MUTATÓ

minden, ami urbanisztika

Stratégiák az üres városi terek használatára - Berlin, New York, Budapest

2012. december 12. 11:18 - ongjerth_dániel

Az utóbbi években rengeteg cikk és tanulmány született a bevásárlóközpontok kártékony hatásáról, a kiskereskedelem hanyatlásáról és a belváros kiürüléséről. A plázák elszívják a forgalmat a hagyományos közösségi terektől, elnéptelenítik az utcákat, komplex szolgáltatásaikkal nem tudnak versenyre kelni azok a kisvállalkozók, akik a helyi, környékbeli háztömbök igényeire támaszkodva alapozták megélhetésüket.

Tehát aki kimarad, lemarad. Minden budapesti ismeri a jelenséget: a csődbe ment kereskedők és ellehetetlenült szolgáltatók más megélhetés után néznek, hátrahagyják a boltjaikat. Ahogy egyik üzlet zár be a másik után egyre kevesebb igényt tud kielégíteni a hajdan forgalmas utca, lassan kiürül a butiksor, elköltözik a műbútorasztalos, a cipész és az órás a Körúton kívülre. A folyamat gyakran visszafordíthatatlanná válik, ahogy azt láthatjuk a kiüresedett Kossuth Lajos és a Rákóczi úton, vagy a Körúton. Az üzletek elköltözésével az ingatlanok bérleti díja csökkenni kezd, a társasházak és önkormányzatok bevételei megcsappannak, a kirakatokat senki nem tartja rendben, így az épület utcafronti homlokzata egyre kopik, megindul a szlömösödés.

A jelenség nem hungarikum. A ‘70-es évektől kezdve az USA-tól Ausztriáig minden nagy, posztindusztriális országban megfigyelhető a folyamat. Ennek megfelelően rengeteg jó példa született már tőlünk nyugatabbra, amikből lehet és érdemes tanulni. A kiürült belvárosi helyiségeket egy multinacionális vállalat megtérülési elvárásához mérve sokszor nem érdemes kibérelni, de megfelelő érzékenységgel megtalálhatóak azok a KKV-k számára érdekes befektetések, amik a lokális kontextusokra, piaci résekre reflektálnak. Ezek a gyakran rövid életű projektek olykor nem is üzleti alapon szerveződnek, hanem átmeneti hasznosítást jelentenek a térnek. Máskor sikeres startup vállalkozásoknak adhat kezdő lökést a helyiség kedvezményes rendelkezésre bocsátása.New Yorkban például a PS1 üres helyiségekbe költöztetett művészeti projekteket, műtermeket és kiállítóhelyeket. A csoport mára a Museum of Modern Art egyik intézetévé, és az Egyesület Államok egyik legnagyobb művészeti szervezetévé vált. Berlinben a friedrichshaini Quartiersmanagemant, a városrész menedzseléséért felelős önkormányzati szervezet, a Boxhagener Platz körüli boltokat adta ki új vállalkozásoknak. A startupok indulása annyira jól sikerült, hogy a környék néhány év után lekerült a revializálandó területek listájáról, és a városban több helyen követendő mintává tették.

Budapesten is több szervezet foglalkozik a kiürülő városi terekkel. A Kortárs Építészeti Központ 3 működő közösségi kertjében a környék városlakói élhetik ki hobbikertész szenvedélyüket. A Király utca-Design utca klaszter a Király utca szereplőinek összefogásából nőtt ki, a kiürült boltokat szeretné feltölteni tartalommal a VI. és a VII. kerület határán. Polyák Levente urbanista a Corvin áruházban működő Művelődési Szint előadótermébe hívja meg hétről hétre a hazai és kelet-európai országok, tapasztalattal rendelkező szakértőit a Lakatlan beszélgetéssorozat estéire, emellett a Klauzália facebook-csoportban igyekszik koordinálni a Klauzál tér közösségi megújítását. Előremutató kezdeményezés lehet a XI. kerületben meghirdetett Kulturális Városközpont projekt is. A Bartók Béla út tematikus utcává alakításának jegyében az Önkormányzat befektetésélénkítő kedvezményeket ad a kulturális funkcióknak helyet adó vállalkozóknak. A program keretében több galéria és művészeti programokkal is foglalkozó vendéglátóhely nyílt a környéken.

