MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

Forradalom a közlekedésben, avagy hogyan alakítják át városainkat az önjáró autók?

2014. november 27. 09:00 - Szaló Péter Tamás

Miközben manapság a tömegközlekedés reneszánszát éljük, előtérbe kerül a forgalomcsillapítás és az autóhasználat visszaszorítása. P+R parkolók épülnek és az Egyesült Államokban javában zajlanak azok a fejlesztések, melyek egy újabb motorizációs hullámot indíthatnak el. Vajon ezek az önjáró (vagy ahogyan leggyakrabban találkozhatunk vele, autonóm) gépjárműveknek milyen hatással lesznek városainkra? Erre a kérdésre különböző teóriák, forgatókönyvek is léteznek, melyek elsősorban amerikai forrásból származnak és az ottani életmód irányából indulnak ki. Tehát mindenképpen illik forráskritikával kezelni őket, ennek ellenére jó támpontot adhatnak a jövőre nézve. 

google.jpg

Van azonban néhány dolog, amiben biztosak lehetünk!
Napjainkban gyakorlatilag nincs olyan gyártó, amelyik ne végezne fejlesztéseket e területen. Ugyan különböző fázisban járnak, de egytől-egyig mind az önjáró autó projektjén dolgoznak: a General Motors, a Ford, a Mercedes Benz, a Volkswagen, az Audi, a Nissan, a Toyota, a BMW és a Volvo, sőt a Google is. Az erős lobbinak köszönhetően Nevada állam 2011. június 29.-én engedélyezte a vezető nélküli autók részvételét a közutakon, melyhez később Florida és Kalifornia (utóbbi csak tesztelés erejéig) is csatlakozott. A tesztüzem során csak a Google által „vezetett” flotta teljesítette az 500 000.-ik megtett kilométerét 2012-ben. Mindezt balesetmentesen! Szakértők szerint az első önjáró autók kereskedelmi forgalmazása 2020-ban indulhat el és 2040-re várható, hogy kiszorítják a forgalomból hagyományos társaikat.

Hogy milyen változások várhatók innentől?

Először is, sokkal kevesebb balesetre számíthatunk. Elég csak az alkoholos befolyásoltság alatt bekövetkező balesetek magas számára gondolni. Ráadásul szintén pozitív hozadék, hogy a látássérültek, mozgássérültek és egyéb hátrányos helyzetű emberek is önállóan tudnak majd közlekedni a jövőben.

Az autóban eltöltött idő sokkal szabadabban felhasználható. Ez nem is kérdés, hiszen az út pásztázása helyett arra koncentrálhatunk, ami éppen fontos: munkára, olvasásra vagy bármire, amihez éppen kedvünk van. 

Majdnem biztosan kijelenthető, hogy a számítógép vezérelt autók átlagsebessége nőni fog. Ez elsősorban azzal lesz elérhető, hogy az önjáró autók egymással is képesek lesznek a kommunikációra, így csökkenni fognak a követési távolságok, ami különösen a városi forgalomban lesz hasznos.

Arra is lehet számítani, hogy a számítógép által vezérelt autók az eddiginél keskenyebb sávon is elférnek majd a precízebb irányításnak köszönhetően. Merészebb vízió, de nem kizárható a jelzőlámpás csomópontok jövőbeli eltűnése. Helyüket olyan intelligens irányító rendszerek veszik át, ahol a kereszteződésekben folyamatosan áramlik a forgalom, és nincs szükség megállásra. Ezt mutatja be az alábbi animáció is: 

Számomra azonban sokkal érdekesebb, hogy mindezek hogyan hatnak a környezetünkre és városaink működésére?

Ha csak azt a lehetőséget nézzük, hogy az autó képes lesz sofőr nélküli helyváltoztatásra, máris paradigmaváltáshoz vezethet a parkolóhelyek tervezésével kapcsolatban. Hiszen minek is egy  zsúfolt városközpontban parkolni, mikor az önjáró autó képes „hazamenni” a kiindulási pontba? Vagy akár továbbhajtani oda, ahol másoknak szüksége lehet rá.

Az egyes városokban már létező car-sharing rendszerek is arra a hely- és energiahatékonysági problémára próbáltak választ adni, hogy egy autó átlagos élettartamának 90%-át álló helyzetben tölti. Könnyen belátható, hogy az önjáró autók elterjedésével az autóbirtoklási szokásaink is változni fognak, hiszen a rendszer sokkal inkább a közösen fenntartott autók használatára ösztönöz. Extrém esetben megszűnhet vagy minimálisra csökkenhet a magántulajdonban tartott gépjárművek száma. Az egy főre jutó kevesebb autó pedig nagy területeket szabadíthat fel a városainkban, különösen azok az Amerikai nagyvárosok járhatnak ezzel jól, ahol a városok területének 30%-a parkolási felületként funkcionál. 

salem.jpg

Parkoló felületek Salem városában

És hogy ennek az innovációnak milyen káros hatásai lehetnek?

A legnagyobb veszélyt éppen az önjáró autók túlzott sikere jelentheti, hiszen ha beválik a rendszer, egyre többen és többen választják majd ezt a megoldást . Végeredményben ugyanahhoz a problémához érkezünk vissza, mint a motorizációs robbanást követő évtizedekben, azaz annyi autót fognak használni a városok lakói, amennyi egyszerűen nem fér el az utakon. Szintén veszélyes lehet, hogy az önjáró autó a városok szétterjedését is erősítheti, hiszen az autóban eltöltött időt jobban tudjuk hasznosítani. Ennek következtében újra vonzóbb lesz az agglomerációba való kiköltözés, ami - mint tudjuk - rendszerszinten pazarlóan bánik az infrastruktúrával. 

Felmerülhet továbbá a tömegközlekedési hálózatok feleslegessé válása is, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a nagy kapacitású vonalakra továbbra is szükség lesz, hiszen a főutak terhelhetősége korlátozott, és a sűrűn lakott területeken torlódások alakulnának ki a hagyományos tömegközlekedés nélkül. Így az önjáró autók az utazás során megtett első és utolsó kilométereken tudnának igazán hasznossá válni. 

Látható tehát, hogy az önjáró autók hatalmas robbanást idéznek majd elő a városainkban, melynek végeredményét ma még megjósolni is csak nagyon nehezen lehetséges. A legfontosabb, hogy felkészüljünk a változásra, és ne csak kövessük, hanem irányítani is tudjuk az átalakulást. 

„Szerencsére” időnk még van elég!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mut-mutato.blog.hu/api/trackback/id/tr96927877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.