt jelentenek, így a szomszédos St. George-ot legegyszerűbben gyalogosan lehet megközelíteni. Sajnos nem csak a ki- és belépési pontok túlterheltek, zavarosak a szigeten, a terminálon kívül sem könnyű fellelni St. George látványosságait. Továbbá egy tanulmány azt is kimutatta, hogy a gyalogosok veszélynek vannak kitéve a kikötő körüli forgalmas utcákon, és sokan azt sem tudják merre tartsanak, miután elhagyják az új terminált. Cohn és a többi szervező is egyetért abban, hogy ezt a problémát orvosolni kell, és meg kell hozni a forgalom irányításában szükséges változásokat.

ferry.jpg7. kép
Komp Staten Island felé

A nap, mint nap odalátogató turistákon felül, a Snug Harbor művészei is megtalálták a módját annak, hogyan építsenek kapcsolatokat és támogassák egymás munkásságát. Két háztömbnyire a termináltól, hatalmas stúdiót rendeztek be, Deep Tanks néven, mely többek között helyt ad ideiglenes kiállításoknak, zenés előadásoknak és egyéb eseményeknek egyaránt. Kristopher Johnson és Florence Poulain művészpár ötlete, hogy az egykori helyi hírlap irodája (The Islander) támogassa a közösségi munkát, melyet az elmúlt három évben véghez is vittek. Részt vesznek a Second Saturdays Staten Island nevű eseményen, mely egy havonta megrendezett művészeti séta a galériák mentén. Ekkor a stúdiók is megnyitják kapuikat és mindenféle művészeti programon lehet részt venni a sziget északi partján. Az elmúlt három évben a közösségi rendezvények, felolvasóestek, bemutatók tükrözik, hogy Johnson és Poulain eltökélt támogatói a kulturális élet fellendítésének, s szándékuk a fiatalság bevonása a közösségi életbe.

"Lesz egy srác, aki harmonikán játszik, és egy helyi banda is alakult 18-20 éves fiatalokból. Nem gyakran lehetett ehhez hasonlót látni a szigeten korábban. Mostanság idevonzzuk az embereket, legyen akár 18, vagy 80 éves."

"Az emberek Manhattanből azt mondják, Staten Island a művészetek új központja." Johnson szerint azonban itt mindig is fellelhető volt egy kreatív közösség.

Vajon a Staten Island-i St. George lesz az új Williamsburg? Johnson azt mondja, nem igazán, szerinte a sziget továbbra is kisebbségi komplexusaival küzd. Az itt élő és alkotó művészek valamiért úgy gondolják, hogy műveiket valahova máshova kell vinni bemutatni, ahhoz, hogy értékeljék őket, vagy a szigeten bemutatott műveket tömegek kell, hogy lássák Brooklynból vagy Manhattanből, s akkor elhiszik, hogy tényleg ér valamit, amit alkottak.

"Olyan érzés, mintha nem volna elég a Staten Islanden élők elismerése. De én nem hiszek ebben a filozófiában." - mondja. "A Deep Tanks a sziget lakóiért jött létre."

Az író, Summer Brennan szerint mégis úgy tűnik, hogy a városi forgalom az, ami majd elősegíti, vagy megtöri St. George felemelkedését a művészi világban. Egy hely, ahol a művészet és kultúra együtt virágzik, ahol az alkotók egymással együttműködve képesek élni és dolgozni, ahol az emberek lehetőséget kapnak az elismertségre és műveiket szabadon megmutathatják a nagyvilágnak. Ez St. George, nemcsak holmi "kisváros", ahol gyönyörű kilátásban és  megfizethető árakban van része az emberiségnek.

michael-ruffo-5.jpg8. kép
Egy festmény a Deep Tanks egyik kiállításáról

Susan Grabel hosszú ideje Staten Island-i lakos, s már 35 éve készíti és kiállítja - kicsit elvont - szobrait a környéken. Saját munkásságát a következőképp jellemzi: az emberiséget politikai és szociális oldalról megfigyelve mutatom be, pl. a fogyasztói társadalom, vagy a hajléktalan lét problémáit, vagy akár épp egy korosodó női testet. "Mindig van, aki támogat, ha olykor kevesen is, de vannak, akik kíváncsiak itt a művészetemre."

