MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

OKOS-ház - I Love Panel: Hatékonyság, esztétika

2014. február 12. 10:24 - Klovács bence

„Sosem térül meg!”

„Majd, ha olcsóbb lesz.”

„Ugyan már?!”

 

Biztos vagyok benne, hogy sokunkban felmerült már a kérdés mai szemmel és fejjel, hogy: mi vette rá eleinket arra, hogy az építészet oltárán feláldozzák a hatékonyságot és az esztétikát a házgyári technológiával felépített panelházak esetében? válasz valószínű több, mint egyszerű, akkor ezek voltak a kor elvárásai, mind a hatékonyság, mind pedig az esztétika terén. Akkoriban – ’70-es, ’80-as évek – kifejezetten kecsegtető volt vidékről városba költözőknek egy ilyen típusú panellakás. Ma már félve tekintünk rájuk, pedig tengernyi lehetőséget rejtenek. 

Elvárásaink - túllépve a XX. századot - felülbírálják ezt a szemléletet, hiszen megannyi technika van már költségeink csökkentésére és az élhetőbb élettér megteremtésének érdekében. Gondolom, ezen felbuzdulva hirdette meg igen népszerű és nagysikerű pályázatát még 2012 tavaszán a FŐTÁV ZRT, ami az OKOS-ház projektnéven jelent meg a köztudatban.

 

napelem_nyirpalota_utcai_haz_tetejen.jpg

Napelemek a panelház tetején (forrás)

 

AZ ’OKOS-ház projekt’ tényleg népszerű kezdeményezés volt, hiszen az 50 millió forintnyi megpályázható összberuházásra, költségcsökkentésre 50 darab panelház jelentkezett. A pályázaton csak azok a panelházak vehettek részt, akik már eddig is sokat tettek költségeik csökkentéséért, a hatékonyság növelése érdekében.  Az 50 jelentkezőből csak 4 pályázó munkája lett sikeresen elbírálva, mivel a projekt pályázhatóságának előre lefektetett követelményrendszere volt. Az első három épület, akik sikereiknek örülhettek a XV. kerületi Rákos út 100., XV. kerületi Nyírpalota út 1-21. (már a millennium idején megkezdődtek a felújítások) és a III. kerületi Hadrianus utca 7. Ezeken felül volt egy negyedik nyertese is a pályázatnak, mivel maradt még rendelkezésre álló összeg, így a IV. kerületi Lebstück Mária utca 48-56 is részesült a sikerből.

 

A pályázni kívánó panelházaknak a következőkben kellett előre bizonyítaniuk rátermettségüket, az előkészületek meglétével:

- Homlokzati hőszigetelés megléte

- Nyílászárók kicserélése

- Radiátorszelepek felszerelése

Ha ezeknek a pontoknak megfeleltek, elkezdhették a pályázati eljárást, ami további szempontokat határozott meg a legmegfelelőbb (gyakorlatilag azok az épületek jöhettek szóba, amik nem igényeltek többlet költségeket a beruházás kivitelezéséhez és energiaigényük alapjában véve alacsony volt) épületek kiszűréséhez.

A pályázat nyertesei három új megoldást tudhatnak magukénak a költségeik csökkentése érdekében:

- Az épület HMV (Használati meleg víz) - rendszerének korszerűsítése. Gyakorlatilag átépítették a teljes vezetékhálózatot, hatékony szigeteléssel és a cirkulációs termosztatikus beszabályozó szelepekkel való felszerelésével kiegészítve. A minőségi és hatékonyságbeli különbségek jól érzékelhetők. Ezen felül ÖKO-perlátorokat szereltek fel a vízigény további csökkentése érdekében.

- A „Smart költségelosztás” rendszer kialakítása az érthetőbb számlázás érdekében. Lakásonként, havonta akár forintban is mérhetjük a fogyasztásunkat. Ez talán látszatmegoldásnak tűnik, de nem is gondolnánk, hogy mennyien nem is értik miért fizetnek annyit, amennyit és ezért eszükbe se jut a költségeik csökkentése, igényeik visszaszorítása.

