MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

Makótól Makoveczig

2014. február 17. 10:48 - kovács fruzsina

Mi a közös Galamb Józsefben, Szakáts Gáborban, Páger Antalban, Pulitzer Józsefben és Palya Beátában? A Ford konstruktőre, a lángszóró feltalálója, a Kossuth-díjas színész, az amerikai újságíró és a népdalénekesnő is egy ugyanazon város szülötte. Vajon melyik az a város? Csak a felsorolt nevek alapján elsőre lehet, hogy nem jutna eszünkbe a válasz. Viszont a “hagymaváros” hallatán egyből rájönnénk, hogy nem másról, mint Makóról van szó!

Makó a Tiszántúl déli részén Csongrád megyében, a Maros jobb partján fekszik, Szeged és a román határ közvetlen közelében. A 13. századról ránk maradt írásos emlékekből kiderül, hogy a Maros azon partján Felvelnek, Velnek település egyik része volt, amely később az azt birtokló Makó bánról kapta a Makófalva nevet. A Makó pogány név türk nyelven a “dicsőséges” szót jelentette.

A jelentős történelmi események következtében, a török hódítástól kezdve egészen a rendszerváltozásig, folyamatosan változott a város demográfiája, etnikai összetétele, szerkezete, épületállománya, illetve a térségben betöltött szerepe is. Mindezek ellenére hosszú évszázadokon át megmaradt a város mezőgazdasági jellege. Emellett egyre nagyobb teret kapott az ipari termelés a gazdasági életben és ezt próbálja megerősíteni a mai Makó vezetése a 2000-es években kiépített Ipari Parkkal is. A város talán a hungaricumnak számító makói hagyma termesztéséről a leghíresebb, de a kedvező földrajzi viszonyok révén jelentős a gabona, szőlő-, és gyümölcstermesztés, illetve az állattenyésztés is.

 

25527_makoi-hagymafesztival-350-d0001E34A2e76b4e34a30.jpg

Az évente megrendezett Hagymafesztivál

 

A város kulturális, informatív eseményei is főképp a mezőgazdaság területéhez, és a szimbólum erejű hagymához kapcsolódnak. Ilyen például az 1996-tól ismét megtartott farsangi mulatság, a Hagymabál, a Makó Expo, és a világhíres 3 napig tartó Makói Nemzetközi Hagymafesztivál. A város egyik különlegessége: 10 testvérvárosa közül a német Löbau-val közös sört is gyártanak Öröm sör néven. Viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Makó elnyerte a Magyarország Legvirágosabb Városa és az Európai Ezüstérmes Város díjat, ugyanis az utóbbi évtizedekben jelentős lépéseket tetettek a városi zöldfelületek növelésében, a környezet megszépítésében. Mindez főképp a Virágos Makóért programnak köszönhető. A természeti értékek mellett, a régi, történelmi értékek, épületek védelme is előtérben van, míg az új építészeti értékek megteremtésére is törekednek. E városalakítási koncepciónak köszönhetően Makó nyerte el 2010-ben a Magyar Urbanisztikai Társaság által kiírt Települési Hild János-díjat.

A hagyma motívum Makó építészetében különböző formákban megjelenik, többek között ilyen a Hagymaház, a Hagymatikum, melyek nevükben is azt hordozzák. Az utóbbi évtizedek alatt Makóban felépített épületek jelentős része Makovecz Imre és Csernyus Lőrinc nevéhez fűződnek.

Makovecz Imre a magyar organikus építészet kiemelkedő alkotója. A Kossuth-díjas építész tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen fejezte be 1959-ben, ezt követően több irodában is dolgozott tervezőként, majd 1984-től az általa alapított MAKONA építésziroda vezetője volt. Különböző díjakkal tüntették ki (pl.: Ybl Miklós-díj, Magyar Örökség díj), nem csak hazai, hanem világhírű sikereket ért el munkássága alatt. Emellett a Kós Károly Egyesülés és a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, utóbbinak örökös tiszteleti elnöke is egyben.

