Az utóbbi években rengeteg cikk és tanulmány született a bevásárlóközpontok kártékony hatásáról, a kiskereskedelem hanyatlásáról és a belváros kiürüléséről. A plázák elszívják a forgalmat a hagyományos közösségi terektől, elnéptelenítik az utcákat, komplex szolgáltatásaikkal nem tudnak versenyre kelni azok a kisvállalkozók, akik a helyi, környékbeli háztömbök igényeire támaszkodva alapozták megélhetésüket.
Tehát aki kimarad, lemarad. Minden budapesti ismeri a jelenséget: a csődbe ment kereskedők és ellehetetlenült szolgáltatók más megélhetés után néznek, hátrahagyják a boltjaikat. Ahogy egyik üzlet zár be a másik után egyre kevesebb igényt tud kielégíteni a hajdan forgalmas utca, lassan kiürül a butiksor, elköltözik a műbútorasztalos, a cipész és az órás a Körúton kívülre. A folyamat gyakran visszafordíthatatlanná válik, ahogy azt láthatjuk a kiüresedett Kossuth Lajos és a Rákóczi úton, vagy a Körúton. Az üzletek elköltözésével az ingatlanok bérleti díja csökkenni kezd, a társasházak és önkormányzatok bevételei megcsappannak, a kirakatokat senki nem tartja rendben, így az épület utcafronti homlokzata egyre kopik, megindul a szlömösödés.
A jelenség nem hungarikum. A ‘70-es évektől kezdve az USA-tól Ausztriáig minden nagy, posztindusztriális országban megfigyelhető a folyamat. Ennek megfelelően rengeteg jó példa született már tőlünk nyugatabbra, amikből lehet és érdemes tanulni. A kiürült belvárosi helyiségeket egy multinacionális vállalat megtérülési elvárásához mérve sokszor nem érdemes kibérelni, de megfelelő érzékenységgel megtalálhatóak azok a KKV-k számára érdekes befektetések, amik a lokális kontextusokra, piaci résekre reflektálnak. Ezek a gyakran rövid életű projektek olykor nem is üzleti alapon szerveződnek, hanem átmeneti hasznosítást jelentenek a térnek. Máskor sikeres startup vállalkozásoknak adhat kezdő lökést a helyiség kedvezményes rendelkezésre bocsátása.New Yorkban például a PS1 üres helyiségekbe költöztetett művészeti projekteket, műtermeket és kiállítóhelyeket. A csoport mára a Museum of Modern Art egyik intézetévé, és az Egyesület Államok egyik legnagyobb művészeti szervezetévé vált. Berlinben a friedrichshaini Quartiersmanagemant, a városrész menedzseléséért felelős önkormányzati szervezet, a Boxhagener Platz körüli boltokat adta ki új vállalkozásoknak. A startupok indulása annyira jól sikerült, hogy a környék néhány év után lekerült a revializálandó területek listájáról, és a városban több helyen követendő mintává tették.
Budapesten is több szervezet foglalkozik a kiürülő városi terekkel. A Kortárs Építészeti Központ 3 működő közösségi kertjében a környék városlakói élhetik ki hobbikertész szenvedélyüket. A Király utca-Design utca klaszter a Király utca szereplőinek összefogásából nőtt ki, a kiürült boltokat szeretné feltölteni tartalommal a VI. és a VII. kerület határán. Polyák Levente urbanista a Corvin áruházban működő Művelődési Szint előadótermébe hívja meg hétről hétre a hazai és kelet-európai országok, tapasztalattal rendelkező szakértőit a Lakatlan beszélgetéssorozat estéire, emellett a Klauzália facebook-csoportban igyekszik koordinálni a Klauzál tér közösségi megújítását. Előremutató kezdeményezés lehet a XI. kerületben meghirdetett Kulturális Városközpont projekt is. A Bartók Béla út tematikus utcává alakításának jegyében az Önkormányzat befektetésélénkítő kedvezményeket ad a kulturális funkcióknak helyet adó vállalkozóknak. A program keretében több galéria és művészeti programokkal is foglalkozó vendéglátóhely nyílt a környéken.
Budapest főépítésze, a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója és kuratóriumi tagja, Finta Sándor politikájában is nagy szerepet kap a közösségi tervezés. A Fővárosi Önkormányzat online pályázattal kíván segítséget nyújtani a lakosok alulról szerveződő ötleteinek megvalósításában. Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT Kft.) ügyvezetője és vezető településtervezője, a közép- és hosszútávú városfejlesztési stratégiával kapcsolatban azt ígérte, hogy nem az új beruházások, hanem a meglévő ingatlanállomány jobb kihasználtsága, fejlesztése lesz a követekező évek tervezésének fókuszában.
Az üres ingatlanok felújítása, hasznosítása tehát stratégia-kérdéssé vált, hatalmas önkormányzati vagyon áll kihasználatlanul, sőt termel rezsiköltséget hónapról-hónapra. Egyértelmű, hogy a város ezen rétegeivel is kezdeni kell valamit mind önkormányzati-vagyongazdálkodási, mind közösségi szinten, és ezt mára a fővárosi szakértők is látják. Reméljük, hogy a gyakorlati intézkedések sem váratnak magukra sokáig!