- Az egyik leglényegesebb pont a napelemek elhelyezése volt a tetőn. A napelemek az épület egészét látják el zöldárammal! A lift és a lépcsőház energiaigényét látják el belőle, ha arra éppen nincs igény, akkor visszatáplálják az ELMŰ rendszerébe. A visszatáplálás a legutóbbi mérések alapján a felvett energia 10%-a. Ez igen is egy nem elhanyagolható és lekicsinylő szám! Képesek vagyunk elautózni egy másik városba, egy nagyobb és szebb szupermarketért, ahol olcsóbban szerezhetjük be a „10%-os” kuponunkkal vásárolni kívánt termékünket (teljesen érthető okokból), akkor megkérdezném azokat, akik a „Sosem térül meg!” szavakat szajkózzák, hogy miért is kéne nekem drágábban megvennem az áramot? Ahelyett, hogy a tetőmön megtermelem egy kisebb-nagyobb hányadát. és amikor nincs szükségem rá az ELMŰ háromszoros áron köteles visszavásárolni tőlem az Európai Unió döntése alapján. Lehet, csak én nem értem. Én bízom benned kedves olvasó. De azért a bizonyos kuponért is 1000 jó magyar forintot kellett költenem előtte, ha úgy vesszük befektettem.

nyirpalota-ltp.JPG

A mérési adatbázis: Levegő Munkacsoport

2013. május 22-én találkozhatott a sajtó az egyik nyertes ház a XV. kerületi Nyírpalota út 1-21. fejlesztéseivel és az első tapasztalatokkal. Itt olyan adatok hangoztak el, mint például a HMV-igény 6,1%-os csökkenése, bár ez az adat nem a Nyírpalota úti lakóházra érvényesül, hanem a még 2012-ben átadott Rákos út 100. adatai, de maga a sajtóértekezés a Nyírpalotai panelház tetején zajlott. Ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek, mivel 2012 év végi információk és a házak többségén még zajlanak a felújítások, de mindenesetre reményfakasztóak. A legmagasabb eltéréssel az elmúlt három év tendenciájához képest 26%-os csökkenéssel a hőfelhasználás bír.

IMG_7111.JPG

Nyírpalota úti panelház tetején (forrás)

Az ’OKOS-ház projekt’ sikere számomra több szempontból is vitathatatlan, főként azért, mert a projekt kivitelezése a város több pontján került megvalósításra, ez azért fontos, mert széles körben zajlottak a fejlesztések. A másik szempont pedig az, hogy a nagysikerre való tekintettel a FŐTÁV ZRT. útjára bocsátott 2013-ban egy újabb takarékosságra serkentő programot, az ’I LOVE PANEL’-t! De mi is az az ’I LOVE PANEL’, és miben tér el az eredeti ’OKOS-ház projekt’-től?

Már az elnevezés is telitalálat, mivel a frappáns, lendületes és hatásvadász elnevezés végre azt a célközönséget hivatott megtalálni, akiknek a legérdekeltebbnek kéne lenniük a hatékonyság, esztétika, jövőjük és az értékek védelmének területén. Igen, a fiatalok.

i_love_panel_logo.jpg

A jól ismert logó (forrás)

2013 őszén, az ’I LOVE PANEL – Legtakarékosabb épület’ pályázat során felkeresték az energiával legjobban gazdálkodókat. Olyan budapesti távfűtéses panellakásokat kerestek fel, akik részt vettek különböző felújítási munkálatokban a programot megelőzően, vagyis, akik már jó ideje a tudatos életmód pályájára léptek környezetük védelmének érdekében. Persze ez többnyire önámítás, hiszen a mai magyar társadalmat (úgy, mint a világon mindenki mást is) sajnálatos módon csak a pénztárcájánál fogva lehet bármiféle cselekvésre késztetni.

A pályázat vizsgálati tárgyai között szerepelt a 2006. és a 2012-es fogyasztások összehasonlítása 3 tényező alapján. Itt minden esetben az egész házra vetítve vették figyelembe az adatokat, mivel lakásonként az értékek szélsőségesek is lehetnek. Ennél fogva az épület közös hő-, áram- és vízfelhasználását vették figyelembe. A programra 13-an pályáztak, akikből a szakmai zsűri 3 nyertest választott ki a fent írtak alapján.

A pályázatot a következő épületek nyerték meg: XX. kerületi Török Flóris utca 2/A, IX. kerületi Pöttyös utca 9., XV. kerületi Nyírpalota utca 1-21. Ahogy láthattuk, olvashattuk már is van egy visszatérő arc a Nyírpalotai épület személyében, amely mindkét projektben sikeresen szerepelt. Gratulálunk a nyerteseknek! 