Makovecz elsősorban vidéki városokban, falvakban tervezett épületeket. A vidéki közösségi élet fenntartása és fejlesztése érdekében több egyesületet is létrehozott munkatársaival közösen. Építészetében szem előtt tartotta a helyi közösség értékeit, azokat igyekezett megerősíteni. Mindenegyes alkotásán az adott hely, környezet értékei, vonásai tükröződnek, ötvözve saját jellegzetes organikus építészeti stílusával.

Makovecz Imre több mint fél évszázados pályája során kialakult egyedi stílusának jegyei kivétel nélkül minden épületén felismerhetők. A magyar építészetben újdonságként jelent meg Makovecz homlokzat és tömegformálása. Az egyszerű, letisztult, világos színű homlokzathoz többnyire íves tető felületen rakott pikkelyfedés (jellegzetesen sötétszínű pala) társul. Az organikus építészet követőjeként a növény- és az állatvilág formáiból merített ihletet, illetve épületei szoros kapcsolatban állnak a környezetükkel. A keleti kultúrák ezoterikussága mellett az ősi magyar hitvilág is foglalkoztatta az építészt. Ezek hatással voltak egyéni stílusára és ezáltal épületei jellegére. Az épületet egyfajta jelhordozónak is tekintette, az alapvető funkciója mellett, így jó néhány alkotását illethetjük az antropomorf jelzővel (pl.: Paksi templom). Makovecz előszeretettel nyúlt vissza a magyar népi építészethez, mind szerkezetben, mind belső téri kialakításban. Például több épületének belsejében megjelenik szinte teljes méretében a fatörzs, mint teherhordó szerkezet, hasonlóan elődeink ágasfás építményeihez. Az anyaghasználatot illetően is a természetes, lehetőleg helyben megtalálható építőanyagokat alkalmazta.

A közös karakternek köszönhetően a laikusoknak sem okoz nehézséget épületeinek felismerése. Makovecz közel 500 különböző funkciójú épületet tervezett, ezeknek közel fele meg is épült (pl.: oktatási intézmény, sport létesítmény, templom, lakóház, közösségi ház, stb.). Néhány jelentős épülete: pályája kezdeti szakaszából a Cápa vendéglő, későbbről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épülete (Stephaneum), a csíksomlyói búcsú helyén található Hármashalom oltár, az egri uszoda és a nemzetközi elismerést kiváltó 1992-es Sevillai Világkiállítás magyar pavilonja.

 

DSC_0790_exp.jpg

Az egri uszoda épülete (Készítette: Kovács Fruzsina)

 

Makovecz jó viszonyt ápolt Makó városával, részt vett több megvalósult épület tervezésében is. Többek között ilyen a Széchenyi tér, a József Attila Gimnázium, a makói általános iskola, illetve a buszpályaudvar rekonstrukciója. Szintén az ő nevéhez kötődik a Makói Művelődési Ház (“Hagymaház”) és a rekonstruált Makói Termál és Gyógyfürdő (“Hagymatikum”). Nemrég volt lehetőségem személyesen is ellátogatni a Hagymatikumba, így ebben a cikkben Makovecz munkái közül ezt mutatnám be részletesebben, kezdve annak előtörténetével.

 

IMG_8545exp.jpg

IMG_8559exp.jpg
A makói Hagymaház és Hagymatikum (Készítette: Kovács Fruzsina)

 

A pusztításokkal teli 20. században Makóban a termelés és maga a gazdaság visszaesett, így a városnak nem volt lehetősége megújulni, tovább fejlődni. 1956-ban azonban fúrások révén rájöttek, hogy Makó és környéke értékes 41 fokos alkálihidrogén-karbonátos vízzel rendelkezik, a fürdőkultúra kiépítésének gondolatával pedig felcsillant a remény a jövőbeli konjunktúrára. Meg is kezdték 1961-ben a Makói gyógyfürdő építését, melyet a következő évtizedek alatt fokozatosan fejlesztettek, bővítettek. Viszont mindez nem volt elég ahhoz, hogy a város a fürdő révén jelentős szerepet kapjon az idegenforgalomban is, ezért meggondolandó kérdéssé vált a fürdő rekonstrukciója. A város vezetősége az építkezésre döntött, annak ellenére, hogy a beruházás mérete felülmúlta a város tényleges erejét. Az új épületkomplexum tervezésével Makovecz Imrét bízták meg 1998-ban. Ezt éveken át tartó folyamatos egyeztetések, szakaszos építkezések követték. Végül az újonnan elkészült fürdőt 2012.01.20-án avatták fel.

