MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

Miért NEM ajánljuk a Banksy kiállítást?

2012. december 08. 07:00 - sarafleischer

- vigyázat a cikkben lelőjjük a poént -

A közelgő felháborodottságot meglovagolva fordulatos történetben mutatnánk be, hogy mit jelent Banksy a Műcsarnoknak és viszont.

A dolog ott kezdődött, hogy a Műcsarnok éves kiállítási tervén felbuzdulva nyáron lértejöttt egy facebook event, amely a progresszív nemzetközi kortárs művészek bemutatására kialakított Mélycsarnok kiállítóterében megrendezendő Banksy – Exit Through the Gift Shop kiállítást hirdeti. A csatlakozók özönlenek, mára több mint 12 000 ember mondta biztosan, hogy elmegy, ami a Mélycsarnok területét ismerve lassan biztonsági problémákat is felvet. Később kiderült, hogy a meghirdetett program nem a Műcsarnok hivatalos közlésén alapult.

 

Az első csavar

A kiállításról a napokban közlemény került fel a múzeum honlapjára, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a kiállítás Banksy 2009-es azonos című, Oscar-díjra jelölt filmjének bemutatására szolgál (ők azt írják, hogy ők teszik ezt elsőként magyar felirattal, de ezt történetesen nem igaz, korábban több budapesti artmozi is szervezett vetítéseket), valamint, hogy a filmvetítés mellett magyar streetart művészek műveit is bemutatják.

Erre persze beindult a hőbörgés a facebookon is, hogy Banksyt, a nagy művészt nem engedik be a múzeumba. Miközben láthatólag egyáltalán nem erről van szó, ugyanis egyedül a Leake Street metrómegállóban kialakított moziban volt Banksynek valóban kiállítása a filmjéhez kapcsolódóan, ami ugye mégiscsak egy metrómegálló, korábban pedig raktárakban állított ki (2003,2005), és Banksy valószínűleg egyáltalán nem szeretne bemenni a múzeumba…

 

A második csavar

Például, mert már volt ott egyszer. Megfordult többek közt a Louvre-ban, a londoni Natural History Museumben, a new yorki MOMA-ban is és mindenhol nyomot is hagyott. A 2005-ben kezdett hadjárat során álruhában ragasztotta fel hekkelt képeit a múzeumi képaláírásokkal együtt az üres falfelületekre. A vicc a múzeumokat sokáig egyáltalán nem zavarta, mert észre sem vették, az akcióról készített videofelvétel viszont tarolt a bulvár- és kultúrmédiában. Banksy egy csapásra világhírű lett, ráadásul sikerült titokban tartani valódi nevét és arcát.

 

A harmadik csavar

A MOMÁban az Andy Warhol teremben garázdálkodott, és az amerikai művész ikonikus paradicsomleveses képe mellé akasztotta fel saját remixét, ami egy teszkós paradicsomleves-konzervet ábrázolt, félreérthetetlenül utalva Warhol művére. De a pop art király más művét is posztmodernizálta: Marilyn Monroe stencil képéből Kate Moss lett, majd a photoshop adta lehetőségeknek köszönhetően elárasztották a netet a hasonló mémek, ahol Mr. Beantól Mona Lisáig mindenki bekerült a jellegzetes hajkorona alá.

Campbell's Soup I (1968)
forrás: Wikipedia

Banksy
forrás: newell-news.blogspot.hu

A mémesítés nem mond ellent Banksy hitvallásának, de lássuk be, ami egyszer vicces és újszerű, az 472-edszerre közhelyes és ciki. 2009-ben Banksy filmet csinált; a hivatalos adatok szerint ő maga rendezte, de nem lehet ilyen egyszerű a történet, ha Banksyről van szó. A film Thierry Guetta francia hobbi-videóművész kézikamerás felvételein keresztül mutatja be a street art világot. Felbukkan benne Space Invador, Swoon és megannyi kultikus és elismert utcai művész. Végül Banksy közli, hogy bár valóban arról volt szó, hogy róla fog szólni a videó, de Thierry sokkal érdekesebbnek bizonyul, így kiállítási lehetőséghez juttatja. A Banksy pártfogása alá kerülő wannabe streetartos rengeteg nyomatot készít el, egyik sorozata például, az Elvis kék kalasnyikovval, Elvis piros kalasnyikovval, Elvis zöld kalasnyikovval, Elvis sárga kalasnyikovval, Banksy majd összes mémmé vált eszközét alkalmazza: végy egy kultikus alkotást, helyezd egy hétköznapi helyzetbe, tedd közszemlére egy megfelelő helyen, majd várj, és dokumentáld, hogy reagálnak rá. A tömegkulturális termékekből silány és fantáziátlan, viszont megterhelően sok feldolgozást készítő művész megakiállítására dőlnek az emberek. Senki nem tudja, mire megy el, de a Banksy, streetart és múzeum kulcsszavaktól trendivé válik a megjelenés.