Budapest főépítésze, a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója és kuratóriumi tagja, Finta Sándor politikájában is nagy szerepet kap a közösségi tervezés. A Fővárosi Önkormányzat online pályázattal kíván segítséget nyújtani a lakosok alulról szerveződő ötleteinek megvalósításában. Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT Kft.) ügyvezetője és vezető településtervezője, a közép- és hosszútávú városfejlesztési stratégiával kapcsolatban azt ígérte, hogy nem az új beruházások, hanem a meglévő ingatlanállomány jobb kihasználtsága, fejlesztése lesz a követekező évek tervezésének fókuszában.

Az üres ingatlanok felújítása, hasznosítása tehát stratégia-kérdéssé vált, hatalmas önkormányzati vagyon áll kihasználatlanul, sőt termel rezsiköltséget hónapról-hónapra. Egyértelmű, hogy a város ezen rétegeivel is kezdeni kell valamit mind önkormányzati-vagyongazdálkodási, mind közösségi szinten, és ezt mára a fővárosi szakértők is látják. Reméljük, hogy a gyakorlati intézkedések sem váratnak magukra sokáig!

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://mut-mutato.blog.hu/api/trackback/id/tr254961248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

1 360 803 (törölt) 2012.12.13. 21:11:41

Finta a panelokat akarta eldózerolni, s még annyit se tudott, hogy az már nem önkormányzati, hanem rég magántulajdon. Inkább ne is emlegessük Fintát.

Mr bonnzoh 2012.12.14. 04:29:15

Semmi nem fog változni, tele van Budapest üres kopott, szomorú utcákkal. Elhagyatott üres üzletekkel. Húsz évük volt rá, hogy csináljanak valamit. Semmi nem történt. Csak a saját zsebét tömi a város vezetés. Fintáról meg ne is beszéljünk. Dilettáns, s még ő nevezi magát főépítésznek. Szégyen amit a várossal művel.

Márton Pete 2012.12.16. 11:26:17

Személy szerint némi ellentmondást érzek a bejegyzés címe és a bejegyzés tartalma között, valamint magán a szövegen belül is. "üres városi terek" írja a cím, a bejegyzésben azonban üres ingatlanokról esik szó. Lehetséges, hogy előképzettségemből fakadóan, de én nem gondolnám, hogy e két kör egybeesne.
Másfelől pedig lehet, hogy érdemes lenne külön vizsgálni az üres ingatlanokon belül az üzlethelyiségek és a lakóingatlanok problematikáját, hiszen kiüresedésük eltérő okokra vezethető vissza.

SontPent 2012.12.20. 12:43:52

Finta Sándor (nem József!) jó ötletei vannak, más kérdés, hogy főépítésznek kb semmi jogköre nincs, maximum tanácsokat adhat.
A panelek egy részét tényleg le kellene bontani (nyócker, Csepel, stb) , mert rossz állapotban vannak, drága őket fűteni és nem utolsósorban rondák.
De sajnos Budapesten sosem a paneleket, hanem a klassziscista és eklektikus műemlékeket bontják.

Ongjerth Dániel 2012.12.22. 23:09:13

@Márton Pete: Valóban nem következetesen használtam a kifejezést, de ahogy nézem az irodalom sem egységes a szókapcsolat alkalmazása.

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2013.01.16. 06:44:39

A külföldi példák azért sántítanak mert ott a városok működésének van egy gazdasági rendszere. Budapesten mindenek elott ezt kellene megteremteni, de ehhez gyávák a politikusok, es attól meg végképp rettegnek, hogy egy közérthető, átlátható, az aktivitást preferáló rendszer épüljön, mert akkor a mutyinak vége.