 

A

B

XX. kerületi Török Flóris utca 2/A.

25.066 Ft/lakás/év

6.828 Ft/lakás/hó

IX. kerületi Pöttyös utca 9.

46.262 Ft/lakás/év

8.595 Ft/lakás/hó

XV. kerületi Nyírpalota utca 1-21.

51.444 Ft/lakás/év

9.027 Ft/lakás/hó

A nyertes lakások költségei különböző mérőszámok alapján

A: A nyertes épületek 2012-es fogyasztási adataival és a jelenleg hatályos hatósági árral számolva egy budapesti átlaglakás (52m²; 135 légm3) éves fűtési és melegvíz-hődíja (alapdíj nélkül) az alábbiak szerint alakul (táblázat).

B: Amennyiben az alapdíjból és hő díjból álló teljes távhőköltséget vesszük figyelembe – 2012-es fogyasztási adataival és a jelenleg hatályos hatósági árral számolva –, akkor az átlagos (52m²-es; 135 légm3-es) lakások díja egyenletes fizetés esetén havonta az alábbiak szerint alakul (táblázat).

Ez a táblázat jól szemlélteti azt, hogy mekkora különbségek jönnek létre már a meglévő felújításokat követően. Itt nyilván szó lehet arról, hogy a lakást milyen szinten használják ki, hányan laknak az adott lakásban, így az egész tömbben, milyenek a szokások. Ezeken felül még szó lehet a háztömb és azon belül a lakások elhelyezkedéséről. Ez mérföldkő az egész felújítási folyamatban. A háztömb kitettsége a legkedvezőbb, ha az ablakok a déli napsütötte oldalon helyezkednek el és ezek a szobák olyan funkciókat látnak el, amik igénylik az egész napos fényt és meleget, például: konyha, nappali.

566160207_1948643851.jpg

Szigetelt ablakok (forrás

Nyáron a többlet hő árnyékolással nem jelenthet problémát egy jól szigetelt épületnél és modern nyílászárójú ablaknál. Ezeknek a dolgoknak olyan mélységig kell figyelmet szentelni, hogy többek között nekem van egy déli és egy keletre néző ablakom, a déli ablakomon a redőny szinte folyamatosan fel van húzva a téli félévben, viszont a  keletre néző ilyenkor használatban sincs, mivel csak szökne a hő. Nyáron viszont a délre tekintő ablakomon nem a hő, hanem a fény hasznosul, ugyanis a napsugárzás legnagyobb hányadát (~40%) a tető nyeli el, télen viszont a besugárzás 47,5%-át veszi fel a déli oldal.  Nincs is szükségem a keletre néző ablakra. Ha tehetném, inkább kibővítem a délre tekintőt, a keletit pedig befalaznám. A panelházak esetében viszont nincs esély egy ilyen mértékű átalakításra, ezt jó előre a városrész tervezőinek kellett volna figyelembe venniük. Van, hogy sikerül. Van, hogy totálisan botrányba fullad és csak a szemben lévő panelsort figyelheted egész életedben, de ha kinyitják, a szemközti ajtót egyszer átbukkanhat a nap is. Így terheinket magunknak kell kiküszöbölni, ez az írás is erre ösztökél.

Az I LOVE PANEL programja a nem csak energetikai szemléletű kalandorokat is pályázatra hívta. Már megismerhettük a pályázaton belül a legtakarékosabb épületeket, most pedig következzenek a legélhetőbb lakások! Szürke sablon panelek, rettegjetek!

A pályázat 2013. szeptember 11. és október 11. között gyűjtötte a legélhetőbb lakások fotóit azzal a kezdeményezéssel, hogy a panellakások megítélését pozitívabb irányba lendítse. Nekem alapjában véve sem volt gondolom a megjelenéssel (azt meglehet szokni), a hatékonysággal (ezt nem) már annál inkább, de ez felhívta a figyelmem nekem is egy-két apróságra

A panellakás szépségversenyre 125-en jelentkeztek, lakásonként 5-5 képpel és összesen 17.776 szavazat döntött a helyezettekről. 

3. helyezett: Bobák Barbara

bb1.jpg bb2.jpg bb3.jpg bb4.jpg bb5.jpg

Nagyobb méretben itt nézhetitek meg.

2. helyezett: Csáki Anikó

csa1.jpg csa2.jpg csa3.jpg csa4.jpg csa5.jpg

Nagyobb méretben itt nézhetitek meg.

1. helyezett: Kóczián Patrícia

kp1.jpg kp2.jpg kp5.jpg kp3.jpg kp4.jpg

Nagyobb méretben itt nézhetitek meg.

A legélhetőbb lakás győzteseknek is szívből örülünk, lakásuk példamutató kialakításáért!