Az ember azt gondolná, hogy nem kell túlmagyarázni a jelenséget, de a többi  10 000 lelkes csatlakozó hatására mégis megpróbáljuk egyértelműen megfogalmazni, miről van szó: arról, hogy kortárs múzeum és a kultúra ma ugyanolyan sztárkultuszt működtet, mint az a tömegkultúra, amitől nagyon hangosan igyekszik elhatárolódni. És mindezért nagyon sok pénzt kapcsolnak le a látogatókról: át kell jutni a beléptető kapun, pénzért, majd az ember orra alá dugnak mindenféle exkluzív dolgokat, mint például füzet (Van Gogh fülével), ceruza (Mona Lisa mosolyával), hűtőmágnes (kicsi és rossz minőségű Michalengalo repróval). Természetesen a politikai állásfoglalásairól is híres Banksy művei és problémafelvető akciói (mint például a palesztin-izraeli falra festett áttörések) sokkal több emberhez jutnak el, mint egy magas művészeti folyóirat alapos cikke vagy egy múzeum tematikus kiállítása. Banksy megjelenésével, ahogy átverve a múzeumi kurátorokat, egyszerűen kiakasztotta műveit a kiállítóterükben, úgyszólván belefojtotta a szavakat az akadémikus művészetet képviselőkbe, akik komoly diskurzusokat folytatnak arról, hogy mi kerüljön be a múzeumba, és mitől művészet valami. Banksy akciójával bizonyította, hogy a múzeum nem azt érti művészet alatt, amit a XXI. század művészetfogyasztói. Ezzel együtt legitimizálta saját magát, mint művészeti ág, és tevékenységét azóta is többnyire nem kanonizált művészeti helyeken folytatja, amik kulthellyé válnak a távozása után.

Banksy
forrás: banksy.co.org

A negyedik csavar

Aki a film címéből nem jön rá (Exit Through the Gift Shop – kijárat az ajándékbolton keresztül), hogy a hasonló marketingfogással apelláló Műcsarnok nem fogja tudni Banksyt becsábítani az akademisztikus művészet fellegvárába, az súlyos csalódásnak van kitéve, ha ellátogat a kiállításra. Viszont részt vehet a negyedik csavarban: besétálhat a múzeumba, és megtekinthet egy filmet azokról, akik Banksy nevének hallatán bármire fogadókészek, anélkül, hogy belegondolnának annak jelentésébe; vagyis saját magáról

Azoknak, akiket esetleg meggyőztünk arról, hogy nem (kizárólag) az művészet, amit a múzeumban látnak, itt a link, amire kattintva, ugyan magyar felirat nélkül, de kellemes szobamelegben megtekinthetik a 2009-es filmet. Tesszük mindezt azért, mert nem félünk, hogy a művész úr éhen hal, hiszen több 10 millióért csapják le műveit a nagy aukciósházak árverésein. Muhaha.

Banksy művészetének alaptézise, hogy harcol az ellen, hogy az állam vandalizmusnak állítsa be reflektív tevékenységét, csupán azért, mert a hatalom nem jut bevételhez az utcai művészetből. Sikerétől beindult a Banksy-jelenségként emlegetett folyamat. Jó és kevésbé jó streetartosok kerültek fel a kurátorok listáira. Trendik lettek - annak ellenére, hogy ma Magyarországon a Büntető törvénykönyv értelmében akár egy év szabadságvesztéssel is sújtható az alkotó. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mut-mutato.blog.hu/api/trackback/id/tr784949153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.