A két esztendős Hagymatikum nem csupán gyógy-, hanem élményfürdőként is funkcionál, így próbálja az idősebbektől egészen a fiatal gyerekekig szélesíteni vendégkörét. Összesen 18 különböző medencéje van, az élmény-, és csúszdás medencéktől kezdve egészen a gyógymedencéig, kül-, és beltérben egyaránt. Emellett külön az alagsorban elhelyezett szauna részleg várja a látogatókat, illetve többfajta gyógykezelés is igénybevehető.

Az épületkomplexum már messziről felismerhető, mivel az épületformák a vöröshagymára emlékeztetnek. A fehér fal és a sötét palafedés az évek során tagadhatatlanul Makovecz egyik kézjegyévé vált. Az összetett térrendszerű épületegyüttest hol rendkívül nagyméretű (pl.: fogadó épület), hol kisebb egymásba kapcsolódó kupolák fedik, néhol a kettő együttese van jelen (pl.: élménymedence tere). A belső téri kialakításban is az organikus építészetre jellemző növényi formák jelennek meg, a stilizált emberfejekkel díszített magas oszlopok, angyalszárny motívumok pedig kifejezetten a tervező stílusára jellemzőek. Érdemes felnézni az alulról látható tetőszerkezetre, ugyanis érdekes látványt nyújt a fagerendák szabályos ritmusa. A Hagymatikum építészetében is megjelenik a Makoveczet foglalkoztató népi hitvilág: az élménymedence terének közepén egy 10 m magas organikus életfa-oszlop található, illetve az egyik medencében egy barlangot alakítottak ki.

IMG_8569.jpg

IMG_8582.jpg

IMG_8579.jpg

 

IMG_8585.jpg

 

IMG_8568.jpg

A kétszintes élménymedence tér középen az életfával, napozóágyakkal (Készítette: Kovács Fruzsina)

Az igazat megvallva az organikus építészet nem áll közel hozzám, viszont nem is határolódom el tőle, nyitottan szemlélem az ilyen stílusú alkotásokat. A Hagymatikum, főleg a belső világa, azonban engem is magával ragadott. A felhasznált anyagok, téri kialakítások, színek, fényhatások összhangja megteremti a relaxációhoz elengedhetetlen harmónia és nyugalom érzését. Jó magam is hosszú idő után ki tudtam kapcsolódni a fürdőben eltöltött idő során. Egy hideg téli napon tökéletes időtöltés a Hagymatikumba ellátogatni, már az építészeti értékekért  is megéri.

Makovecz munkájával sok makói épület újult meg, emelve a város értékét. Köszönet nyilvánításként múlt nyáron a makói székhelyű Makó Város Fejlődésért Közalapítvány nyílt, országos pályázatot írt ki köztéri emlékhely kialakítására Makón, Makovecz tiszteletére. Az eredményről egyelőre nem kaptunk információt.

Az idegenforgalmat tekintve maga a Hagymatikum épülete is már egy látványosság, vonzerő a városba látogatók szemében. Viszont felmerül a kérdés, hogy hosszú távon is sikeres volt-e a beruházás, a jövőben ki tud-e épülni egy a várost felvirágoztató fürdőturizmus? Illetve a megújult épületállomány is segítségére lesz-e a városnak abban, hogy kitörjön a második világháború óta fennálló periférikus helyzetéből?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mut-mutato.blog.hu/api/trackback/id/tr915811225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.