Hazai és nemzetközi projekt monitorozásában zajlott le az óbudai faluház korszerűsítése. Az EnSURE (Energy Savings in Urban Quarters through Rehabilitation and New Ways of Energy Supply) elnevezésű közép-európai – magyar, lengyel, német, olasz és szlovén kezdeményezés, 13 partnerrel – projekten keresztül a városi térségek energiaellátásának korszerűsítését és a meglévő problémák kiküszöbölését érhették tetten a résztvevők. Hazánkban több helyszínen is zajlottak a fejlesztések a pályázók körében. Az érintett helyszíneken, különböző szinteken mentek végbe a felzárkóztatások. A fővárosban a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. szakértői és kutatói csatlakoztak be a programba. A szakértők az óbudai lakótelepek korszerűsítésének tanulmányozásában vállaltak jelentős szerepet, a SEAP (Sustainable Energy Action Plans) elnevezésű akcióterv elkészítésén keresztül, az EnSURE részeként. A SEAP lényege definiálni, kutatni és véghezvinni a városi térségek fenntartható energiafelhasználását.

Az önkormányzatoknak egy Európai Uniós keretirányelv alapján 2020-ra 20%-kal csökkenti az üvegházgázok kibocsátását, az energiahatékonyságot 20%-kal növeli, ezen felül a felhasznált energiának a 20%-át megújuló energiaforrásokból kell biztosítaniuk. Komoly kihívás, de kézzelfogható cél. A fenntartható fejlődés a saját igényeink kielégítése, a jövő generációi szükségleteinek biztosítása, a környezet és a természet értékeinek kizsákmányolása nélkül. Nem tűnik valami önző, értelmetlen és nem megtérülő dolognak.

A Tudásközpont célja az EnSURE projektben az volt, hogy segítse az európai és magyar önkormányzatok fejlődését és az energiahatékony várostervezési megoldásokat, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez a környezetben és a gazdaságban. Feladatuk nem a kivitelezés körül forgott, hanem az, hogy gyakorlat-orientált módszertani háttérrel segítsen, ezért is találta meg a helyét az EnSURE projektben. A Tudásközpont részt vett az egész folyamatban, így a projekt dokumentációit kutatói munka során hozták létre. Ezek a dokumentumok, melyek többnyire esettanulmányok, stratégiák és egy közös nemzetközi energetikai koncepció megszületését eredményezték, melyet egy kézikönyvben összegeztek.  A projekt részeként szakpolitikai ajánlásokat tettek és részt vettek a kézikönyv energiahatékonyság a városfejlesztésben részének szerkesztésében. Mivel széles körben elterjedtek a kommunikációs és részvételi intézkedések, egyre több magyar önkormányzat ismeri fel az energia-hatékony várostervezés fontosságát. Ez számszerűsítve annyit tesz, hogy a Polgármesterek Szövetségének magyar aláíróinak száma 25%-kal nőtt, a SEAP-ban résztvevők száma pedig megháromszorozódott. A Tudásközpont munkája nem ért véget a projekttel, hiszen a magyar városoknak továbbra is kulcsfontosságú ezen feladatok szervezése és nyomonkövetése.

Összességében ezek a kezdeményezések minden esetben örvendetesek! Legyen az alulról, vagy felülről szerveződő! Minél többünknek kell élni az ilyen és ehhez hasonló lehetőségekkel. Ott és akkor kell megragadni a lehetőséget, amikor felajánlkozik, mert sosem tudhatjuk, hogy miket építhetünk rá a későbbiekben. Lehet az akármilyen lehetőség, meg fogja hálálni magát. Legyen az energetikai vagy éppen szépészeti beavatkozás. Büszkén kijelenthetjük, hogy a XXI. század embere képes növelni az esztétikai igényeit a hatékonyság rovása nélkül, sőt, annak növelésével párhuzamosan. Az e fajta igény, ami nem feltétlen indokol pénzt, inkább közösségi magatartásra ösztökél. Összefogás! Hálózatalkotás! Az öntevékenység is nagyon fontos, sőt több esetben is a legfontosabb. A példaértékű Nyírpalota 1-21 panelház sem az OKOS-ház projekt keretén belül tette meg az első lépéseit, az I LOVE PANEL-hez vezető sikerhez mégis ezeken a többlépcsős rendszereken keresztül jutott el odáig, ahol most ők és a későbbiekben minden tudatos otthon tarthat majd!

Gondolkozz globálisan, hass lokálisan!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mut-mutato.blog.hu/api/trackback/id/tr345809369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.