"A COASHI nagy hatással volt rám." - dicséri, az azóta már Staten Island Arts-ra átnevezett szervezetet. "Egy darabig a helyzet változatlan maradt, elnyűtt, de most tényleg úgy tűnik, hogy egyre nő a művészeti érdekeltség errefelé."

St. George tele van ún. szabad galériákkal, melyeket egykori művészek hoztak létre, úgy, hogy kiüresedett helyeket kiállítótérnek használtak. "Mostanában én is besegítek a Staten Island Arts tevékenységébe és megpróbálunk létrehozni egy hivatalos művészeti negyedet a sziget északi partján" - mondja Susan. Továbbá a Staten Island Arts irodájának a kikötő környékére tervezett átköltöztetése is nagyban segítené a szervezet láthatóságát, fellelhetőségét.

St. George, mint fenntartható kulturális negyed tervezete a Staten Island Arts megbízásából készült 2010-ben, azzal a reménnyel, hogy némi tőkét kovácsolhatnak a művészek által nyújtott vonzóerő, valamint a folyamatosan átalakuló környék segítségével. A tervek között szerepelt továbbá, hogy a választókerület állandó otthont nyújtson a kulturális közösségeknek a jövőben, s ez a művészparadicsom Art Hill néven válna ismertté.

"Ez most inkább olyan, mint egy szubkultúra a város szélén." - állítja Susan Grabel a terület jelenlegi helyzetére vonatkozóan. "Az emberek egyfolytában az autóikban ülnek." A legnagyobb kihívás az, hogy a társadalom felfigyeljen arra, hogy itt egy valódi művészközösség virágzik. "Sajnos nem sokan közlekednek gyalogszerrel, ezért észre sem vesznek bennünket."

Staten-Island-Ferris-Wheel2-537x358.jpg9. kép
Az óriáskerék látványterve

"A kérdés a terület kihasználtsága köré épül. Amennyiben az emberek elég sokáig foglalkoznak az üggyel és a koncepciók életre kelnek, ha megépül a bevásárlóközpont és elkészül az óriáskerék, na az már valami. Látom, hogy új épületeket húznak fel, odalent pedig egy új piacot terveznek. További sűrűsödés, további tömörülés szükséges. Valamilyen szempontból mondjuk már telítettséget érzek." - gondolkozik tovább Susan. "Egyre több fiatal áramlik be, csak azért, mert Staten Island a város egyik legmegfizethetőbb része. Azt hiszem, minden jó megtörténhet, de mint minden, ez a folyamat is az első lépéssel kezdődik el."

 

Eredeti cikk: 
http://urbanomnibus.net/2013/07/naturally-occurring-cultural-districts-st-george-staten-island/

Képek forrása: 

1. http://urbanomnibus.net/2013/07/naturally-occurring-cultural-districts-st-george-staten-island/

2. http://urbanomnibus.net/2013/07/naturally-occurring-cultural-districts-st-george-staten-island/

3. http://www.flickr.com/search/?q=staten%20island

4. http://www.flickr.com/search/?q=staten%20island

5. http://urbanomnibus.net/2013/07/naturally-occurring-cultural-districts-st-george-staten-island/

6. http://www.agneskarin.se/gallery/71039/india/

7. http://www.flickr.com/search/?q=staten%20island

8. http://deeptanks.com/wp-content/gallery/deep-tanks-silent-auction-04-13-13/michael-ruffo-5.jpg

9. http://inhabitat.com/nyc/wp-content/blogs.dir/2/files/2012/09/Staten-Island-Ferris-Wheel2-537x358.jpg

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mut-mutato.blog.hu/api/trackback/id/tr855397246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.